Orbán Viktor javaslatára Kurali Zoltánt nevezték ki hat évre a Magyar Nemzeti Bank alelnökévé. A kinevezés jövő hét keddtől él.
Kurali Zoltán korábban a költségvetés finanszírozásáért felelős Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatója volt, januárban távozott onnan. Februárban a Téma podcast vendége is volt Kurali, nem sokkal azután, hogy kiderült: a Magyar Nemzeti Banknál folytatja.
Április elején írtunk arról, hogy a Magyar Nemzeti Bank nincs könnyű helyzetben: fokozatosan új vezetésnek kellene felállnia, be kellene bizonyítani, hogy szakszerű lesz a jegybank irányítása, csak éppen a hírekben az MNB most a nagy alapítványi vagyonvesztéssel, a kecskeméti egyetem kötvényvásárlásával és a székházfelújítással szerepel.
Varga Mihály személyében az MNB új elnöke adott volt, a volt pénzügyminiszter ekkor mutatta be csapata fontos tagjait, így Banai Péter Benőt, Kurali Zoltánt és Sipos-Tompa Leventét.
Kurali Zoltánnal még akkor készítettünk interjút, amikor ÁKK-vezér volt. Ezt itt olvashatja.
Az MNB-ügy
Ahogy arról korábban több cikkben is beszámoltunk, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) március közepén három olyan, összesen több mint hatszáz oldalas jelentést publikált, ami többé-kevésbé a jegybankhoz köthető:
- a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) gazdálkodásáról;
- a Neumann János Egyetemért Alapítvány befektetéseiről;
- illetve magának az MNB-nek a működési szabályszerűségéről, köztük a székházfelújítás költségéről.
Ezek közül az első, a PADME gazdálkodásáról szóló jelentés szólt a legnagyobbat, annak ellenére, hogy – ahogy arról a Telex műsorában is sok szó esik – a független sajtó munkájának köszönhetően már évek óta lehet tudni, hogy az MNB-alapítvány gazdálkodása problémás. Két nappal a hivatalos jelentés publikálása előtt, március 17-én számolt be arról a számvevőszék jelentéstervezetét megszerző Direkt36, hogy az ÁSZ súlyos hiányosságokat állapított meg és komoly veszteséget okozó döntéseket azonosított a jegybank több százmilliárd forintnyi alapítványi vagyonának gazdálkodásával kapcsolatban. Arról, hogy az MNB-alapítványok vagyonából hogyan veszett el körülbelül 200 milliárd forint különböző ingatlanügyekkel, ebben a cikkünkben írtunk hosszabban, az MNB-ügy fejleményeit pedig itt követjük.