Annyira nem maradt pénz az MNB-alapítványnál, hogy az új vezetésnek kérnie kellett még 400 milliót
Az MNB alapítványának frissen kinevezett kuratóriuma szeretné felmérni, hogy mennyi vagyon maradt, de olyan kevés a felhasználható pénz, hogy még erre a célra is kérnie kellett az MNB-től. Az új vezetés újabb büntetőfeljelentést is tett. Nem lesz könnyű munka kibogozni, mi miért történt az MNB-alapítványok vagyonát kezelő Optima lengyel és svájci befektetéseinél, ahol igazi befektetési nagymenőkkel kellett volna egy ligában játszani.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapítványai ügyében tényleg csak kapkodja a fejét a hírfogyasztó. Sorra zuhannak ki a csontvázak a szekrényből. De valójában nemcsak a hírfogyasztó, hanem még az MNB új vezetése, sokat látott pénzügyi szakemberek és auditorok is csak hüledeztek azon, amit találtak.
Varga Mihály, az MNB új elnöke azonnal lecserélte Csizmadia Norbertet a PADME alapítvány kuratóriumának éléről, majd helyére kinevezte régi kollégáját, Gion Gábort, az egykori Pénzügyminisztérium pénzügyekért felelős államtitkárát. Bő egy hónappal később pedig már ott tart a történet, hogy az új kuratóriumi vezetés maga is büntetőfeljelentést tett (mint korábban az Állami Számvevőszék), mégpedig a Fővárosi Főügyészségen
- csalás;
- hűtlen kezelés;
- hamis magánokirat felhasználása;
- számvitel rendjének megsértése;
- tartozás fedezetének elvonása
bűncselekmények gyanúja miatt.
Elfogyott a pénz
Ismerve az előzményeket, ez nagyon azért nem lephette meg a közvéleményt. Ugyanakkor ennél is ijesztőbben hangzik, hogy az új vezetés azt is megállapította, hogy gyakorlatilag nem maradt pénz a bonyolult cégstruktúrában. Nem azt állítják, hogy semmi érték nincs az alapítványok kezében, hiszen ott vannak a lengyel GTC, a svájci Ultima részvényei, illetve ott van a METU egyetem, de sikerült úgy gazdálkodni a több mint 266 milliárd forint alapítói vagyonnal, hogy likvid, szabadon felhasználható pénz érdemben nem maradt.
Vagyis képzeljük el, hogy megérkezett az MNB új vezetése, hogy szeretne pénzt megmenteni az átláthatatlan alapítványi vagyonból, erre másfél hónap után még azért is új pénzt kell betenni ebbe a struktúrába, hogy egyáltalán valaki felmérje, hogy mi maradt még meg.
A PADME új vezetése ezért 400 millió forint vagyonjuttatást kezdeményezett az alapítvány részére, amelyet az MNB igazgatósága jóvá is hagyott, és amellyel az Állami Számvevőszék (ÁSZ) is egyetértett.
Nem arról van szó – hallottuk egy háttérbeszélgetésen –, hogy az MNB folytatja azt a vagyonvesztéshez vezető működést, ami az elmúlt tíz évet jellemezte, hanem a vagyonjuttatás kizárólag arra kell, hogy egy új csapat átvilágítsa azt, hogy milyen vagyonelemek vannak, abból mi menthető, ami megmaradt, az mennyit ér. Nem tudjuk, hogy ezt a felmérést ki végzi, de az elmúlt évtizedben az Optima és a GTC körül annyian kompromittálódtak, hogy nem volt könnyű megfelelő piaci szereplőt találni, aki még „Optima-szűz” volt. Végül – amennyire tudjuk – egy kisebb szereplő kapott felkérést.
Ez a pénz július elejéig elég, és nagyon határozottan nem szabad arra felhasználni, hogy tovább menjen az a struktúra, amelyet az ÁSZ és az MNB új vezetése is döbbenten ismert meg, hanem arra, hogy az új vezetés felmérje, hogy a romhalmazból és az amolyan időzített bombaként ketyegő jövőbeli kötelezettségekből mi menthető, hogyan redukálható a még előttünk álló mínusz.
