A furcsa Rogán-szabadalom, amiből tízmilliós kiegészítőkre is telik a házaspárnak
Hadházy Ákos független képviselő hívta fel a közvélemény figyelmét arra, hogy Rogán Antal felesége, Rogán Barbara, milyen elképesztően drága, egyedileg is sokmilliós kiegészítőket hord. A politikusról régóta tudjuk, hogy olyan szabadalmi bevételei (találmányhasznosítási díjai) vannak, amelyek akár ilyen kiadásokat is fedezhetnek. Rogán Antal legutóbbi vagyonnyilatkozata alapján ez a bevétel havi 38 millió forint. Az nem derült ki, hogy ez nettó, vagy bruttó bevétel.
Mindenesetre ez alapján akár
a házaspár egyetlen havi jövedelméből is futja a sok tízmilliós karkötőre, fülbevalóra, táskára, nyakláncra.
A Telex már korábban is foglalkozott ezzel a szabadalommal, most voltaképpen csak a szakma általános szabályainak ismertetésével szeretnénk rámutatni a történet pár különleges elemére. Elsősorban arra, hogy egy ekkora szabadalmi díj a nemzetközi szabadalmi piacon mekkora forgalmú értékesítőcéget feltételez.
A szabadalom miatt mindenesetre Rogánnak a Csik Balázs által vezetett és egyedül képviselt MobilSign Kft.-n keresztül van jövedelme, az évek során ez már 1,7 milliárd forintot hozott a politikusnak. Az erről szóló cikkek viszont visszatérően furcsállják, hogy a MobilSign forgalma nem sokkal nagyobb, mint a Rogánnak jutó szabadalmi díj.
Két szabadalomról van szó
A hazai és nemzetközi dokumentumok alapján valójában két privát, Magyarországon hatályosított európai szabadalomról van szó, amelyek egy találmányhoz tartoznak megosztva. Ezek magánszabadalmak, tehát ha bárki hasznosítja őket, akkor a tulajdonos magánszemélynek kell licencdíjat fizetnie, amelyet a szabadalom tulajdoni arányában kell felosztani.
A két szabadalomnak ugyanaz a címe: Eljárások elektronikus állomány digitális aláírására, valamint autentikálási eljárás. A bejelentési nap mindkettőnél: 2015. június 15. Sorsuk jól nyomon követhető a neten: Csik Balázs, Lengyel Csaba és Rogán Antal, vagyis a három feltaláló szabadalma a World Intellectual Property Organization (WIPO), illetve a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala oldalára feltöltött dokumentumokból is látszik.
Ma már a két szabadalom közül az egyiknél 50, a másiknál 66,7 százalék (kétharmad) tulajdoni része van Rogán Antalnak, azaz ilyen arányban jár neki a teljes licencdíjból pénz. Mivel eredetileg három feltaláló volt egyharmad–egyharmad arányban, úgy tűnik, hogy az egyik esetben Rogánnak meg kellett vennie a harmadik feltalálótól, Lengyel Csabától a vagyoni értékű jogot jelentő tulajdoni részt, a másik esetben Rogán és Csik együtt vásárolta ki Lengyelt. Ha ez nem ajándékozás volt, hanem piaci áron történt, Lengyel Csaba ma már vélhetően egy nagyon vagyonos ember.
Átlagos licencdíj
És akkor eljutottunk a joggyakorlathoz. Ha Rogán Antal találmányának (egy digitális aláírásra vonatkozó szabadalomnak) 50 százalékos tulajdonrész alapján kiutalt hasznosítási díja havi 38 millió forint, akkor a két tulajdonosnak együtt havi 76 millió forintot kellett kapnia, ez éves értékben 912 millió forint.
Na de hogyan lehet kalkulálni egy ekkora szabadalmi díjjal? Ez kiderül Pintz György Találd fel magad! című szabadalmi szakkönyvéből, amely az Akadémiai Kiadónál jelent meg 2005-ben. A könyv úgy fogalmaz, hogy a szabadalmat hasznosító cég által fizetendő licencdíj megállapodás kérdése, lehet fix, lehet a forgalom százaléka, illetve ezek valamilyen ötvözete. Vagyis valójában megállapodni bármiről lehet, de azért tegyük gyorsan hozzá, hogy nagyon önsorsrontó lenne az a cég, amely a saját üzleti haszna felett vállalna fix licencdíjat. A könyv szerint az EU-ban az átlagos licencdíj aránya 5 százalék, a magyar bírói joggyakorlatban 2–10 százalék.
Vagyis ha az európai uniós átlagos licencdíjat vesszük, az a nettó árbevétel 5 százaléka szokott lenni. Ha ebből visszafelé számolunk, akkor 18,2 milliárd forintnak kellene lennie a MobilSign árbevételének. Ám a MobilSign forgalma 2024-ben csak 660 millió forint volt.
