5,5 milliárd forintnyi állampapírt vásárolt tavaly a fideszes Böröcz László által vezetett I. kerületi önkormányzat, a tranzakcióról a polgármester egymaga, a képviselő-testület nélkül döntött. V. Naszályi Márta, a kerület volt ellenzéki polgármestere kifogásolta ezt a döntést, Böröcz László jelenlegi polgármester szerint viszont azzal minden rendben van.
Az államkötvény-vásárlásról V. Naszályi Márta még kedden posztolt, bejegyzésében kifogásolta, hogy szerinte:
- a hozzá eljutó adatok szerint a kötvényvásárlást semmilyen gazdasági számítás nem előzte meg;
- az információhoz többszöri adatigényléssel jutott hozzá, de nem kapott teljes adatokat, „így nem egyértelmű, hogy az államkötvényekkel milyen módon rendelkezhet az önkormányzat, mikor lehet veszteség nélkül visszaváltani, hogyan kamatozik és milyen ütemezésben stb.”
- illetve „a döntésről csak az adatigénylésem határidejének lejárata után, a március végi költségvetési rendeletmódosítás szövegében tájékoztatta a polgármester a képviselő-testületet, de ekkor is csak szűkszavúan annyit írt, hogy: "5,5 milliárd forint hosszú távú lekötése Magyar Államkincstár által kibocsájtott Kincstárjegybe”.
V. Naszályi ezután arra utalt, hogy a pénzt szerinte kerületi fejlesztésekre kellene költeni, majd azt írta: „Úgy tűnik, hogy a kerület fejlesztése helyett a kormányuk által csődbe vitt magyar államot akarja pénzelni a kerületi Fidesz.”
V. Naszályi Márta felvetéseivel kapcsolatban több kérdést is küldtünk Böröcz Lászlónak, a kerület jelenlegi polgármesterének, aki a döntési jogkörről azt írta: „Az önkormányzatok a szabad pénzeszközök lekötését a költségvetési rendeletükben szabályozzák. 2020-ban, V. Naszályi Márta polgármesterségének első évében ez így szerepelt az első kerület költségvetési rendeletében:
24. § A Képviselő-testület – kamatbevétel szerzése céljából – az átmenetileg szabaddá váló pénzeszköz lekötési jogát értékhatár nélkül a polgármesterre ruházza át. A polgármester a bankbetétbe történő elhelyezésen kívül kizárólag állam által garantált értékpapír (államkötvény) vásárlására jogosult.
Számos önkormányzat praktikusan – elsősorban a gyorsaság miatt – polgármesteri hatáskörbe utalja a lekötéseket, például a XI. és a XII. kerület is. Most polgármesterként hasonlóan jártam el, mint V. Naszályi Márta. Vagyis majdnem, mert 2023-ban a testület az akkori Gazdasági bizottság hatáskörébe utalta a lekötéseket, mert kiderült, hogy a számlavezető bankkal nem tárgyalt az akkori polgármester és magasabb kamattal lehetett volna lekötni a szabad pénzeszközöket. Később a bizottság kezdeményezésére ez megtörtént és jobb feltételekkel sikerült lekötni a forrásokat.„
Megkérdeztük azt is, hogy mi alapján döntött a befektetés mellett, amire Böröcz azt írta: ”Ami a tényeket illeti: 2024. évben a számlavezető bankunk ajánlataiban a lekötés után járó kamat 5,80 és 6,08% között volt. Ezek az adatok nyilvánosak, a Gazdasági és Jogi Bizottság tárgyalta őket a novemberi ülésen, tehát erről képviselő asszonynak is tudomása volt.
Ezzel szemben 2024 decemberében a Magyar Államkincstárnál 6,5%-os éves kamatra lehetett lekötni a szabad pénzeszközeinket. Ezek alapján döntöttem az 5,5 milliárd forint lekötéséről. Ez a legbiztonságosabb befektetési mód a legmagasabb kamattal. Akkor jártam volna el felelőtlenül, ha nem ezt a megoldást választom. Számomra az a legfontosabb, hogy az önkormányzat és az itt élők vagyona ebben a változó világban a lehető legbiztonságosabb helyen kamatozzon – ebben az esetben ráadásul kifejezetten jó hozamot tudunk realizálni."
Megkérdeztük azt is, hogy az államkötvényekkel milyen módon rendelkezhet az önkormányzat, mikor lehet azokat veszteség nélkül visszaváltani, és azok milyen ütemben, hogyan kamatoznak Böröcz erre azt írta:
„Azt is fontos tisztázni, hogy az Államkincstárnál való lekötésnek nincs plusz költsége. Sokkal likvidebb, mint a banki lekötések, mert az önkormányzatok esetében bármikor felbontható és időarányosan a kamatokat megkapjuk.
Ez alapján őszintén szólva egészen meglepő V. Naszályi Márta képviselő asszony állítása, hiszen az általa leírtaknak nincs köze a valósághoz. V. Naszályi Márta posztjából számomra egyetlen dolog derül ki: alapvető gazdasági összefüggéseket sem ért. Szomorú, hogy évekig kezelhette így az önkormányzati vagyont.”
