A magyar kormány kéri, hogy vegyék le a napirendről az orosz energiát kivezető uniós tervet – úgy látszik, hiába

A „Von der Leyen–Zelenszkij-tervvel” „Brüsszel el akarja lehetetleníteni az olcsó orosz kőolaj és földgáz vásárlását”, jelentette ki hétfőn Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyi tárcavezető már előre „nagy csatát” harangozott be az energiaügyi miniszterek hétfői, luxembourgi ülésére az Európai Unió Tanácsában.

Orbánék több mint három éve mondták ki: megszüntetik az orosz energiafüggést

Többek között arról az ütemtervről tárgyaltak, amit májusban mutattak be, hogy a tagállamok leváljanak az orosz energiáról. Ahogy azt a miniszteri Tanács hétfői ülésének leírásánál is megjegyzik, a tervet a hasonló nevű, de állam- és kormányfőkből álló Európai Tanács 2022. márciusi ülése után dolgozták ki. Akkor

„a vezetők megállapodtak abban, hogy a lehető legrövidebb időn belül megszüntetik Európa orosz energiaimporttól való függőségét”.

Az Európai Tanács egyhangúlag adja ki a végkövetkeztetéseit, Magyarországról akkor és azóta is Orbán Viktor vesz részt az ülésein.

Az Európai Tanács kimondta, hogy „az Európai Unió fokozatosan, a lehető leggyorsabban meg fogja szüntetni az orosz gáz, olaj és szén importjától való függőségét”. Ezt már korábban, egy versailles-i informális találkozójukon leszögezték, amire a márciusi következtetés is hivatkozott. Ugyanakkor hozzátették, hogy

„figyelembe fogják venni a nemzeti körülményeket és a tagállamok energiaszerkezetét”.

Az állam- és kormányfők 2022 májusára kértek bizottsági tervet. Ez lett a REPowerEU, aminek köszönhetően a magyar kormány egy nagyjából egymilliárd eurós előleghez jutott az uniós helyreállítási alapból úgy, hogy egyébként semmilyen kifizetést nem kaphatna teljesítetlen jogállamisági feltételek miatt. Az uniós javaslattevő testület, az Európai Bizottság idén májusban adta ki a REPowerEU ütemtervét, amiről hétfőn egyeztettek a miniszterek.

Szijjártó szerint „Brüsszel lefeküdt Kijevnek”

Szijjártó az ülésről tartott sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a terv 800 milliárd forint pluszterhet jelentene, „a magyar embereknek az eddigi rezsiköltség kétszeresét-háromszorosát, esetleg négyszeresét” kellene fizetnie. (Az állítást korábban itt ellenőriztük.)

Az ülést úgy lehetne összegezni, hogy „Brüsszel lefeküdt Kijevnek”, jelentette ki Luxembourgban Szijjártó. „Teljes elkötelezettséget mutatnak” a terv végrehajtása mellett, egy „teljesen demagóg” vita alapján fizikai helyett „számos tagállam is politikai kérdésként tekint” az energiaellátásra. Egy szárazföldi országnak teljesen mások a lehetőségei, mint egy tengerparttal rendelkezőnek, jelentette ki. Olyan „szép elveket” soroltak fel, mint a „szuverenitás vagy a diverzifikáció, biztonságos energiaellátás vagy a szolidaritás”, de úgy látta, hogy a tervvel mindezek ellentéte valósulna meg Magyarországon.

Az EU egyik alapszerződése (ami valóban gyakorlatilag a kvázialkotmánya) szerinte kimondja: „mindenkinek a saját dolga, hogy kitől mennyi energiahordozót vesz”. Aki meg akart szabadulni az orosz energiától, megtette, de ez nem hatalmazza fel őket arra, hogy „minket ebben megakadályozzanak”. Magyarországnak épp súlyos függőséget okoznának, mert például az olajnál a két vezetékből csak egy (a Horvátországból érkező Adria) maradna. Így a „a horvátok óriási profitokat fognak rajtunk bezsebelni” a monopolhelyzetükben, már eddig is az uniós átlag többszörösére emelték a tranzitdíjat, jelentette ki.

Az izraeli-iráni konfliktusra hivatkozva kér a kormány halasztást

Orbán Viktor vasárnap az izraeli-iráni konfliktusra hivatkozva jelentette be: a kormány másnap hivatalosan kezdeményezi, hogy „az új helyzetre tekintettel” vegyék le „a napirendről az orosz energiahordozók végleges kivezetésére” tett javaslatot, és haladéktalanul készítsenek hatástanulmányt „a közel-keleti háború következményeiről és a veszély elhárításának összeurópai módozatairól”.

Szijjártó hétfőn közölte, hogy a kérést aznap benyújtották. A szlovák kollégájával közösen vétóztak is egy tanácsi határozatot, amiben a testület „azt a várakozását fogalmazta meg, hogy az Európai Bizottság még júniusban érjen el komoly haladást” a tervvel, ugyanakkor világos, hogy hamar elő akarnak állni a jogszabállyal. (Ilyen dokumentumot egyhangúlag kellene elfogadni, de nincs közvetlen szerepe az uniós jogalkotásban.)