Így a MobilSign vélhetőleg úgy fizethetett licencdíjat a feltalálóknak, mint ami az európai átlag alapján közel harmincszor nagyobb árbevételhez illik.
Fedési hányad és megkerülhetőség
És ez tényleg csak egy nagyon óvatos becslés. Mint hallottuk, a szabadalmak világában létezik ugyanis még egy kifejezés, amiről nem feledkezhetünk meg: a fedési hányad. Legyen a példánk a gépjárműpiac és annak legfontosabb egyedi alkatrésze, a motor. Ha feltalál valaki egy személygépkocsiba való motort, neki a motor után jár majd szabadalmi díj. Ha egy gépjármű eladási ára 10 millió forint, de a motor értéke annak csak a 30 százaléka, akkor a szabadalmi jogász azt mondja, hogy a fedési hányad 30 százalék, vagyis a végtermékben ekkora hányadot jelent a szabadalommal védett alkatrész. A szabadalmi díj pedig csak annak az 5 százaléka. Tehát a 10 millió forintos autóban 3 millió forint a motor, annak 5 százaléka, azaz 150 ezer forint a szabadalmi díj.
De hogy jön mindez Rogán Antalhoz? Szabadalmi ügyekben jártas forrásunk szerint ha a MobilSign konkrétan csak a digitális aláírási technológiát értékesíti, akkor a korábbi, teljes árbevételt alapul vevő számítás adekvát, de ha a MobilSign egy komplex megoldást értékesít, aminek csak egy adott százaléka (fedési hányada) a digitális aláírás, akkor valójában Rogán Antal havi szabadalmi díja egy éves szinten 40-50 milliárd forint forgalmú cégnél lenne szokványos.
Mindez persze csak elmélkedés, hiszen azt természetesen nem tudjuk, hogy Rogán bevétele a feles vagy a kétharmados szabadalomból van, a MobilSignnak van-e olyan nemzetközi bevétele, amit a magyar cég nem mutat ki. De az biztos, hogy amennyiben egy vállalat csak az egyik szabadalomtulajdonosnak kifizeti a forgalma nagyobb részét, akkor ott valami nagyon nem stimmel.
A szabadalmaknál szintén nagyon fontos, hogy reálisan mennyire kerülhető ki a szabadalmi díj kifizetése. A kulcselem mindig az úgynevezett fő igénypontok rendszere. Ezek határozzák meg az oltalmi kört, vagyis a szabadalom azt az eljárást védi, ahol valaki az egymást követő lépéseket, műszaki intézkedéseket valósítja meg. Ha ezek közül egy lényeges lépést kihagy valaki, vagy arra kitalál valami saját eljárást, akkor megkerülte a szabadalmat, de úgy, hogy hivatalosan sem követett el szabadalombitorlást, akkor sem, ha nem fizetett semmit.
Olykor egy összetett szabadalom is kikerülhető legálisan
Nem fogunk úgy tenni, mintha Rogán Antal szabadalmát ebből a szempontból mi meg tudnánk ítélni, de a szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy miközben a legtöbb cégnél valóban „hasra szoktak esni a szabadalmak előtt”, vagyis aki csak teheti, nem kockáztat szabadalmi pert, de ha egy szabadalom nagyon drága és nincs kellően levédve, akkor könnyen megkerülhető legálisan.
Rogán szabadalma amúgy a szakemberek szerint szabadalmi szempontból viszonylag összetett, de nem kizárt, hogy meg lehetne határozni olyan lépéseket, amellyel megkerülhető lenne, ha a MobilSign úgy ítéli meg, hogy az a forgalmához képest kellően nagy arányt képvisel. A Rogán-szabadalmak az első fő igénypontnál 15, a másodiknál 17 műszaki eljárási lépést tartalmaznak. A digitális aláírás védelmére a második szabadalom 8. fő igénypontja vonatkozik, amely 9 eljárási lépést tartalmaz.
Nem gondoljuk, hogy a MobilSign esetében ilyen megkerülő lépés készülne, de a szabadalmi szakemberek szerint ilyen magas licencdíj esetén a licencvásárlóknak mindenképpen érdemes megfontolniuk, hogy nem tudják-e legális módon megkerülni a licencdíj megfizetését azzal, hogy a fő igénypont bizonyos lépéseit nem valósítják meg.
A kivásárlásnak nagy ára kellett volna hogy legyen
Említettük már, hogy mindkét találmánynál a feltalálók egyharmad–egyharmad arányban találták fel az eredeti eljárást. Csik Balázs, Lengyel Csaba, Rogán Antal voltak a feltalálók, de Lengyel Balázst már kivásárolta nagyobb részben Rogán és kisebb részben Csik.
Korábbi vagyonnyilatkozataiban számunkra nem tűnt fel, hogy volt olyan év, amikor Rogán sokat fizetett volna a feltalálótárs jogaiért, nem találtunk olyan évet, amikor nagyon apadt volna a megtakarítása vagy nagyobb hitelt vett volna fel erre a célra.
