Felbukkant Magyarországon tízezer koreai, aztán a többségük egyszer csak eltűnt
„Másfél éve tizenötezren voltunk Magyarországon. Most háromezren vagyunk” – mondta a Telexnek nemrég egy Budapesten élő dél-koreai férfi.
Elmondása szerint az elmúlt néhány évben nagyon sok, évente több ezer dél-koreai állampolgár költözött Magyarországra, néhány éven belül többszörösére nőtt a magyarországi koreai közösség. Ők pedig hozták magukkal a saját kultúrájukat koreai éttermekkel, boltokkal, különböző szolgáltatócégekkel.
2024-ben azonban váratlan fordulat történt, az itt élő dél-koreaiak többsége viszonylag rövid időn belül elhagyta az országot. Nyitott kérdés, hogy közülük visszatérnek-e majd valamennyien, és mi lesz a magyarországi koreai közösséggel.
Kibérelt, aztán otthagyott szállodák
A gyors betelepedés és a tömeges távozás számos magyar vállalatot is érint. Egy névtelenséget kérő magyar panziótulajdonos arról beszélt a Telexnek, hogy 2023 elején egy koreai cég a teljes panziót kibérelte, sőt azt mondták, hogy további kapacitásokra lenne szükségük. A tulajdonos ezért bővíteni kezdte az épületet. 2024 augusztusában aztán a koreaiak egyik napról a másikra szó nélkül eltűntek, a cégük pedig felmondta a bérleti szerződést.
Hasonló történt egy másik városban lévő, korábban patinásnak számító szállodával, amelyet először szobánként kezdtek el kibérelni itt dolgozó koreaiak. Egy ponton túl az összes szobában koreaiak laktak, a szálloda bárját az üzemeltetők feltöltötték koreai szeszes italokkal, és elkezdtek koreai ételeket felszolgálni. Tavaly ősszel azonban a koreaiak munkáltatója egymás után felmondta a szobabérleteket, és a szálloda szép lassan kiürült. Nemrég a 24.hu egy olyan esetet is megírt, amikor két koreai cég 31 millió forintos rezsitartozás hátrahagyásával tűnt el nyomtalanul.
Szintén érdekes, hogy mi van, vagy hosszú távon mi lesz a Magyarországon működő koreai kisvállalkozásokkal, például az éttermekkel. Az elmúlt években több tucat koreai étterem nyílt Budapesten, ezek egy része kifejezetten az itt élő koreaiakat célozta meg, egy másik része magyarokra és turistákra is lőtt. Az előbbiek értelemszerűen nehéz helyzetbe kerültek a koreaiak tömeges távozásával, és kérdés, hogy tudják-e őket más nemzetiségű vendégekkel pótolni. Egy nekünk nyilatkozó koreai vállalkozó szerint elképzelhető, hogy a közeljövőben több ilyen hely be fog zárni.
De hallottunk sikersztorikat is, például egy néhány éve nyílt koreai fodrászatról, amelynek eleinte főleg koreai ügyfelei voltak. A koreaiak idővel eltünedeztek, de a hely népszerű lett az itt élő kínaiak körében. A hely ma már többségében kínaiakat szolgál ki.
Néhány százan voltak, aztán egyszer csak tízezren
A magyarországi koreai közösség gyors növekedése, majd zsugorodása elsősorban a dél-koreai cégek befektetési döntései és a magyar állam iparpolitikájának következménye. Az országban a KSH szerint tíz éve körülbelül ezer dél-koreai állampolgár élt, a számuk 2017 után gyorsan emelkedni kezdett, és 2023-ra majdnem hatezerre ment fel. A statisztika szerint az országban alkalmazott dél-koreaiak száma viszont még 2023-ban sem haladta meg az ezer főt.
Fontos megjegyezni, hogy ezek január elsejei adatok, vagyis a legfrissebb, 2023-as adat több mint két évvel ezelőtti állapotot mutat. Két, a magyarországi koreai közösségben mozgó forrásunk szerint viszont 2023-ban még egy nagyon intenzív beáramlás zajlott, az országban 2023 végén, 2024 elején élő dél-koreaiak számát ők 12–15 ezer főre tették.
A statisztikákban pláne nem látszik, de több, egymástól független forrásból azt hallottuk, hogy azóta több mint a felük, akár a háromnegyedük elhagyta az országot.
