Honnan van az MVM-nek több százmilliárdos nyeresége, amivel ki tudta segíteni a költségvetést?

Honnan van az MVM-nek több százmilliárdos nyeresége, amivel ki tudta segíteni a költségvetést?
Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. épülete 2023. december 5-én – Fotó: Kiss Dániel / MTI

576

Június elején derült ki a Nemzetgazdasági Minisztérium havi gyorstájékoztatójából, hogy májusban az MVM osztaléka húzta ki a bajból az államháztartást: 129,5 milliárd forint többlettel zárt a központi költségvetés, a fő oka ennek az volt, hogy 213,5 milliárd forint összegű befizetés érkezett be az MVM-től. Az erről szóló cikkünkre meglepően sokan reagáltak, főleg olyanok, akik úgy érezték, hogy a 213,5 milliárd forintos osztalékbefizetés után hangot kell adniuk sérelmeiknek. Természetesen a legtöbben nem a paksi energiatermelést, a napelemek jövedelmezőségét vagy a külföldi leányvállalatok nyereségtermelését sérelmezték, hanem valamilyen lakossági számlát éreztek túlzónak.

  • Az egyik vélelem szerint azok termelnek nagy nyereséget az állami cégnek, akik a piaci ár felett fogyasztanak áramból és/vagy gázból, mert az átlagfogyasztás felett nagyon drága a magyar lakossági tarifa.
  • A másik „vádpont” szerint nem maga az áram vagy a gáz a drága, hanem az elosztás, vagyis a rendszerhasználat.

Bár természetesen némi igazság mindkét állításban van, mégsem ezekből származik az MVM nyeresége. Sőt, azt is leszögezhetjük itt az elején, hogy az MVM-nek sem árbevétel-, sem eszközarányosan nem kiugróan magas a nyeresége, persze maga a nominális szám azért méretes. De nézzük, mitől lett nyereséges a csoport!

Az állam különféle bugyrai

Az talán filozófiai kérdés, hogy az állam egyes szereplőit mennyire érdemes megkülönböztetni. Vagyis ha egy áram- és gázszámla mögött több állami szereplő van, kinek legyen a fogyasztó hálás, vagy kire akadjon ki?

  • Az MVM Nextnek fizetünk, ez az egyetlen, úgynevezett „egyetemes szolgáltató”, vagyis a lakosságnak ez a cég ad áramot és gázt.
  • Ott van a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH), egyszerűbb nevén az energiahivatal, amely energia- és átviteli (rendszerhasználati) tarifákat állapít meg.
  • Végül ott van Orbán Viktor kormányfő, Németh Szilárd rezsibiztos, a Fidesz–KDNP mint kormánypártok, az Energiaügyi Minisztérium mint szaktárca. Ezek a szereplők mind egyetértenek abban a nagypolitikai célban (a rezsivívmányban), amely kialakította a lakossági árképzést, és amely a kormánypárt egyik legsikeresebb szavazatgyűjtő intézkedéscsomagja.

Akkor pontosan kinek is tulajdonítjuk a konkrét bosszúságainkat, vagy kit áldunk az alacsony számlákért?

Az MVM hatalmas csoport, évek óta Közép-Európa tíz legnagyobb társaságának egyike, így nem könnyű eligazodni abban, hogy egy ekkora konglomerátumnak miből is van a nyeresége (korábban a Portfolio már írt erről). A társaság – amely tőzsdén van a kötvényeivel – rengeteget fejlődött a transzparenciában, elérhető egy közel 600 oldalas részletes konszolidált jelentése, illetve egy ennél talán jobban használható, színes-szagos befektetői prezentációja is.

Ha pár számon végigszaladunk, az MVM 2024-ben:

  • 4534 milliárd forint értékesítési bevételt ért el;
  • 557 milliárd forint működési eredménye volt a cégnek;
  • mivel a csoport rengeteg hitelt köhög, így a pénzügyi műveletek eredménye negatív;
  • az adózás előtti eredmény már „csak” 492 milliárd forint volt;
  • az MVM viszont maga is sok adót is fizet, az adózott eredmény 323 milliárd forint lett.

