Az Európai Unió miniszteri Tanácsa csütörtökön elfogadta a rendeletet, amivel új pluszvámokat vet ki bizonyos mezőgazdasági termékekre és műtrágyákra Oroszországból és Belaruszból. A testület közleménye szerint a cél, hogy csökkentsék az uniós függést a behozataltól, valamint mérsékeljék Oroszország exportbevételeit, így kevesebb pénze legyen az Ukrajna elleni háborúra. Az új vámok a 2023-ban Oroszországból jövő mezőgazdasági behozatal nagyjából 15 százalékát, valamint bizonyos nitrogénalapú termékeket fednek le.
Michał Baranowski a Tanács soros lengyel elnöksége nevében arról beszélt, hogy így növelhetik az EU gazdasági biztonságát,
„ez az egyesült Európa a legjobb formájában”.
A csütörtöki ülés oldalán elérhető szavazási eredmény szerint viszont a kormányok nem voltak egységesek. Csak a magyar képviselő szavazott nemmel, a bolgár és a belgiumi tartózkodott. A rendeletnél elég a minősített többség, amit így is bőven elértek. (Ilyenkor a tartózkodás gyakorlatilag udvarias nemnek számít.)
A Tanács melletti másik társjogalkotó, az Európai Parlament már májusban rábólintott a vámokra. Ott a magyarok közül a DK-sok igent, a Mi Hazánk nemet, a Fidesz-KDNP-ből le nem adott szavazatnak számító tartózkodást nyomtak, a hét tiszás közül viszont senkinél nem regisztráltak voksot.
A csütörtöki miniszteri ülésen többek között egyes ukrán és moldáv vetőmagok egyenértékűségéről is szavaztak. Itt szintén csak a magyar kormány képviselője voksolt nemmel, a lengyel tartózkodott. (A részvételi lista alapján a magyar kormány az uniós állandó képviselőjét, Ódor Bálintot ültette be a találkozóra.)
Cikkünket a megjelenése után kiegészítettük a májusi európai parlamenti szavazás eredményével.