Hiszen, mint azt az új vezetés megismerte, a korábbi felelősök nem pusztán súlyos vagyonvesztést okoztak, nem pusztán egy magánkör gazdagodott folyamatosan, de még a jövőre nézve is olyan kötelezettségeket, opciókat, kötelező érvényű ajánlatokat vállaltak, amelyekért majd az MNB-alapítványnak kellene helytállnia.
A fő baj az Ultima
Mint említettük, mára az alapítványnak háromféle vagyoneleme maradt. Az egyik a GTC SA lengyel cég tulajdonrésze. Ezek a részvények folyamatosan leértékelődtek a tőzsdén, a GTC-nek ráadásul komoly refinanszírozási feladata lesz, a cég ugyanis el van adósodva. De ebben az esetben legalább a probléma az, aminek látszik, remélhetőleg nincsenek további rejtett csontvázak.
Egy másik vagyonelem a Budapesti Metropolitan Egyetem, avagy METU, amely egy kisebb ügy. Jó befektetésnek természetesen egy oktatási intézményt kevésbé lehet mondani, de nem azzal van a legnagyobb baj. A harmadik vagyonelemet pedig a svájci Ultima részvényei jelentik. Ez az igazi probléma, ami felfoghatatlan veszteségeket és tovább kockázatokat tartalmaz.
Az új vezetés szerint ugyanis az Ultima-részvénycsomag vásárlásánál az Optima feletti irányítást korábban átvevő kör mintegy 380 millió svájci frankot költött valamire, amit vagy nem látott át, vagy amiben egész egyszerűen nem az alapítvány érdekeit követte.
Mindezt egy olyan szerződésben rögzítették, amely szerint ha az Optima bármikor nem teljesíti a rá vonatkozó szerződési passzusokat – pedig ehhez komoly hitelt is kellett felvennie –, akkor az addig befektetett összeget az MNB alapítványa gyakorlatilag akár teljesen elveszítheti.
Sok kérdés merülhet fel:
- Miért érezte úgy az MNB alapítványait kezelő kör, hogy az MNB valós oktatási, tudományos és befektetési céljaitól teljesen idegen módon, nyugat-európai luxusingatlanokba kellene fektetni a közpénzt?
- A kuratórium hogyan tárgyalhatta a rendkívül összetett struktúrát megdöbbentően rövid idő alatt?
- Az Optima-csoport hogyan állapodhatott meg olyan eladási és vételi opciókról, hogy azok az Optimának nagyon kedvezőtlenek voltak?
- Hogyan hagyhatta a magyar befektetői kör, hogy egy görög befektető kihígítsa őt, vagyis később sokkal jobb árfolyamon szállhasson be az Ultimába?
Mindezt úgy is megkérdezhetnénk, hogy miért ment az Optima a „nagyfiúk közé”,
miért próbált meg nehézsúlyú euró- és dollármilliárdosokkal, a francia Max-Hervé George-zsal és a görög Ioannis Papalekasszal üzletelni, amikor láthatóan erre egyáltalán nem volt felkészülve?
Az MNB-ügy
Ahogy arról korábban több cikkben is beszámoltunk, az Állami Számvevőszék március közepén három olyan, összesen több mint hatszáz oldalas jelentést publikált, ami többé-kevésbé a jegybankhoz köthető:
– a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) gazdálkodásáról;
– a Neumann János Egyetemért Alapítvány befektetéseiről;
– illetve magának az MNB-nek a működési szabályszerűségéről, köztük a székházfelújítás költségéről.
Ezek közül az első, a PADME gazdálkodásáról szóló jelentés szólt a legnagyobbat, annak ellenére, hogy – ahogy arról a Telex műsorában is sok szó esett – a független sajtó munkájának köszönhetően már évek óta lehet tudni, hogy az MNB-alapítvány gazdálkodása problémás. Két nappal a hivatalos jelentés publikálása előtt, március 17-én számolt be arról a számvevőszék jelentéstervezetét megszerző Direkt36, hogy az ÁSZ súlyos hiányosságokat állapított meg és hatalmas veszteséget okozó döntéseket azonosított a jegybank több százmilliárd forintnyi alapítványi vagyonának gazdálkodásával kapcsolatban. Arról, hogy az MNB-alapítványok vagyonából hogyan veszett el körülbelül 200 milliárd forint különböző ingatlanügyekkel, ebben a cikkünkben írtunk hosszabban, az MNB-ügy fejleményeit pedig itt követjük.