A számok minden soron elmaradtak a 2023-as tételektől. Azon most nem állunk le pénzügyeskedni, hogy ez a forgalomarányos eredmény mennyire kimagasló az ágazatban. Maradjunk talán annyiban, hogy vaskos, hiszen az MVM 2024-ben érte el története második legnagyobb forgalmát és nyereségét, de azért ágazati szinten nem kiemelkedő. Ugyanakkor olvasóinkat biztosan jobban érdekli az, hogy vajon rajtuk kereste-e a társaság ezt a szép nyereséget, esetleg valami máson.

Az említett prezentáció foglalkozik a cég nyereségességével is, ezt az EBITDA (kamatok, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredmény) mutatóval fejezi ki. Abban az ötös felosztásban, amit a cég használ,

  • a nyereség egyharmada-egyharmada származik az infrastruktúra működtetéséből (infrastructure) és a nagykereskedelemből (wholesale);
  • egyhatoda-egyhatoda származik az energiatermelésből (generation) és a nemzetközi leányokból (international);
  • a lakossági eladásokból (retail) szinte nincs nyereség.

Olvasóink arra jól ráéreztek, hogy ahhoz képest, hogy 2023-ban erősebb volt az MVM nyereségtermelése, tény, hogy a lakosságot érintő vezetékes elosztás és a lakossági értékesítés javult fel – utóbbi esetében ez azt jelenti, hogy a 2023-as veszteség eltűnt. A lakosságot érintő nyereségekbe később jobban is belemegyünk, de az látszik, hogy az MVM szabályozott tevékenysége, az a pár terület, ahol ő üzemelteti a hálózatot, valóban nyereséget termelt, ennek tarifáit a MEKH hagyja jóvá. Erről sokat beszélgettünk nemrég Guntram Würzberggel, az E.ON Magyarország vezetőjével is.

A nagykereskedelemről már csak háttérbeszélgetések alapján tudunk nyilatkozni. A cég működésére rálátó forrásaink szerint az áram és a gáz közül utóbbiban volt több profit. Ha szétválasztjuk a Gazpromtól hosszú távú szerződés alapján vásárolt mennyiségeket (ez a híres, évi 4,5 milliárd köbméter földgáz, ami a politika szerint a rezsicsökkentés alapja) és az azonnali üzleteket (spot piac), ami éves szinten nagyjából újabb 3 milliárd köbméter volt 2024-ben, feltehetőleg az utóbbin keresett többet az MVM, különben aligha vette volna meg ezeket az extra mennyiségeket. A kereskedői logika itt az, hogy az oroszoktól diszkonttal megvett extra földgázt inkább felárral adta el az MVM a CEEGEX regionális gáztőzsdén vagy a tőzsdén kívüli (OTC) platformokon más kereskedőknek.

Ezek tehát a legnagyobb nyereségfaktorok, de forrásaink szerint van pénz a nemzetközi befektetésekből is, mi elsősorban a cseh Innogy céget hallottuk, amely javuló pályán van, ezt az EMIS adatai is alátámasztják. A jövőben pedig – kedvező esetben – román cég is segítheti a profittermelést.

Na de mi van az MVM és a lakosság között?

A bevezetőben azt írtuk, hogy az MVM nem nyer a lakosságon, mégis van igazság abban az állításban, hogy az átlagfogyasztás felettiek túlfizetnek, és abban is, hogy a rendszer használata arányaiban drágább, mint az azon szállított áram vagy gáz. Hogy lehet ez?