Szijjártó elárulta, hogy a javaslat keddre várható, és Stefan de Keersmaecker bizottsági szóvivő is erre utalt hétfőn egy másik, korábbi sajtótájékoztatón. A magyar miniszterelnök felvetéséről érdeklődő kérdésre kifejtette, hogy a heti bizottsági ülésen döntenek a javaslatokról, ha úgy érzik, ezek elég kiérleltek és megfelelő rájuk az idő, legközelebb pedig kedden tartanak ilyet. „Holnap egy sajtótájékoztatón mélyebben belemélyedünk az ügybe” – jelentette ki. Arra a kérdésre a szóvivők nem adtak konkrét választ, hogy foglalkoztak-e a halasztási kérelemmel vagy egyáltalán hivatalosan kaptak-e ilyet, de jelezték: az EU nem importál iráni olajat, és van szükség esetén használható tartaléka, így nincs veszélyben az ellátása.

Keddre, a heti bizottság ülés utánra a testület energiaügyekért is felelős tagjával, Dan Jørgensennel írtak ki egy sajtótájékoztatót. A biztos a hétfői miniszteri találkozón is részt vett. Az ülésre érkezve úgy látta, hogy erős üzenetet küldenek Oroszországnak: nem hagyják, hogy fegyverként használja az energiaellátást, zsarolja vele a tagállamokat és közvetetten finanszírozza vele a háborúját Ukrajna ellen. Már előzetesen sokszor egyeztetett a miniszterekkel, biztos volt benne, hogy világosan támogatást kap tőlük, de azt szeretnék, ha „egyetlen tagállamnak sem lenne energiaellátási problémája, az árakat a lehető legalacsonyabban tartsuk”, és mindegyik tagállam úgy érezze, hogy „amennyire lehet, segít nekik az Európai Unió ebben a törekvésben”.

„Alig várjuk” a javaslatot, mondta az ülés után a Tanács soros elnöksége nevében Paulina Hennig-Kloska. A lengyel energiaügyi miniszter emlékeztetett rá, hogy a féléves elnökségük az ukrajnai orosz gáztranzit befejezésével indult, akkor is voltak aggodalmak, de ezek szerinte nem valósultak meg.

Figyelik a közel-keleti helyzetet, de ez „nem fogja befolyásolni” a holnapi javaslatot,

közölte Jørgensen.

A nukleáris energiánál puhíthattak

Szijjártó elismerte, hogy a nukleáris energiánál a leválás „vagy nem kerül előterjesztésre, vagy csak nagyon enyhe formában”, aminek a hátterében az orosszal összefonódó nyugati nukleáris ipar ellenállását látta.

Jørgensen „bonyolultnak” tartotta ezt a területet, amikor erről kérdezték, „igazán biztosnak kell lennünk benne, hogy nem hozunk olyan helyzetbe országokat, amelyben veszélyben lenne az ellátásuk”.

„Komoly hatása lehet” a magyar áramszállításra Ukrajna felé

Szijjártó a sajtótájékoztatóján hosszú vitára számított. Nem fenyegetőzött konkrétan más, vétózható uniós javaslat, például a készülő új szankciós csomag vagy a már meglévő intézkedések félévenkénti hosszabbításának megakadályozásával, de jelezte, hogy minden fórumon küzdeni fognak. Azt is megjegyezte, mennyire sok áramot kap Ukrajna Magyarországról.

„Ha Magyarország energiaellátása veszélybe”, „bizonytalan helyzetbe kerül, akkor annak komoly hatása lehet arra is, hogy vajon az Ukrajnába irányuló szállításokat tudjuk-e folytatni”.

(A szlovák kormány már tavaly az áramexport leállításával fenyegetőzött az orosz gáz ukrajnai tranzitjának leállása miatt.)

Egy-két kormány nem lenne elég egy vétóhoz

Szijjártó szerint a hétfői ülésen voltak kritikák az árak és jogi okok miatt. A hosszú távú szerződések felbontását hozta példának – például azt, amit a magyar kormány 2027-ig kötött földgázra az oroszokkal. Szijjártó arról számolt be, hogy felvetődött, ki fizet, ha emiatt per indul. Jørgensen az ülés után közölte: az Európai Bizottság jogi szolgálata azon a véleményen van, hogy tiltásról van szó, és ilyenkor a cégeknek nem lesznek jogi problémáik.

Szijjártó szerint az intézkedés „tartalmában szankció”, amiről csak egyhangúlag dönthetnének, ezért „kereskedelempolitikai köntösbe bújtatják”. Így elég a minősített többség, ami miatt úgy látta, hogy „itt nagyon-nagyon durván az alapvető európai szabályok áthágása zajlik”.

Arra a májusi bemutatón is utaltak, hogy legalább részben a rendes jogszabályalkotási módszerrel élnének. Ilyenkor az Európai Parlament és a Tanács dönt, a miniszteri testületben pedig az általában használt minősített többségre van szükség, vagyis egy-két kormány nem tud vétózni, az adott tagállamok népességétől függően legalább négy kellene.

Cikkünket kiegészítettük a hétfői ülést záró uniós sajtótájékoztató alapján.