A szerencsés dzsúdós és a görög láncdohányos
Ennek a két nagyon gazdag embernek a szerepét később jó lenne részleteiben is megismerni. Max-Hervé George, az Ultima egyik alapítójának története filmbe illő, ő úgy lett mesebeli vagyon tulajdonosa, hogy egy kis francia biztosító kötött a családjával egy hibás, a biztosítónak borzalmasan előnytelen szerződést, aztán több felvásárlás nyomán a szerződést a nagy brit biztosító, az Aviva örökölte.
Konkrétan arról volt szó, hogy a George-család úgy fektethetett életbiztosításba, hogy minden héten, a hozamok ismeretében utólag pakolhatta át a befektetéseit, és mindig megnyerte az adott hét legjobb befektetésének hozamát. Akit érdekel hosszabban is a sztori, egy évtizede minden nagy gazdasági lap, így a Forbes és szinte minden portál, így a CNBC is feldolgozta, magyarul pedig a 444.hu írt róla részletesebben.
A biztosító megpróbálta rábírni az ügyfeleket, hogy módosítsák a szerződést, aztán perre is ment, de Max-Hervé George rengeteg bírósági perben kitartott, ragaszkodott ahhoz, hogy a fura szerződés minden előnyös hozadéka jár neki. A végén pedig annyi pénze lett, hogy több luxusingatlan-portfóliót is felépíthetett. Ő tehát az Ultima egyik alapítója, akivel a magyar optimások sokat tárgyaltak, George „remek” lehetőségbe vonta be a magyarokat, de, ahol ma tart a történet, ez minden volt, csak nem remek.
Max-Hervé George mindenesetre izgalmas figura, a budapesti központú Nemzetközi Judo Szövetségnek (IJF) is aktív partnere. A szövetséget a Magyarországon is gyakran felbukkanó Marius Vizer sportdiplomata vezeti, de Csányi Sándor OTP-vezér is tiszteletbeli elnöke. Sőt, 2024 augusztusában Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója, Max-Hervé George, az ICONA Capital elnök-vezérigazgatója és Lakatos Benjamin, a MET Holding AG elnök-vezérigazgatója együtt kapott elismerést a cselgáncs népszerűsítéséért végzett munkájáért. Érdekességképpen hallottuk, hogy Max-Hervé George cégeinél korábbi GTC-s menedzserek is landoltak.
Ioannis Papalekas görög ingatlanbefektető a Forbes szerint 2,1 milliárd dolláros vagyonával az egyik leggazdagabb görög, aki a Yoda Group tőzsdén jegyzett befektetési konglomerátum legnagyobb részvényese.
Papalekas a magyarok összetett és fura ügyletei után tavaly amolyan megmentőként megérkezett az Ultimához és kedvezőbb áron, nagyobb részesedést szerzett, mint a magyar alapítványi csapat, vagyis „kihígította” az Optimát.
A Yoda szállítmányozásba, egészségügybe, technológiába és ingatlanokba fektet be Cipruson és Görögországban. Papalekas másik nagy ingatlanos cége a Globalworth, amelyet 2013-ban vezetett be a Londoni Értéktőzsdére. A láncdohányos, rendkívül okosnak tartott üzletember korábban vagyona jelentős részét a román irodapiacon szerezte. Azt az Optima új vezetésének kell átnéznie, hogy a külföldi topüzletemberek miként kerülhettek sokkal jobb pozícióba az alapítványnál.
Jelenleg úgy néz ki a helyzet, hogy a magyar befektetői kör a korábbi lehetőségeihez képest, amikor vételi ajánlattal többségi tulajdont jelentő kontrollpakettet szerezhetett volna, lassan visszaszorul 20 százalék körüli tulajdonhányadra úgy, hogy erre rengeteget költött.
Az MNB alapítványának új vezetése a racionalizálásban, az egyszerűsítésben, az alapos vizsgálatokban hisz, az a törekvése, hogy végre valóban megértse, hogy tudatlanság vagy valamilyen hátsó szándék vezetett a nagyon hátrányos ügyletekhez.