Magyarországon több mint egy évtizede működik a rezsicsökkentés rendszere. Politikai sikertermék, mindenki boldog, hogy alacsony összegeket fizet az energiáért. Magát a rezsicsökkentést lehet szeretni vagy nem szeretni. Szeretni azért lehet, mert kicsi a havi számla. Utálni pedig leginkább azért lehet, mert nem ösztönöz kellő energiahatékonyságra, vagy azért, mert becsapás, az állam nem tud ajándékot adni, mert az állam mi vagyunk, adófizetők, vagyis más sorokon természetesen az adófizetők megfizetik az alacsony rezsit. Az azonban tény, hogy a legtöbb magyar fogyasztónak a közvetlen áram- és gázszámlája alacsony, kevesebbet fizetünk így, mint az európaiak.

Az MVM Démász Áramhálózati Kft. Fehér-tói alállomása az avatás napján, 2023. május 15-én – Fotó: Rosta Tibor / MTI
Az MVM Démász Áramhálózati Kft. Fehér-tói alállomása az avatás napján, 2023. május 15-én – Fotó: Rosta Tibor / MTI

Hogy pontosan mennyit, azt alaposan meg lehet nézni az aktuális tarifák táblázataiban. Írásunk megértéséhez a kulcs ez az MVM nextes táblázat, amely a hazai egyetemes szolgáltatásban ellátott magánszemélyek árait jelzi (ez a rezsiár). A rendszer nagyon összetett, nem fogunk mindenen végigmenni, de pár alapvetés után egy példát azért végigszámolunk.

Az aktuális szabályozott lakossági tarifák 2022. augusztus 1-től érvényesek. Ekkor vezette be a kormány az elszállt energiaárak miatt az átlagos fogyasztás fogalmát, emblematikus példával, innen kezdett az megváltozni, hogy korábban a jakuzzik, az úszómedencék, elektromos autók töltője, a víkendházak infraszaunája mind-mind rezsicsökkentett áron működtek.

Előtte nem sokkal, 2022. július 1-jén is alaposan megváltozott az áramszámláink összetétele. De mivel az a változás a lakossági fogyasztóknál a végösszeget nem érintette, nem sokan foglalkoztak ezzel a változással. Azért hozzuk be ide, mert a másik nagy kritika, a magas rendszerhasználati díj ennek ismeretében érthető meg.

Több olvasó felvetette, hogy az MVM az átlag feletti fogyasztókon nyer, az átlag alatt fogyasztókat pedig dotálja, és valamiképpen ebből van a társaság profitja. Nem így van, az MVM a rezsicsökkentésen nem nyer, nem veszít, a kialakuló veszteségét, a két kör negatív egyenlegét kapja meg állami támogatásban. Ezeket a kifizetéseket transzparens módon lehetett követni 2022 és 2024 között (Rezsivédelmi Alap). Azóta ezt a kormány megszüntette, nincs ilyen sor a büdzsében, de azért vannak „rezsivédelmi szolgáltatás ellentételezésével összefüggő kiadások”. Akit ez a szisztéma mélyebben érdekel, a Portfolio.hu mutatta be pontosan az új rendszert. Ebben nem egy transzparens kasszát látunk, különböző minisztériumok foglalkoznak mindenféle kompenzációval, így a lakossági rezsivédelemmel, a költségvetési szervek kompenzációjával, az önkormányzatok dotálásával, az egyházi és civil intézményfenntartók támogatásával, az állami tulajdonú cégek, illetve a versenyszektor támogatásával. De elmondható, hogy a rezsicsökkentésen az MVM nem nyer, és nem is veszít.

Jóval több a szállítás, mint az áram

Amikor a magyar lakosság áram- vagy gázszámlát fizet, valójában két céggel kerül kapcsolatba (ami persze adott esetben olykor ugyanaz a cégcsoport): ezek a szolgáltató cég és a hálózatos társaság.

