Közel 800 ezer milliárd forintnyi pénzen indul az uniós vita, a kormány élből nemet mondott

Az Európai Bizottság szerdán bemutatta a hivatalos javaslatát az Európai Unió következő hétéves költségvetésére. Ahogy arról az előzetesünkben írtunk, a még nem véglegesített tervekről kijutott információk alapján nagyobb, de a kiadási oldalon átrendezett és új bevételekkel bővített büdzsére lehetett számítani.

Piotr Serafin, az Európai Bizottság költségvetésért felelős biztosa kétezer milliárd eurós (mostani árfolyamon nagyjából 800 ezer milliárd forintot érő) költségvetési tervet mutatott be Brüsszelben a 2028-2034 közötti időszakra. Ez az EU bruttó nemzeti jövedelmének (GNI-jének) 1,26 százaléka. (Összehasonlításképp: a mostani 1,13 százalékkal 1,2 ezer milliárd euró, de a következő büdzsé egy része hiteltörlesztésre menne el, valójában 1,15 százalék maradna magára az új költségvetésre.)

Serafin az Európai Parlament (EP) költségvetési szakbizottságában hangsúlyozta, hogy a javaslat ambiciózus, de az álláspontjuk világos:

„nincs EU-pénz a jogállamiság tiszteletben tartása nélkül”.

A bemutatott javaslat szerint

• 865 milliárd euró menne nemzeti és regionális partnerségi programokra, ebbe raknák az eddigi regionális és agrárpolitikát (a gazdáknak legalább 300 milliárd euró, a kevésbé fejlett uniós térségeknek 218 milliárd euró elkülönítését ígérte Serafin);
• 410 milliárd euróból létrejönne egy, részben a kutatási Horizont-programból álló versenyképességi program, ebből a biotechnológiától a védelmi iparig támogatnának fejlesztéseket, utóbbira megötszöröznék a mostani pénzt;
• 200 milliárd euró jutna a „Globális Európában” külügyi kiadásokra és segélyekre, bővítésre (100 milliárdot tenne ki Ukrajna támogatása, de a költségvetésen kívül, a maradék összegből közel 50 milliárd a többi tagjelöltnek és kelet-európai partnerországnak menne);
• a többi például az Erasmus+ oktatási cserékre menne.

Ursula von der Leyen bizottsági elnök közölte, hogy a jogállamiság minden támogatásra vonatkozna – kifejezetten hangsúlyozta, hogy a partnerségi programokra, magyarul az agrárpénzekre is. Feltételesség már eddig is volt, amivel egyedül Magyarország esetében éltek, de ez most nem vonatkozik a mezőgazdasági támogatásokra.

A több mint ötvenféle programot 16-ra egyszerűsítenék.

Magyarországnak kedvezhet, hogy a keleti tagállamok, amik például Ukrajnával határosak, bónuszt kapnának a partnerségi programoknál.

A költségvetést túlnyomórészt a tagállamok szokták összedobni GNI-arányosan. Ezt öt új, összesen nagyjából évi 60 milliárd eurónyi saját bevétellel egészítené ki az Európai Bizottság – többek között a szennyező termékekre kivetett karbonvámból, az elektronikai hulladékokra kivetett adókból, valamint a szén-dioxid kibocsátásának kvótáiból. Serafin azzal érvelt mellettük, hogy így nem terhelnék annyira a tagállami költségvetéseket.

Mindezt egy „katalizátorral” 150 milliárd, egy vészhelyzetben aktiválható mechanizmussal pedig 400 milliárd eurós hitelfelvétellel egészíthetik ki a tagállamok. A magyar kormány élből el szokta utasítani a közös kölcsönöket, de idén egy másik, 150 milliárd eurós védelmi hitelt nem tudott vétózni, amit vészhelyzeti hivatkozással kezdeményeztek. Az EP perelni akar, amiért ezzel a módszerrel ki tudták hagyni. Serafin azt ígérte, hogy a 400 milliárdos eszközzel az EP-vel is „szorosabban együtt tudnának dolgozni”, de később Roxana Mînzatu szociális biztos épp ahhoz a kezdeményezéshez hasonlította, amit a magyar kormány hiába ellenzett. Így nem világos, hogy ugyanezen a jogalapon hoznák-e létre a lehetőséget, azaz vétózhatja-e egy kormány.

