Az állam kikövetelte a banki díjak csökkentését, a bankok cserébe a Revolut szabályozását remélik

Az állam – elsősorban a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) – és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is intenzív egyeztetéseket folytat a kereskedelmi bankokkal és az őket összefogó Magyar Bankszövetséggel. A folyamat szorosan nyomon követhető például Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter Facebook-oldalán, ahol az eddig utolsó, április 7-i minisztériumi egyeztetésről fotó is megjelent, de korábban a miniszter rövid videóban is elmondta, hogy mit szeretne elérni. Ahogy fogalmazott, az indokolatlanul magas díjak miatt díjcsökkentést javasol, és kívánatosnak tartaná a 2024. decemberi lakossági banki díjak visszaállítását.

A közleménycunami

A megbeszélés óta csak úgy záporoznak a banki közlemények, mindez a hivatalos kommunikáció szintjén úgy szól, hogy a bankok támogatják a kormányzat inflációellenes harcát, ezért hamarosan (például május elejétől) díjcsökkentést hajtanak végre. A közlemények közös, vélhetően egyeztetett hangulati pontjai így szólnak:

• A Nemzetgazdasági Minisztérium és a bankszektor képviselői között konstruktív egyeztetések zajlottak.
• A bankok működési vagy inflációs okokból nem hajtanak végre díjemelést 2026. június 30-ig.
• A bankok elfogadják, hogy nekik is hozzá kell járulni az előzetes várakozásokat meghaladó infláció csökkentéséhez.
• Jellemzően 2025. május 1-én olyan díjcsökkentést hajtanak végre, amelyek eltüntetik az idei, inflációt követő díjemelést.

A nagy közös és önkéntes elkötelezettség a háttérbeszélgetéseken azért már más megvilágítást kap.

Odaadjuk a bal kezünk két ujját, hogy a jobb karunk megmaradjon.

A bejelentések alapján egyébként összességében az látszik, hogy az idei két nagy díjemelés (az év eleji tranzakciósilleték-áthárítás, majd a kicsit későbbi inflációs emelés) közül az utóbbit vonják vissza a bankok, de azért a tranzakciós illeték másfélszeresére emelését a lakosság fizeti. A Telex egyébként rendszeresen ír olyan cikkeket, amelyben azt próbáljuk bemutatni, hogy a lakosság maga mit tehet a banki díjai mérsékléséért.

A befizetéseink jókora része az államnál landol

Olvasóink leveleiben, de akár az állami kommunikációban az is rendre megjelenik, hogy a bankok remek éveket zártak, biztosan belefér nekik, hogy kevesebb pénzt szedjenek be a lakosságtól. Ez a nagy számok láttán nehezen vitatható, de azért azt talán érdemes tisztába tenni, hogy a hazai bankok elmúlt években tapasztalható magas éves nyeresége valójában nem elsősorban a lakossági díjakból jött össze.

A fő nyereségalkotó tényező az volt, hogy a bankoknál rengeteg pénz van, amire nem fizetnek kamatot, elsősorban a folyószámlák pozitív egyenlegei után, amelyeket ők összesítve természetesen be tudnak fektetni. Egy olyan időszakban, amikor az MNB nem ritkán 12-18 százalékot fizetett a nála tartott pénzekre, hogy védje a forintot a túlzott gyengüléstől, a bankok a 0 százalékon kapott forrásaikat mesés hozammal fialtatták.

A lakossági díjak is magasak voltak, de mivel az állami adók (készpénzfelvételi, tranzakciós, bank- és extraprofitadó) is kiugróak voltak ebben az időszakban, valójában a befizetéseink elég nagy része az államnál landolt. Mindenesetre a bankok most valamennyire visszavonulót fújtak a díjemelésben, de azért a bankolás továbbra is nagyon drága Magyarországon, amit természetesen az előbb felsorolt állami terhek indokolnak.