Magyarországon az MVM Next állami cég mint egyetlen egyetemes szolgáltató szolgáltatja az áramot, míg a különböző vezetékes hálózatokat az MVM, az E.ON és az Opus cégcsoportok cégei működtetik, vagyis ebben van magánszereplő is az állam mellett. (Az elosztási tarifák nem pontosan ugyanazok a különféle szolgáltatási területeken, de nincs lényeges különbség.) Az átlagos fogyasztás alatti magánfogyasztó valamivel több mint 36 forintot fizet egy kilowattóra áramért (ez már forgalmi adóval növelt érték), aminek két fő összetevője van:

  • az egyik az áram ára, ami ma nagyjából nettó 5 forint/kWh;
  • a másik a rendszerhasználati díj, ez nettó 23,4 forint/kWh.

Vagyis magánál az áramnál többe kerül a szállítás. 2022. június 30-ig is ugyanazt a nagyjából bruttó 36 forintos végfogyasztói árat fizettük, de addig úgy adta ki a matek, hogy nettó 12 forint volt az áramdíj és 16,4 forint volt a rendszerhasználat díja.

Ha egy nagyon egyszerű, amolyan NER-kritikus magyarázatunk lenne, azt is mondhatnánk, hogy ameddig Mészáros Lőrinc az áramtermelésben volt érdekelt (Mátrai Erőmű), addig az áram volt drága, amikor a vezeték-üzemeltetésben (Opus), akkor a rendszerhasználat lett drágább. Tényleg ez volt a változás iránya, de a magyarázat ennél komplikáltabb.

A lakossági rezsicsökkentett tarifa (a szent tehén) kőbe van vésve, így azt a választásokig már nem fogja a politika megváltoztatni. Magyarországon tehát az áramdíj és a rendszerhasználati díjak összege jelenleg fix. Vagyis amikor 2022 nyarán, a rendszerhasználati díjak felülvizsgálatakor az energiahivatal az elosztási tarifát megemelte, azzal automatikusan csökkentette a lakosság felé kiszámlázható energiaárat – a számla tételes bontásában ezeket a változtatásokat lehet látni.

Az egyetemes szolgáltatónak 2022 nyarán nőtt a vesztesége (az áramtarifa ugyanis csökkent, az energiaválság közepén), mert a rendszerhasználatban érdekelt cégek (átviteli hálózat, elosztók) tarifája felment. Az elosztók szabályozott tarifával működnek, ez a RAB (regulated asset base), vagyis ők a kimutatott költségeik után eszközarányos nyereségre jogosultak. Az MVM Next vesztesége nőtt, de a hálózat üzemeltetőinek (MVM, E.ON, Opus) megmaradhatott az engedélyekben és energiahivatali rendeletekben rögzített nyeresége.

Az áramszámlánkban tehát mi csak 5 forintot fizetünk egy kilowattóra áramért. Mekkora ez az ár a piachoz képest? Ez ugye naponta, sőt óránként változik, de legyen egy megawattóra áram ára 80 euró a mi példánkban. Ha a 80 eurót beszorozzuk 400-zal (euróárfolyam), 32 ezer forintot kapunk, vagyis egy megawattóra áram 32 ezer forint, egy kilowattóra áram pedig ennek az ezrede, azaz 32 forint lenne a piacon, vagyis sokkal több, mint 5 forint.

Ha mindezt a számlában értelmezzük, az jön ki, hogy a piaci számla most nem a mai 36 forintos árat adná kilowattóránként, hanem nettó 55,4 forintot (32 forint az áramdíj, a rendszerhasználat pedig maradna 23,4 forint), ezt kell a forgalmi adóval megemelni, ez 70,4 forint/kWh.

Aki Magyarországon pontosan az átlagot fogyasztja, annak a havi számlája 7560 forint (210 kilowattóra fogyasztás szorozva 36 forint/kWh tarifával), ennyiért kap rezsicsökkentett áramból 210 kilowattórát minden hónapban (az átlagfogyasztás 2532 kWh/év, ezt kell elosztani 12-vel). A lakossági áram ára 2025-ben a havi 210 kilowattóra feletti fogyasztás esetén 70,104 forint/kWh.

