Olasz bútorgyártó cégbe is bevásárolta magát az MNB-ügyből ismert kör
A 444.hu arról írt, hogy a Felis Magántőkealap 42,5 százalékos tulajdonrészt szerzett egy lombardiai, egyedi luxustermékeket készítő bútorgyártó vállalkozásban, a Riva Industria Mobili S.p.a.-ban. Ez a magántőkealap a Száraz István érdekeltségébe tartozó Quartz Befektetési Alapkezelő kezelése alatt áll.
A Pusztaszeri út 59-be bejegyzett Felis Magántőkealap nagyon fontos magántőkealap a Matolcsy Ádám féle baráti körben, ez a tulajdonosa például annak a Báthory 2015 Kft-nek, amely mindenféle hazai és nemzetközi ingatlanvásárlásban játszott szerepet, erről a Válasz Online írt visszatérően. A 444 úgy tudja, hogy nagyjából 2020 környékén történt a bútorüzlet.
A társaságnak két további tulajdonosa van
- 5 százaléka van Davide Rivának,
- 52,5 százaléka pedig Maurizio Rivának.
A Rivát 1983-ban alapították a tulajdonosok, jelenleg 1,3 millió eurós (közel 530 millió forintos) tőkével rendelkezik, a cégnek átlagosan 80 alkalmazottja és összesen 8,2 millió euró (3,1 milliárd forint) adóssága is van. A Riva a honlapja szerint egyedi stílusban gyárt tömör fabútorokat, jellemzően újrahasznosított fából. Referenciáik alapján kaptak megbízást mykonoszi butikhoteltől, svájci, milánói éttermektől, hotelektől,
Érdekes párhuzam – írja a 444.hu, hogy Matolcsy Ádámnak is van bútorgyártó cége, a Balaton Bútor. A magántőkealapos struktúrák jellemzője, hogy biztosan nem lehet tudni, hogy kinek a pénze van bennük, de az ügyvezetők közé bekerült Feodor András, aki Matolcsy Ádám bútorgyáras üzlettársa. Feodor Matolcsy Balaton Bútor nevű cégének ügyvezetője. Egy másik hazai bútorcég, a Gyulai Fafém pedig Stofa György tulajdona, aki szintén ennek a körnek a tagja és korábban az Optima és a GTC cégeiben volt vezető.
Mint ismeretes, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) március közepén három olyan, összesen több mint hatszáz oldalas jelentést publikált, ami többé-kevésbé a jegybankhoz köthető: a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) gazdálkodásáról; a Neumann János Egyetemért Alapítvány befektetéseiről; illetve magának az MNB-nek a működési szabályszerűségéről, köztük a székházfelújítás költségéről.
Ezek közül az első, a PADME gazdálkodásáról szóló jelentés szólt a legnagyobbat, annak ellenére, hogy – ahogy arról a Telex műsorában is sok szó esik – a független sajtó munkájának köszönhetően már évek óta lehet tudni, hogy az MNB-alapítvány gazdálkodása problémás.
Két nappal a hivatalos jelentés publikálása előtt, március 17-én számolt be arról a számvevőszék jelentéstervezetét megszerző Direkt36, hogy az ÁSZ súlyos hiányosságokat állapított meg, és komoly veszteséget okozó döntéseket azonosított a jegybank több százmilliárd forintnyi alapítványi vagyonának gazdálkodásával kapcsolatban. A témáról ebben a cikkünkben írtunk hosszabban, az MNB-ügy fejleményeit pedig itt követjük.
