A szlovák ellenzék szerint Magyarországnak túl előnyös megállapodás készül Bős-Nagymaros ügyében

Olyan dokumentumokat hozott nyilvánosságra a szlovák Demokraták párt, amelyek a magyar és a szlovák kormány egyezkedéséről szólnak a bős-nagymarosi vízlépcső 36 éve nem lezárt ügyében – írta a Paraméter.sk.

Áram önköltségi áron?

A jobbközép liberális-konzervatív, EU- és NATO-párti Demokraták szerint a dokumentumok alapján olyan tervezet készül, amely hátrányos Szlovákiára nézve – ám előnyös Magyarországnak: „Eszerint Szlovákia és Magyarország egy olyan megállapodást fontolgat, amely évtizedeken keresztül biztosítaná Magyarországnak a bősi vízerőműből származó villamos energiát önköltségi áron, illetve akár az Ipolyra tervezett szivattyús-tározós erőmű megépítésének ‘bebetonozását’ is, amely elsődlegesen Magyarország energetikai érdekeit szolgálná – mindezt egy kormányközi megállapodásba foglalva” – értelmezte a Paraméter.sk az ellenzéki párt álláspontját, követelve, hogy addig lépjen a Robert Fico vezette szlovák kormány, amíg nem késő, mert így Szlovákia járulna hozzá anyagilag az olcsóbb magyar áramhoz.

A szlovák parlamentben frakció nélkül, egy független képviselő hellyel jelen lévő párt környezetvédelmi szakértője, Michal Kiča szerint „még arra is kötelezettséget vállalunk, hogy közösen megépítjük a több milliárdos beruházást jelentő Málinecet, amelyre Szlovákiának nincs is szüksége. Így minden kockázatot és költséget mi viselünk az erőmű megépítésével és az áram eladásával kapcsolatban. Minderre a szlovák kormány gyakorlatilag egy felbonthatatlan szerződésben kötelezheti el magát, amelyet titokban készítenek elő, és amely évtizedekre előre meghatározhatja a fejleményeket” – idézte nyilatkozatát a Paraméter.

Kedden a Népszava írt arról, hogy a magyar és a szlovák kormány csendben tárgyalnak egymással. A lap információi szerint „az egyezség legalizálná az 1997-es hágai ítéletben a nemzetközi joggal ellentétesnek minősített egyoldalú Duna-elterelést, és a megállapodás nyomán Magyarország beszállna a Bősi Erőmű turbinaparkjának mára időszerűvé vált teljes felújításába” – azaz eszerint a magyar fél vállalna komoly kötelezettséget és a Duna vízhozamának nagy részét elterelő harminc évvel ezelőtti szlovák lépés jogilag is rendezett hátteret kapna.

„Információink szerint az is felmerült, hogy a magyar fél mégis megépítené a nagymarosi vízlépcsőt – amelynek a meg nem építése érdekében anno Hágához fordultunk –, lehetővé téve, hogy az erőműrendszert csúcsra járatásos üzemmódban működtessék” – írta a Népszava.

Frissítés: az Energiaügyi Minisztérium Kommunikációs Főosztálya az alábbival reagált megkeresésünkre:

„A hágai Nemzetközi Bíróság 1997-es ítéletében kötelezte a feleket a nagymarosi építkezés 1989-es felfüggesztése óta tisztázatlan nézetkülönbségek feloldására. Czepek Gábor miniszterhelyettes tavaly márciusi kormánybiztosi kinevezése óta folyamatosan tárgyal a szlovák partnerekkel, a megbeszélésekről rendszeresen beszámolunk. Az élénkebbé vált egyeztetések célja, hogy Magyarország és Szlovákia mielőbb közös nevezőre jusson egyebek mellett a Duna vízhozamának megosztásában és energetikai kérdésekben is. A dinamikus megbeszélés-sorozat és a szomszédos országok kormányai közötti jó viszony erős alapot teremt a rég esedékes megállapodásra. A hosszú távon fenntartható megegyezés mellett szól, hogy a két ország adottságai, kihívásai szakpolitikai szempontból jórészt hasonlóak, helyzetüket összességében inkább jellemzi az egymásrautaltság és érdekazonosság.

A gyakori találkozóknak köszönhetően 2025 nyarán minden korábbinál jobb esély mutatkozik az évtizedek óta húzódó jogvita kölcsönösen előnyös lezárására.

Ahogy az eddigi egyeztetésekről, úgy a megfelelő időben tájékoztatást adunk a további fejleményekről, az elért eredményekről is” – írta a minisztérium.