Megkérdeztük erről Pallos Levente Korea-szakértőt, a szöuli magyar nagykövetség volt külgazdasági tanácsosát, a koreai üzleti tanácsadással foglalkozó Vivaplan Kft. vezetőjét. Pallos szerint a rendszerváltás után először a Magyarországon üzemet nyitó dél-koreai vállalatok alkalmazottai és az ő családtagjaik érkeztek az országba. Akkoriban két nagy dél-koreai gyár volt Magyarországon, a Hankook rácalmási gumigyára és a Samsung gödi tévégyára, az ő koreai alkalmazottaik és hozzátartozóik néhány száz főt jelentettek. Egy részük tartósan itt maradt, másik részük kiküldetésben volt itt, így a koreai közösségben nagy volt a rotáció.
Pallos szerint a koreaiak üzleti és más szempontokból is rendkívül konzervatívak, így egyáltalán nem jellemző, hogy egy kis- vagy középvállalkozás olyan országba költözzön, ahol nincs helyismerete, és ahol még nem épült ki a koreai üzleti infrastruktúra. Kínában és Vietnámban, illetve Dél-Amerika bizonyos országaiban sok koreai cég van jelen, ezekre a helyekre így viszonylag magabiztosan mennek új cégek is. Magyarország azonban sokáig egyáltalán nem számított bejáratott terepnek.
Néhány év alatt hatalmas gyárakat építettek fel
Ez a 2010-es évek végén kezdett el megváltozni, amikor először a Samsung, majd az SK is bejelentette, hogy Magyarországon épít akkumulátorgyárat. Ezek Dél-Korea legnagyobb cégcsoportjainak a részei, és a gödi és a komáromi akkumulátorgyár önmagában akkora beruházás volt, hogy egyenként is több száz dél-koreai érkezett hozzájuk kiküldetésbe. Ráadásul az akkumulátorgyártáshoz számtalan különböző alapanyagra és alkatrészre is szükség van, amelyeket a dél-koreai cégek kizárólag dél-koreai beszállítóktól vásárolnak, így a nagy akkugyárak után ezek is elkezdtek Magyarországra települni.
A dél-koreai cégek közül a W-Scope például Nyíregyházára jelentett be egy 300 milliárd forintból épülő szeparátorfólia-gyárat, míg az EcoPro Debrecenben épít 260 milliárd forintból katódgyárat – mindkét cég úgy jött Magyarországra, hogy a gödi Samsungtól kaptak hosszú távú megrendeléseket. Velük együtt csak az akkumulátoriparban több mint húsz dél-koreai cég érkezett Magyarországra. „Dél-Koreában az akkumulátorgyártás nemzetbiztonsági védelem alatt álló tevékenység, tehát az, hogy ők az akkumulátorok valamelyik részét mástól vásárolják, teljesen kizárt” – mondta erről Pallos Levente.
A gyárakban dolgozók mellett az üzemek építéséhez is rengeteg szakemberre volt szükség. Pallos erről azt mondta: „Az egyik cégnél, amellyel együttműködöm, a tűzvédelem kivételével minden alvállalkozó koreai volt. A tűzvédelem csak azért nem, mert annyi speciális magyar előírás van, hogy ezekkel a koreaiak nem akarnak bajlódni.” Egy ilyen céget 2023-ban mi is bemutattunk a Telexen. A The Duct Kft.-t koreaiak alapították, és a Samsung gödi, valamint az SK iváncsai gyárába építették a csővezeték- és szellőztetőrendszert, az SK-val azonban elszámolási vitába keveredtek, ami miatt egy ideig a magyar alvállalkozóikat sem tudták kifizetni.
Az akkugyárak tehát magukkal hozták a beszállítóikat és az üzemeket építő kisebb-nagyobb cégeket, Pallos Levente szerint ezekkel együtt „rohant fel a Magyarországon élő koreaiak száma a tízezer fő fölé”.
Pokoli Csoszon
A Magyarországra érkező koreaiak sok szempontból nagyon vegyes közösséget alkotnak. A nagy gyárak dolgozói közül a legtöbben határozott idejű, általában két évre szóló kiküldetésben dolgoznak, vagyis ők Koreában dolgoznak egy cégnél, idejönnek két évre, majd visszamennek Koreába ugyanahhoz a céghez. Közülük sokan hozzák a családjukat, mások egyedül érkeznek, és megpróbálnak minél többet spórolni, amíg itt vannak.
Pallos Levente szerint vannak viszont olyanok is, akiket Koreában „helyben felvetteknek” hívnak, ők azok, akik úgy dolgoznak a magyarországi koreai cégeknél, hogy nem a kinti anyacégtől jöttek. Egy részük Koreában direkt a külföldi állásokra jelentkezik, mások, az úgymond szerencsevadászok, akik tudnak angolul, kijönnek Európába, körbenéznek, és az itteni koreai cégeknél keresnek munkát.