Vagyis a mi példánkban ezen sem nyer az MVM, de a HUPX áramtőzsde elszámoló ára mindennap változik, és magas gáztőzsdei, azaz HUPX árak esetén az MVM elméletileg többet veszítene, alacsony tőzsdei árak mellett pedig elméletileg nyerne.

Mi a helyzet a földgázzal?

A földgáz ára az átlagfogyasztásig (rezsicsökkentett tarifa) 102 forint köbméterenként, az átlagfogyasztás felett köbméterenként 747 forint. Ezt nem számoljuk végig, de itt jellemző az, hogy a lakosság az átlagfogyasztásig nem fizeti meg a földgáz piaci árát, felette viszont alaposan túlfizet.

Fontos megjegyezni, hogy a lakosság ügyesen alkalmazkodott: kevés lakossági fogyasztó, a gáz esetében tízből egy, az elektromos áramnál tízből kettő fogyasztó az, aki nem fér bele a lakossági átlagfogyasztásba. Mind a két szegmensben csökken a felülfogyasztók száma.

A földgázpiacon a benchmark, a viszonyító ár a holland TTF gáztőzsdén kialakult ár. A fogyasztók itt sem csak a gázt, hanem a szállítást, illetve a forgalmi adót is megfizetik.

A földgáz Magyarországon a lakosságnak 1729 m³/év fogyasztásig 2,865 forint/MJ rezsicsökkentett áron érhető el, ez a hatósági ár. Az átlagfogyasztás feletti, a kormány által piacinak nevezett ár ennek hétszerese, vagyis a lakossági fogyasztók által az átlagfogyasztás feletti mennyiségre fizetendő ár 22,002 forint/MJ. (Az árak tartalmazzák a forgalmi adót is.) Ha a mostani 37 euró/MWh tőzsdei árral és a 400 forintos euróval kalkulálunk, 14800 forint/MWh-s beszerzési (tőzsdei) gázár jön ki. Ennek az ezrede, vagyis 14,8 forint az 1 kilowattórányi földgáz ára. Itt jön egy fontos átváltás, egy kilowattóra hivatalosan 3,6 megajoule, de a gázszakmában azt is tudják, hogy úgynevezett összehasonlítható égéshő-alapon inkább 3,25 megajoule gáz került 14,8 forintba.

Ezekből a számokból a 2,865 forint/MJ-ban megadott rezsiárral már összevethető ár úgy kalkulálható ki, hogy amennyiben 14,8 forintba került egy kilowattóra gáz, 4,55 forintba kerül egy megajoulnyi tőzsdei gáz. Vagyis amikor a magyar lakosság 2,865 forintot fizet rezsiárban, a végösszegben az aktuális tőzsdei gázárat sem fizeti meg, erre rakódik rá a forgalmi adó, illetve az átviteli díj, amit az állam átvállalt. Igen ám, de ha ehhez képest hétszeres „átlagfogyasztás feletti” árat kell fizetni, az nagyon drága.

Donald Trump kereskedelmi zavarai miatt az utóbbi időszakhoz képest olcsó a gáz, de amikor még magas volt a földgáz piaci ára, akkor is indokolhatatlanul drága volt a magyar átlagfogyasztás feletti tarifa. Ha ennek van valami „oktatási” célja, vagyis a kormány – jogosan – azt szerette volna elérni, hogy a lakossági fogyasztók ne pazarolják a földgázt, akkor viszont felmerül a kérdés, hogy miért kapnak a magyar fogyasztók amúgy bőven a valós ár alatt, dotált áron áramot és gázt, azaz ezekben az esetekben miért nincsen spórolási ösztönzés.

Frissítés: Cikkünkben a megjelenés után korrigáltunk egy számítást, az eredeti verzióban a földgáz esetében tévesen, az aktuális TTF-árnál alacsonyabb árral számoltunk, olvasói jelzés után ezt pontosítottuk, a hibáért elnézést kérünk.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!
További élő árfolyamok!