A görög milliárdos megint kicselezte az MNB-alapítvány embereit a svájci luxusingatlanos cégben
Túlzott kényelmességgel nem lehetett vádolni az Ultima Capital SA svájci luxusingatlanokkal foglalkozó cég tisztviselőit, részvényeseit. A társaság június 30-án hétfő reggel 7 órára hívta össze a közgyűlését Zugban, a Park Hotelben. Magyar szemmel a tulajdonosi fórum rendkívüli tétekkel bírt, ekkor vehette át ugyanis az MNB és a Pallas Athene Domus Meriti Alapítvány új vezetése a részvényesi szerepeket a „régiektől”, akiknek tevékenysége nagyon nagy vagyonvesztést okozott, érthetetlen eseménysorozatot indított el. Az MNB célrendszere most kettős lehetett:
- Minél hamarabb lezárni ezt az egészet, kiszállni a svájci luxusiparból!
- De úgy, hogy azért minél több pénz visszajöjjön a befektetett több százmillió frankból, az eddigi borzalmas veszteségek után már minél kevesebb kár érje Magyarországot, az alapítványt és közvetlenül annak vagyonkezelőjét, az Optimát.
Csak mindez nem olyan egyszerű, és a két cél egymással ellentétes is lehet, vagyis a vagyon megőrzése vélhetően munkásabb folyamat annál, mint hogy rapid módon ki lehetne szállni. A túl nagy kapkodás ugyanis megint azt okozhatja, hogy a kétségbeesett helyzetben levő magyar fél végül kiszolgáltatott lesz. Annyit előzetesen biztosan elmondhatunk, hogy a hétfői közgyűlésen túl jó irányba nem mentek a dolgok, de talán végzetesen rossz irányba sem.
Papalekasz az új partner
Az Ultimának időközben lett egy új vezető tulajdonosa, a görög Johannisz Papalekasz dollármilliárdos ingatlanbefektető. Az ő kalandos, az MNB alapítvány számára viszont elég kínos és előnytelen helyzetet okozó beszállásáról az Ultimába nemrég részletesen írtunk, és beszéltünk róla (a 42. perctől) a botrányt feldolgozó dokumentumfilmünkben is. A történet lényege, hogy a magukat már a nagyok ligájában érző Matolcsy-körhöz tartozó figurák – akiknek informális befolyásuk volt az alapítvány üzleti ügyeire –, túl nagyot akartak gurítani az Ultimával, és végül a húzásaikkal nyugati dollármilliárdosok jártak jól a magyar adófizetők rovására.
Papalekasszal bizonyos szempontból most közösek a magyar érdekek (érjen többet az Ultima), más szempontból viszont ellentétesek (a görög minél jobb áron szeretne minél több részesedést az Ultimában, és ezzel óhatatlanul az Optima kárára is terjeszkedik).
Kedvező esetben az Optima sem lesz fegyvertelen ebben a küzdelemben, sok mindenben például vétójoga van, de eddig a görög eléggé tarolt, túlnyerte már magát a magyar befektető rovására. A felelősség természetesen elsősorban azoké, akik ezt a rettenetes helyzetet előidézték, de sajnos most már az új MNB-vezetésnek kellene óvni a közpénzt.
Most a közgyűlésen a görög újabb (alacsony részvényenkénti áron beszámított) apportot hozott be a cégbe. A magyar tulajdonosnak pedig nagyon figyelnie kell a jövőben az ilyen ügyletekre, ahogyan további lépésekre is,
- mint például az ingatlanok esetleges eladására,
- újak vételére,
- más apportokra,
- a finanszírozásra, vagyis a jövőbeli hitelekre,
- illetve az Optima által görgetett (kötelező) tőkepiaci műveletekre, vételi ajánlatokra, opciókra.
A döntések
A közgyűlés döntései mindenesetre nem árulkodnak túl jó hangulatról. Előzetesen ugyanis úgy volt, hogy a magyar érdekeket a jövőben két magyar igazgatósági tag fogja védeni, Hegedüs István, az Optima aktuális első embere és Réczicza István ügyvéd (Dentons), ám váratlanul a részvényesek Hegedüst leszavazták. Az Ultima új igazgatósága így összesen négy emberből áll, fogalmazzunk úgy, hogy egy régi motorosból (Jean-Pierre Verlaine), Papalekasz két pénzügyeséből (Alon Bar, Stavros Ioannou) és az említett Réczicza Istvánból. A görögök nagyon rafináltak voltak, végül vélhetően előre kitervelten nem szavazták meg Hegedüs jelölését, aminek az lehetett a magyarázata, hogy az Ultima nevében saját magukkal akartak üzletelni, de erről a napirendi pontról a saját igazgatósági tagjaik nem szavazhattak volna. Ha a magyarok kerültek volna többségbe, erős pozíciójuk lett volna, de a görögök ezt kivédték a váratlan húzással.