A koreaiak kirajzását az is elősegíti, hogy Dél-Korea sok szempontból nem ideális az életkezdéshez, az országban nagyon konzervatív a munkakultúra, és nagyon nehéz lakáshoz jutni. Pallos szerint érdemes rákeresni az angolul Hell Chosunnak, magyarul Pokoli Csoszonnak hívott jelensége, ami azt takarja, hogy a dél-koreai fiatalok egy része szerint Dél-Korea egy pokoli, reménytelen társadalom. (A Csoszon Korea egyik elnevezése koreai nyelven.)
Sok koreai ráadásul érdeklődik Európa iránt, szeretne néhány évet vagy akár többet is itt tölteni, és beutazni közben a kontinenst. „Nekem is van több olyan koreai ismerősöm, aki nem akkumulátoripari szakember, nem mérnök, de itt akart dolgozni a környéken, és az akkuiparban talált munkát” – mondja erről Pallos.
Koreai jogi iroda, fodrászat, étterem
A tízezer fős létszámmal pedig a koreai közösség elérte azt a kritikus tömeget, amelyre már megérte külön üzleteket nyitni, külön szolgáltatásokat nyújtani. Ezek között vannak olyanok, mint a már említett koreai fodrászat, illetve vannak a koreaiakat kiszolgáló jogi és más típusú tanácsadócégek, illetve – ami nekünk a leglátványosabb – a koreai éttermek sokasága.
Pallos Levente szerint a Magyarországon élő koreaiak viszonylag sokat járnak éttermekbe és kifőzdékbe. Egyrészt sokan család nélkül jönnek ide, így nincs kedvük otthon főzni, másrészt a koreai munkakultúrának fontos része, hogy a kollégák vagy üzlettársak hetente kétszer-háromszor együtt vacsoráznak, és ilyenkor gyakran megisznak néhány pohár szodzsut, vagyis koreai égetett szeszt.
Pallos szerint az elmúlt években több olyan koreai étterem is nyílt Magyarországon, amely igazából nem is próbált meg az utcáról becsábítani vendégeket, hanem kifejezetten ezekre a munkahelyi vacsorákra specializálódott. Vannak emellett persze a turistákra és a magyar vendégekre utazó éttermek is, ezekből csak Budapest belvárosában van egy csomó.
A durva felfutás után megbicsaklott az akkugyártás
A magyarországi és szűkebb értelemben vett budapesti koreai világ éppen kivirágozni látszott, amikor 2024 első felében bekapta az első gyomrost. Az SK és a Samsung magyarországi akkugyárai 2023 őszéig szinte exponenciálisan növelni tudták a kibocsátásukat, volt olyan, hogy három hónap alatt harmadával nőtt a Magyarországon gyártott akkumulátorok értéke.
Sok európai országban 2023 végén futottak ki az elektromos autókra adott állami támogatások, amiért az ilyen modellek iránti európai igény 2024 elején visszaesett. Ezzel együtt esett vissza az akkumulátorok iránti igény is, ami miatt a Samsung gödi gyárában 2024-ben fokozatosan letekerték a termelést, az SK iváncsai gyárában pedig csak nagyon tessék-lássék módon, a tervezett kapacitás töredékén kezdték el a gyártást.
A termelés visszaesése miatt mindkét cég elkezdett elbocsátani dolgozókat, és bár a magyar sajtóban főleg a magyar munkavállalókat érintő leépítésről szoktunk írni, ez a koreaiakat is érintette.
A kiküldetésben lévő koreaiak többsége több forrásunk szerint egységesen az otthoni fizetése kétszeresét kapja az itt elvégzett munkáért, amivel az itteni gyárakban a koreaiak jellemzően háromszor-négyszer többet kapnak, mint az azonos pozícióban lévő magyarok.
A Samsung és az SK ezért elkezdte visszahívni a Magyarországon dolgozó koreai munkavállalói egy részét, és ha a Samsung erről nem kommunikált is, az SK Koreában kiadott egy sajtóközleményt. Ebben azt írják, hogy a költségcsökkentésük részeként 2024 novemberében kezdték meg „a magyarországi telephelyeiken állomásozó személyzet hazatelepítését”.