A Revolut a főellenség

A bankoknak egyébként szintén vannak kérései az állam felé, például a fintechek, elsősorban a Revolut versenyelőnyének csökkentése. Bár azt hallottuk forrásainktól, hogy a mostani tárgyalásokon ez a téma nem került szóba, erről is voltak már egyeztetések.

A hagyományos bankok szerint az ugyanis nem járja, hogy ők megfelelnek a szigorú magyarországi szabályoknak, miközben az egyes országokon átjáró fintechek, elsősorban a nagyon sikeres, így amolyan „főellenség” Revolut pedig úgy szerez ügyfeleket, hogy könnyített pályán mozog. Ez nem versenysemlegesség – vélik a nagy bankok.

Hallottunk olyan véleményt, amely szerint a Revolutnak és egy klasszikus hazai nagybanknak (ábécésorrendben ilyen a CIB, az Erste, a K&H, az MBH, az OTP, a Raiffeisen, illetve az UniCredit) több versenyhátránya is van a hazai bankkal nem rendelkező Revoluttal szemben:

• a bankadó,
• az extraprofitadó,
• a tranzakciós illeték,
• bizonyos kamatstoplépések,
• az ATM-telepítés,
• az ügyfélszolgálat,
• illetve a szigorú magyar adatkezelési szabályoknak való megfelelés.

Ez a felsorolás kívánhat némi magyarázatot. Az ATM-telepítésénél még nem az új rendelkezésekre gondoltunk, vagyis a kistelepülések megszórására automatákkal, hanem az eddigi ellátási előírásokra, ami komoly teher a bankokra a Revoluttal szemben. A tranzakciós illeték kérdése sem egyértelmű, a Revolut mindig azt állítja, hogy ő rendesen fizet tranzakciós illetéket, de a versenytársak számára ez nem transzparens, ők legalábbis azt feltételezik, hogy amíg egy magyar bank fizet akkor is, ha mindkét ügyfele nála bankol, a Revolut a saját rendszerén belüli transzferekért aligha fizet.

Ami a kamatstopot illeti, ez valóban nagy teher a bankoknak, de itt megemlíthető, hogy az összevetés annyiban sántít, hogy a Revolutnak ez jelenleg a szolgáltatási palettája miatt nem releváns. Ami pedig az ügyfélszolgálatot, annak ellenére, hogy a Revolutnál nem lehet elérni élő magyar embert az ügyfélszolgálaton, a fintech védekezhet azzal, hogy az ő (robotos-chates) ügyfélszolgálata is megszólítható magyarul.

Ez egyébként így van, csak aki próbált már így egy rendkívüli és egyedi helyzetet tisztázni, alighanem nagyon rossz élményei vannak a robotchatről, amely újra és újra visszatér az adott helyzetben nem segítő sémaválaszaihoz, és hárítja a felelősségét. Egy példával, ha a Revolut értesítést küld, hogy X. Y. pénzt küldött Önnek, de a pénz nem jelenik meg a számlán, akkor ha a Revolut állandóan azt javasolja, hogy „kérdezze meg a küldő bankot”, az nyilvánvalóan nem segítség. Melyik banki ügyfélszolgálat segítene annak, aki nem is ügyfél ott, nem tudja a bank számára azonosítani magát, főleg, hogy az értesítést tényleg maga a Revolut rendszere küldte?

A Nemzetgazdasági Minisztérium és a Magyar Nemzeti Bank viszont eltökélt, és ha a magyar állami intézmények a Revolutot is bevonnák az ATM-telepítési feladatba, a magyar bankok biztosan partnerek lennének.

„Ha ez kell ahhoz, hogy a Revolutnak ne legyen annyival jobb versenyhelyzete, egy kicsit jobban szeretjük az ATM-es szabályt”

– mondta egy bankár.

Ugyanakkor az ATM-telepítés engedélyköteles tevékenység, így az a vicces helyzet állhat elő, hogy aki egy tevékenységre engedélyt kér, az valójában nem is feltétlenül szeretne engedélyt kapni.