Szintén jól jelzi a feszültséget, hogy a korábbi vezetők nem kapták meg a részvényesektől az úgynevezett felmentvényt, vagyis a részvényesek „tiszta lapját” a múlt ügyleteiről, vagyis ebből az látszik, hogy mind a görögök, mind a magyarok (az Optima mai vezetői) határozottan nem elégedettek azzal, ami a Matolcsy-korszakban zajlott a cégnél. (A felmentvény lényege, hogy akinél ezt megszavazzák, annál később nem merülhet fel a céggel szembeni jogi, kártérítési kötelezettség, de az esetleges bűncselekmények következményei alól persze nem mentesít.)
Az MNB új vezetése annyiban sincs könnyű helyzetben, hogy többféleképpen visszaüthet rájuk, ha nem sikerül a bent álló magyar közpénz szempontjából jó kimenetelt elérni, értéket menteni. Valószínűleg arra lesz szükség, hogy aktívan próbálják a görögökkel szemben védeni a jegybanki alapítvány érdekeit, mert amennyiben nem tesznek semmit, rettenetes további veszteségek következhetnek. Ám, ha lépnek valami markánsat, és végül mégsem jön ki a lépés, akkor a „régiek” (a Matolcsy-éra tisztségviselői) azt mondhatják: nem lett volna itt semmi gond, csak az új lépések rontják a helyzetet és ki kellett volna ülni a szituációt.
Tapasztalatunk szerint ugyanis az Ultimára hivatalos vagy informális hatással levő korábbiak mindig azzal érvelnek, hogy megvan a vagyon, a görög sztárbefektetővel pedig hamarosan újra annyit fog érni a papír, mint amikor a magyarok 100 frank feletti részvényáron beszálltak. Ehhez azért érdemes hozzátenni, hogy Papalekasz mindössze 60 euróért tehette ugyanezt, mert addigra az Optima már szorult helyzetbe sodorta magát, és kellett a tőkéje. A görög üzletember jelenlétének egyébként legalább az pozitív hozadéka, hogy ő sokkal jobb feltételekkel (hosszabb távra és alacsonyabb kamattal) tud svájci és görög hitelt felvenni, mint az elődei, ez növelheti a cég értékét.
Nammos Village
Említettük, hogy Papalekasz önmagával akart üzletelni. Az első igazi ütközete egy apport volt, amelyet lenyomott az Optima és a többi részvényes torkán. A Yoda PLC Cyprus (Papalekasz cége) egy 2024. december 27-i tőkeemelés során lett a társaság fő részvényese. A Yoda most a hétfői közgyűlési előterjesztés alapján a görögországi Míkonoszon található Nammos Village nevű luxuskomplexum 133,7 millió eurónyi (ez 120 millió svájci franknyi érték) ingatlanjait kívánta apportálni, és ezért 60 frankos áron kapott részvényeket. Vagyis az apport fejében Papalekasz 2 millió darab új Ultima-részvényt szerzett, amit a svájci tőzsdén már be is jelentettek.
Az előzetes közgyűlési dokumentumokból az látható, hogy a Yoda által betett vagyon a Bakaso Holdings Limited ciprusi cég összes részvényéből áll, amely a Mycre Investment S.A, egy görög cég tulajdonosa. Utóbbinak vannak szállodái, éttermei, bárjai, kereskedelmi ingatlanjai, élelmiszer- és italboltjai, valamint egyéb ingatlanjai a görög Míkonosz azonos nevű fővárosától pár kilométerre található Psarrou és Ano Mera környékén. Maga a Nammos Village egy hét épületből álló komplexum, egy kiskereskedelmi falu, ahol olyan márkák vannak jelen, mint a Gucci, a Georgio Armani, vagy a Louis Vuitton.
Ezt adta tehát Johannisz Papalekasz, aki eddig remekül áll az Ultima-sztoriban, de azért a megkérdőjelezhető lépésekkel neki is vigyáznia kell: volt már, hogy rossz megítélésű ügyletei miatt majdnem meggyűlt a baja a hatóságokkal (például Romániában Laura Codruța Kövesi korrupcióellenes ügyész alatt).
Azt a történetet végül megúszta, de vélhetően a görög sem szereti a botrányt. Vagyis bár Papalekasz eddig remekül használt ki egy helyzetet, amit a sodródó, tehetetlen magyarok okoztak saját maguknak, vagyis azt, hogy az utolsó másfél évben az Optima pénzügyileg nem stabilizálta az Ultimát és a lengyel GTC-t, de közben lerontotta a saját befektetői helyzetét is. Ám mostantól Papalekasznak is az lesz az érdeke, hogy ne a kudarcról és a veszekedésekről szóljon csak az Ultima története. Abból, hogy az Optima vezetőjét, Hegedüst kihagyták az igazgatóságból, pedig az előzetes megállapodás – legalábbis a közgyűlési meghívó alapján – szerint megszavazták volna, jól látszik, hogy még nem jött el a béke a társaságnál.
