Alázatosak, szorgalmasak és megbízhatók, de nem csak ezért lesz több filippínó idénymunkás Magyarországon

Február elején az addigi 1300-ról 2000 forintra emelkedett a mezőgazdasági idénymunkák után fizetendő közteher napi összege, az alkalmi munkavállalásé pedig 2700-ról 4400 forintra, egyúttal a dolgozók is több pénzt kérnek a munkákért, így a termelők egyre többször alkalmaznak harmadik országbeli idénymunkásokat, írja a Haszon magazinra hivatkozva a 444.

A FruitVeb számítása szerint a bérköltségek akár hektáronként 100-600 ezer forinttal emelkedhettek a termelés céljától, illetve az ültetvény korszerűségétől függően. Ez a munkabérek esetében azt jelenti, hogy Kelet-Magyarországon akár tavaly napi 12 ezer, az ország középső és nyugati részen pedig akár 15–18 ezer forintot fizettek az idénymunkásoknak a szezonban, ám így is egyre nehezebb volt munkaerőt találni.

Mint Nagypéter Sándor, a Dél-alföldi Kertészetek Szövetkezetének elnöke kifejtette, a gazdák sok esetben a Fülöp-Szigetekről érkező munkavállalók alkalmazásával próbálják enyhíteni terheiket, mert azok „alázatosak, szorgalmasak és megbízhatók”, ellentétben a magyar munkások egy részével, akik nem jelennek meg a munkaterületen. Ezt a megoldást nehezíti, hogy Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter 35 ezerre, vagyis a korábbi felére korlátozta a vendégmunkásoknak kiadható engedélyek számát.

Bódi László, a Tedej Zrt. vezetője szerint ugyanakkor a diákmunkások alkalmazása is nehézségekbe ütközik, mert bár a cégnek korábban volt szerződése egy szakképző iskolával, a szakképzési törvény módosítása óta kénytelenek voltak megszüntetni ezt a lehetőséget az idénymunkákat illetően. Bódi szerint a változások miatt kevesebb idénymunkást tudnak alkalmazni, ezért ültetvényeik méretét is csökkenteniük kellett.