Most sem változott az alapkamat, Varga Mihály Magyar Péternek is üzent

Nem változtatott a jegybanki alapkamat 6,50 százalékos szintjén keddi ülésén az MNB Monetáris Tanácsa. Nem módosult a kamatfolyosó két széle sem, az egynapos (O/N) betéti kamat 5,50 százalék, felső széle, az egynapos (O/N) hitel kamata 7,50 százalék maradt. A kamatdöntés utáni sajtótájékoztatón Varga Mihály jegybankelnök részletezte a döntés okait, de röviden beszélt az MNB-alapítványok ügyéről, illetve arról is, hogy az MNB bennfentes kereskedés miatt vizsgálódik Magyar Péternél.

A Portfolio hétfőn arról írt, abban teljes volt az egyetértés a piaci szakértők között, hogy az irányadó ráta változatlan marad, de a bizonytalanságot jelzi, hogy az év hátralévő részére vonatkozó várakozások erősen széttartóak. A lap által megkérdezett elemzők egy része szerint év végéig már nem várható kamatcsökkentés, de többen vannak, akik szerint a 25, vagy akár az 50 bázispontos csökkenés sem irreális.

Legutóbb szeptemberben változott az alapkamat, március végén szintén nem módosított a monetáris tanács az alapkamaton. A legutóbbi kamatdöntő ülés azért volt rendhagyó, mert ez volt az első kamatdöntés Varga Mihály elnöksége alatt, a volt pénzügyminiszter március elején vette át az MNB elnöki posztját Matolcsy Györgytől. Korábban a kamatdöntés után szokásos sajtótájékoztatót Virág Barnabás alelnök tartotta, Varga vezetésével ez most változni látszik, az elmúlt két alkalommal az alelnökök valamelyike helyett már az új elnök nyilatkozott a döntés okairól.

Varga Mihály a keddi döntés utáni sajtótájékoztatón arról beszélt, a jegybank helyzetértékelése alapján az infláció üteme áprilisban tovább mérséklődik, majd a következő hónapokban várhatóan a jegybanki toleranciasáv felső széle közelében alakul. A vámháborús bejelentések „eltérő időzítéssel jelentkező és ellentétes irányú hatásai miatt” az inflációs kockázatok erősödtek, továbbra is kulcsfontosságú a pénzügyi piaci stabilitás fenntartása és az inflációs várakozások horgonyzása. Erősödtek a növekedési kockázatok is. A jegybankelnök újra elmondta, hogy a tanács elkötelezett az inflációs cél fenntartható elérése mellett, továbbra is szükséges az óvatos és türelmes monetáris politika és a szigorú monetáris kondíciók fenntartása. Emiatt az alapkamat huzamosabb ideig a mostani szinten maradhat.

A jegybanki alapítványok ügyével kapcsolatban megismételte, hogy megszüntetik az alapítványokat (Varga nemrég kezdeményezte ezt a kormánynál), az ő véleménye továbbra is az, hogy „hosszú távon ilyen típusú tevékenységre nincs szüksége a jegybanknak”.

A jegybankelnököt a HírTV kérdezte Magyar Péter állítólagos bennfentes kereskedéséről is, Varga erről azt mondta, felháborítónak tartja, hogy „valaki azzal fenyegetőzik, hogy a következő választásokat követően milyen retorziók érik majd azt az ügyintézőt, aki ebben az ügyben eljárt”. Szerinte a jegybank, ahogy eddig is, ezután is a hatályos törvények betartásával, részrehajlás nélkül vizsgálja meg az ügyeket. „A mi érdekünk az, hogy a magyar pénzintézeti rendszer, szektor mentes legyen a visszaélésektől, jogszabálysértésektől.”

Varga legutóbb, március végén szintén szigorú monetáris politikát ígért, az új elnök már akkor is arról beszélt, hogy óvatos, türelmes megközelítés indokolt az inflációs kockázatok elkerülése miatt. Ahogy az várható volt, a jegybankelnököt márciusi sajtótájékoztatóján kérdezték az MNB-alapítványok vagyonvesztéséről is. Varga a sajtótájékoztatón arról beszélt, az MNB új vezetése arra törekszik, hogy a jegybank a fő feladatától eltérő tevékenységeket szüneteltesse, visszafogja, ebbe a körbe tartozik az alapítvány működése is. Varga akkor bejelentette, hogy levélben kérte Orbán Viktort az MNB-alapítvány ügyének áttekintésére, azóta pedig kiderült, hogy kezdeményezi a kormánynál az alapítványok megszüntetését. A kormányfő a jegybankkal történő tárgyalásokra Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető minisztert jelölte ki.

Március végén az MNB rontott a növekedési előrejelzésén és emelt az inflációs előrejelzésen: a magyar gazdaság teljesítménye 2025-ben várhatóan 1,9-2,9 százalékkal emelkedik, míg 2026-ban 3,7-4,7 százalékkal, 2027-ben 2,8-3,8 százalékkal bővülhet. Idén éves átlagban 4,5-5,1 százalék közötti infláció várható, míg 2026-ban 2,9-3,9 százalék között, 2027-ben 2,5-3,5 százalék között alakulhat. Néhány nappal később a kormány is módosította a GDP-növekedésre vonatkozó előrejelzését, az eredeti 3,4 százalékhoz képest 2,5 százalékra. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) 2026-ra 4,1, 2027-re 3,9, az azt követő két évben 4,1 százalékos növekedéssel számol. Az idei infláció az NGM előrejelzése szerint 4,5 százalék lehet éves átlagban, ez szintén magasabb, mint a 3,2 százalék, amit eredetileg jósoltak.

Az MNB a kamatszint változtatásával tudja leginkább befolyásolni a gazdaság működését: alacsony kamatnál olcsóbban jutnak hitelhez az emberek és a bankok, ami miatt pörög a gazdaság, cserébe viszont könnyen ki tud alakulni infláció. Magasabb kamatszintnél visszaesik a fogyasztás, amivel mérsékelni lehet az inflációt.