Ezekben a döntésekben az is közrejátszhatott, hogy a dél-koreai akkumulátorgyártók figyelme az elmúlt időszakban egyre inkább az Egyesült Államok felé fordult. Autókba való aksikat gyártani ma a világon a koreaiakon kívül kis leegyszerűsítéssel csak a kínaiak tudnak, a kínai aksik importját azonban már Joe Biden elnöksége alatt is igyekeztek korlátozni, Trump vámjairól nem is beszélve. Ez hatalmas lehetőség a koreaiaknak, akik közül az SK és a Samsung is nagyban építkezik Amerikában. Elképzelhető tehát, hogy a gyengén teljesítő magyarországi gyárak egy részéből pont az amerikai üzemekbe helyezték át a dolgozókat.
Ezenkívül voltak azok a dél-koreai cégek is, amelyek még el sem kezdtek termelni, amikor az akkugyártás válsága beütött, és amelyek így a bizonytalan jövőbe tolták el a gyártás megkezdését. Ilyen például a Nyíregyházán 300 milliárd forintból szeparátorfólia-gyárat építő W-Scope, amely elvileg 2024 végén indította volna el a próbagyártást és 2026 elején a sorozatgyártást. Egymástól függetlenül több forrásból úgy értesültünk, hogy 2024 közepén a beruházást tulajdonképpen félbehagyták: az eredetileg tervezettnél jóval kevesebb épületet építettek fel, a koreai dolgozók többsége pedig hazautazott Koreába. (A cégnek 2024 szeptemberében hivatalosan 25, idén januárban azonban már csak 15 alkalmazottja volt, míg a beruházás bejelentésekor még 1200 munkahely létrehozásáról beszéltek.)
Lehet, hogy észre sem vettük az aranykort
Pallos Levente szerint azonban a távozók jelentős részét azok teszik ki, akik csak az építkezésekre és a beruházások elindításához jöttek ki, például betanítani az itteni munkásokat. Egy részüknek szerinte nincs is tartós munkavállalási engedélye, és mivel koreaiak három hónapra mindenféle ügyintézés vagy vízumszerzési kötelezettség nélkül Magyarországon tartózkodhatnak, sokan egyszerűen idejönnek és itt maradnak egy negyedévre. Nekik elvileg nem lenne szabad az országban dolgozniuk, vannak, akik mégis megteszik. Közülük viszont sokan néhány hónap után tényleg visszamennek dolgozni Koreába, vagy az anyacég valamelyik másik országban lévő telephelyére.
Sok koreai tehát részben eleve tudható okokból, részben az akkugyártás válsága miatt távozott, amivel a számuk mostanra a 2023–2024-es csúcs kevesebb mint felére esett vissza. Azt, hogy pontosan mennyien vannak, nem tudjuk, egy sokakkal kapcsolatban álló Budapesten élő koreai férfi háromezres számot mondott nekünk, egy másik forrásunk ötezret.
A koreaiak számának hirtelen visszaesése miatt azok is kétszer meggondolhatják, hogy maradjanak-e, akik az elmúlt években az egyre nagyobb koreai közösség igényeit kielégítő üzleteket nyitottak, és most elvesztették vásárlóik nagy részét. Egy nekünk nyilatkozó, Budapesten élő koreai férfi szerint egy negatív spirál kezdett el kialakulni: mivel sokaknak az ismerősei, barátai hazamentek, azok közül is többen a hazatérést fontolgatják, akiknek egyébként nem szűnt meg a munkahelyük.
Vannak aztán olyanok is, akiknek a megélhetésük került veszélybe.
Például a koreai vacsorázók üzemeltetőinek: lehet, hogy közülük most sokan be fognak zárni. Pallos Levente szerint elképzelhető, hogy az ő egy részük Szlovákiába, Csehországba vagy Dél-Lengyelországba települ majd át, ahol szintén számos dél-koreai gyár van, és amelyek most éppen lehet, hogy jobban mennek, mint a hazaiak.
Elképzelhető, hogy a következő időszakban, az akkugyártás újbóli felfutásával megint sokkal több koreai érkezik majd Magyarországra, hiszen az SK iváncsai üzeme a hosszú leépítések után nemrég újra toborozni kezdett, a Samsung a jelek szerint a korábbi elbizonytalanodása ellenére mégis megépítené Gödön a harmadik gyárát, és a Hankook is most bővít. Ha így lesz, akkor a koreai ügyfelekre építő kisebb-nagyobb koreai cégek lehetőségei is ismét jobbak lesznek, vagyis újra virágzásnak indulhat majd a magyarországi koreai élet.
Ha nem így lesz, akkor viszont elszalasztottuk a magyarországi koreai élet rövid aranykorát anélkül, hogy észrevettük volna.
