Egy hatalmas üzlet előkészítése állhat amögött, hogy Nagy Márton váratlanul leváltotta a hadiipari holding vezetőjét

Április 21-én reggel kérdéseket intéztünk a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz (NGM) és a 4iG Nyrt. tőzsdén jegyzett céghez. Arról érdeklődtünk, hogy igaz-e az a piaci szereplőktől származó információ, hogy az N7 Holding Nemzeti Védelmi Ipari Innovációs Zrt. magyar hadiipari holding élén vezetőváltás készül. Arra is rákérdeztünk, igaz-e az az értesülésünk, miszerint a tőzsdén jegyzett 4iG Nyrt. egy nagy portfóliócsere (Space and Defense Transaction) keretében az állami hadiipari cégekben szerezne részesedést.
A kérdéseinkre ugyan közvetlenül nem kaptunk választ (nagyon nem is remélhettük, hiszen húsvéthétfőn küldtük el őket), de az NGM hamarosan elküldött és nyilvánosan kiadott egy közleményt, amely szerint a vezetőváltás már meg is történt.
„Nagy Márton 2025. április 17. napjától Póser Zoltánt nevezte ki az N7 Holding Nemzeti Védelmi Ipari Innovációs Zrt. vezérigazgatójává. Az új vezető dr. Antal Ferencet váltja, aki a rábízott feladatokat, az átvilágítást és a restrukturálást eredményesen és sikeresen elvégezte.”
Póser Zoltán bizalmi embernek tűnik, a Századvég honlapján megtalált életrajza szerint korábban többek között a Procter&Gamblenél dolgozott, a Miniszterelnökségen volt politikai főtanácsadó, legutóbb pedig a Debreceni Egyetem körül volt állásban.
A nagy háttértörténet
Forrásaink szerint ugyanakkor izgalmas, több száz, de inkább több ezer milliárd forintos történet van a háttérben: hamarosan hasonló tranzakció ismétlődhet meg, mint amit már láthattunk más iparágakban, például a távközlésben, ahol a magyar állam segítségével szerezte meg a Vodafone többségi tulajdonát a 4iG. Magyarország az elmúlt években komoly erőforrásokat mozgatott meg a magyar védelmi ipar fejlesztésére. A szektor állami részét összefogó N7 Holding Zrt. tavaly nyáron Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter alá került, aki szinte azonnal kinevezte Antal Ferencet vezérigazgatónak, aki mint most kiderült, végül egy évet sem tölthetett a poszton.
Nagy Márton jól ismerhette Antalt, aki a korábban piaci tanácsadócégeknél, így a Deloitte-nél is dolgozó jogász-közgazdász volt, majd a Nemzetgazdasági Minisztérium stratégiai tranzakciókért és védelmi iparért felelős helyettes államtitkára. A szakember korábban a Budapest Airport megvételén dolgozott sokat, így interaktív munkakapcsolatban volt az NGM részéről nemcsak Nagy Mártonnal, de Lóga Mátéval, Nagy legfőbb bizalmasával is.
Antal a piacon már szintén bizonyított vezérigazgató-helyetteseket vett fel az N7-hez, a csapata így nézett ki:
- Dr. Szabó-Szombati Tibor István lett az általános vezérigazgató-helyettes,
- Dr. Lőrincz Benedek lett a gazdasági vezető, aki korábban például a CA-IB-nál, de sokféle tőkepiaci cégnél is megfordult, a stratégiáért
- Wenczel Richárd (METU, Deloitte, IVSZ) felelt a stratégiáért,
- míg a nemzetközi kapcsolatokért Nagy Péter felelt.
Egy méretes portfólió
Az N7-hez nagyon sok hazai cég tartozik, illetve több kiemelt vegyesvállalat is. Az új vezetés állítólag eléggé rossz állapotban találta az N7 nemzetközi szerződéseit, mindent átvilágított és megpróbált olyan szerződés-módosításokat kérni, amellyel a magyar védelmi iparban az állam profitelvárásokat és kontrolljogokat szerez. Hét nagy nemzetközi céget mindenképpen érdemes megemlíteni.
- A zalaegerszegi Rheinmetallt, amelyben a német Rheinmetall 51 százalékos és az N7 Zrt. 49 százalékos tulajdonában álló cég Lynx (hiúz) harckocsikat gyárt;
- A várpalotai lőszergyárat, amely 155 milliméteres tüzérségi lőszereket gyárt;
- A szintén várpalotai robbanóanyagot gyártó üzemet;
- A gyulai Airbus Helicopters céget, amely 70 százalékban a francia központú Airbus Helicopters és 30 százalékban az N7 tulajdona;
- Az ugyancsak gyulai Satys PSP Hungary Zrt. felületkezelőket gyártó vállalatot;
- A kiskunfélegyházi, de cseh hátterű Colt CZ Hungary Zrt. fegyvergyártót;
- És a vecsési Dynamit Nobel Defence Zrt. páncéltörőgyárat.