Ezzel megint egy olyan ponthoz értünk, amelyről nem tudunk semmit elmondani a hivatalos dokumentumok alapján, de egy olyan vagyoni jog, amely ma havi 38 millió forintot termel, alsó hangon is 2,5 milliárd forintos értéknek tűnik. Ha az aktuális kamatszintre azt mondjuk, 6 százalék, és ezzel a hozammal számolunk, akkor havi 38 millió forintot (évi 456 millió forintot) egy 7,6 milliárd forintos vagyon termel meg. Ha az 50 százalékos szabadalmi jogból 33,3 százalék eleve Rogáné volt, és csak a 16,67 százalékért fizetett, akkor az is több mint 2,5 milliárd forintot érhetett. Vajon Lengyel Csaba elkótyavetyélte a vagyonát, vagy van az országban egy olyan milliárdos, akiről sokat még nem hallottunk?
A témáról küldtünk kérdéseket a szabadalmi díjat kapó Rogán Antalnak, illetve a szabadalmi díjat fizető MobilSign cégnek, amennyiben kapunk választ, írásunkat frissítjük.
Más kapcsolat is van közöttük
Rogán Antal, Csik Balázs és Lengyel Csaba között a közös találmány és a MobilSign mellett is van kapcsolódási pont: a Hunguard Kft. A kiberbiztonsági tanúsítás és auditálás piacán tevékenykedő cég és Rogán Antal kapcsolatát egy 2023-as cikkünkben már részletesen bemutattuk. A cég nem a NER szülötte, már 1990-ben megalapították, de a jelentősebb eredményei 2010 utániak. A története során a tulajdonosi összetétele sűrűn változott, ma 90 százalékban Csik Balázs, 10 százalékban Lengyel Csaba tulajdonában áll.
A Hunguardban Csik 2011 decemberében jelent meg tulajdonosként, Lengyel 2015 májusában csatlakozott hozzá. Alig fél évvel Csik beszállása után úgy módosították a nyerőgépszerverek tanúsításáról még 2011 szeptemberében elfogadott törvényt, hogy a feltételeknek csak a Hunguard felelt meg (aztán egy huszárvágással az egész, kaszinón kívüli nyerőgépbizniszt elkaszálta a kormány). 2014-ben is lezajlott egy hasonló történet. Akkor a közműcégek számlázási rendszerére írt elő kötelező tanúsítást a kormány, és a feltételeknek csak a Hunguard felelt meg, majd amikor más cégek is megpróbálkoztak, érkezett egy módosítás, így egy ideig szinte csak a Hunguarddal tudták elvégeztetni a tanúsítást a közműcégek.
A legnagyobb figyelmet azonban az a 2016-os eset kapta, amikor a pénzügyi intézmények kiberbiztonsági tanúsítását előíró rendelet úgy módosult, hogy a tanúsítást egyetlen cég, a Hunguard végezhette el. Ezt az egyeduralkodó pozíciót azóta több jogszabálymódosítás is újra bebiztosította, legutóbb 2023-ban változtak úgy a szabályok, hogy a Hunguardon kívül egyetlen másik cég se jöhessen szóba. 2024-ben pedig az uniós kiberbiztonsági audit piacát is úgy alakította ki a kormány, hogy azt a Hunguardnak lesz lehetősége lefölözni.
2016 januárjától a magyarországi pénzügyi intézmények rendszereit átvizsgáló cégben egy máltai vállalat, a Javelin Investments Ltd. lett a többségi tulajdonos. A Javelin mögött bonyolult máltai–ciprusi cégháló állt, amelynek egyik láncszeme a Panama-iratokban is feltűnt, de a végső tulajdonos kiléte ismeretlen volt, és ezt a nemzetbiztonsági szolgálatokat akkoriban felügyelő Pintér Sándor belügyminiszter sem látta indokoltnak nyilvánosságra hozni. (Ezeket ma már Rogán Antal felügyeli.) Mindez egyébként akkoriban történt, amikor a kormány épp törvénymódosítással harcolt az offshore-lovagok ellen. Csik és Lengyel végül 2017 májusában vette újra nevére a céget.
Amíg a Hunguard többségi tulajdonosa volt, a Javelin magyarországi kézbesítési megbízottja a cégadatbázis szerint az a Karafiát Ügyvédi Iroda volt, amely a Hunguard jogi képviseletét is ellátta, emellett Rogán polgármestersége alatt az V. kerületi önkormányzatnak, Rogán minisztersége alatt pedig a Miniszterelnöki Kabinetirodának is dolgozott. Azt azóta sem tudni biztosan, hogy akkoriban ki állt a máltai cég mögött, de egy pénzmosás elleni uniós direktívának hála a későbbi tulajdonosnak már utána lehet nézni: 2018-tól a Rogán Antal jobbkezeként megismert ügyvédé, Kertész Balázsé volt a cég.
Cikkünket megjelenése után kiegészítettük a Hunguardról szóló résszel.