Az N7 alatt nagyon fontos még a HungaroControl légi forgalmi irányító. Nagy múltú cég a Rába Nyrt. tőzsdei járműgyártó, amely például a török Nurol Makina csoporttal szeretne Gidran harckocsikat gyártani. Erre már létre is hoztak egy hazai céget, és az a terv, hogy egyre nagyobb részben hazai lesz a gyártás. Igaz a Rábáról azt hallottuk, hogy lévén tőzsdei cég, nehezebb irányítani; a tulajdonosok nem tudnak olyan adatokat elkérni, amit a többi tulajdonos egyidejűleg nem kap meg.
Az N7 kezében van ezen kívül a Hirtenberger Defence Systems (HDS) aknavetőket és aknagránátokat gyártó vállalat, amely korábban osztrák volt, de mindenféle angol, sőt, még új-zélandi aktivitása is volt. Mint forrásunk mesélte, a fegyvergyártásban az nagy érték, ha több helyszínről, több telephelyről van engedély, ahonnan több piacra lehet szállítani. A Hirtenberger Defence Systems Védelmi Ipari Kft. is ma már Várpalotára költözött. Magyar állami lett a kis méretű repülőgépeket gyártó cseh Aero Vodochody nevű vállalat is.
Átvilágítások
A magyar hadi ipar mindenesetre szépen fejlődött. Mint forrásaink mesélték, az ugyan nem volt teljesen tiszta még a cégen belül sem, hogy mi az N7 fő célja (a hazai védelmi képesség fejlesztése vagy jó üzletek keresése), de sok volt az ígéretes projekt. Az N7-nek nagy tervei voltak, amerikai, kanadai, német cégekkel voltak folyamatban tárgyalások.
Mint hallottuk, kifejezetten jól alakult az Embraer (Empresa Brasileira de Aeronáutica S.A.) brazil top 10-es repülőgépgyártó tervezett szerviz-kiszolgálása. A legnagyobb repülős cégek, vagyis az Airbus és a Boeing nyomába eredő brazil gyártótól már Magyarország és a környéken több más ország is vett szállítógépet. Az Embraer-gépek szervizelésére készülő ACE (Aeroplex of Central Europe), vagy magyarul az Aeroplex Közép-Európai Légijármű Műszaki Központ Kft. szintén az N7 tulajdonában áll, majdnem ezer embert foglalkoztat és 2023-ban 31,3 milliárd forintos árbevétele volt. Mint hallottuk, az ACE nagyon perspektivikus, sokat fejlesztett abba, hogy az Embraer-gépeket is tudja szervizelni, pedig állítólag egy szakszerelő kiképzése mintegy 5 év és mintegy 100 millió forint költség, de ha ez a tudás itt lesz, az nagy erő.
Mindemellett az NGM, a Honvédelmi Minisztérium (HM) és a Magyar Honvédség (MH) viszonya nem volt mindig felhőtlen. Viszont a jogi, informatikai, humán erőforrás, technológiai és pénzügyi átvilágítás nyomán a cégek letisztultak, a bevezetett reformok, a megtalált szinergiák után sokat nőtt a portfólió értéke.
Ezért a legtöbb országban nagy dicséret érné a menedzsmentet, vagy a munkában résztvevőket, Antalnak azonban – igaz, érdemei elismerése mellett – mégis távoznia kellett.
Ennek hátteréről elválnak a hivatalos és a folyosói vélemények, mindenesetre azt hallani, hogy az elmúlt hetekben már kapott kritikát Antal Ferenc azért, mert nem feltétlenül klappolt a magyar állami hadiipar tervezett privatizációs lépéseivel a tevékenysége. A szakmában ugyanis úgy tudják, hogy az átvilágítások után és az egyes társaságok felértékelése után egy nagy magánosítás jöhet. Az állam terve az, hogy magánkézbe szervezze át a cégek egy részét, ahogyan ezt tette korábban a távközlési portfólióban is. Mivel a 4iG Nyrt. tőzsdei cégnek amúgy is intenzív kapcsolata van a német Rheinmetallal, illetve vannak is például űripari cégei, a NER csúcsvállalata adja magát, mint „bizalmi” partner.
A politika állítólag még a választások előtt magánkézbe szeretné adni a szektor értékes cégeinek egy részét. Úgy tudjuk, hogy a most leváltott korábbi cégvezető ezt még csak nem is ellenezte, de mindenképpen szükségesnek tartotta a társaságok valóban piaci felértékelését.