A végső alkuhoz – ami még módosíthat a javaslaton – minden egyes uniós kormány és az Európai Parlament többségének beleegyezése kell. Orbán Viktor már tavaly vétóval fenyegetőzött a mostani költségvetés részben zárolt és elérhetetlenné vált támogatásai miatt, bár a 2027-ben várható költségvetési alkuig ezermilliárdok úsznának el, ha nem teljesíti a kormány a jogállami feltételeket. (A Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely szerdán 2026 második feléről beszélt, de a 2021-ben induló költségvetésről 2020 júliusában, rekordhosszú uniós csúcs után állapodtak meg, a végső alkut pedig csak 2020 decemberében ütötték le.)

Orbán: Kitört a vihar

„Brüsszelben

• áll a bál,
• kitört a vihar”,
• „a helyzet drámai”,

miután „kiszivárgott az Európai Bizottság mindenkit meglepő javaslata” – jelentette ki még a hivatalos bejelentés előtt Orbán Viktor. „A helyzet nyertese Ukrajna, mert a Bizottság rengeteg pénzt irányzott elő” az országnak – állította a miniszterelnök Facebookon úgy, hogy az már az előzetes információkból látszott: a megnövelt költségvetéstől külön, azon kívül támogatnák, vagyis az előző büdzséhez képest emiatt nem adnának kevesebb pénzt. (A hét évre jutó 100 milliárd euró évente nagyjából 14,3 milliárd euróra jön ki, a 2024-2027 közötti, Orbán jóváhagyásával nyújtott 50 milliárd euró évi 12,5 milliárdra.) A miniszterelnök az „európai embereket” tartotta a legnagyobb veszteseknek. Közülük „a gazdák kerülhetnek nehéz helyzetbe” a nekik jutó kevesebb támogatás miatt.

Bóka János EU-ügyi miniszter sem várta meg a nyilvános tervezetet azzal, hogy Belgium fővárosát emlegesse Facebookon.

• „Brüsszel a magyarok pénzét Ukrajnába küldené – mi itthon tartanánk”,
• „Brüsszel hagyná elvándorolni az európai munkahelyeket – mi megvédenénk őket” (a nemzeti tervek legalább 14 százalékát kellene szociális programokra, például aktív munkaerő-piaci intézkedésekre költeni, mondta szerdán Roxana Mînzatu uniós biztos),
• „Brüsszel ajtót nyitna az illegális migrációnak – mi megállítanánk” (a határigazgatásra is fordítható összeget Ursula von der Leyen bizottsági elnök szerint megháromszoroznák),
• „Brüsszel központosítana és hatásköröket vonna el a tagállamoktól – mi a tagállamokat erősítő együttműködésben hiszünk”.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a MAGOSZ trágyával tiltakozott szerdán, Orbán az ellenállás legradikálisabb formáját javasolta nekik Facebookon. Brüsszelben is tüntettek európai gazdák. Christophe Hansen mezőgazdasági biztos szerdán megerősítette, hogy összeolvasztanák az eddigi kétpilléres agrárpolitikát, de megtartanák az elsőből a hektáralapú támogatásokat, az agrárpolitikára szánt 300 milliárd euró pedig egy minimum. (A teljes agrárpolitika a mostani büdzsében 386 milliárd euró, ebből a túlnyomórészt földalapú kifizetéseket adó első pillér 291 milliárd euró, a második – ami részben a gazdáknak, részben általánosan vidékfejlesztésre nyújt támogatásokat – 99 milliárd euró.)

A Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely a szerdai kormányinfón azt állította, hogy a költségvetésből kivettek a tagállamoknak szánt támogatásokat, mert szerinte 190+88 milliárd euró, „vagyis a költségvetés negyede” menne Ukrajnának, és az ország uniós csatlakozásának. (A 88 milliárd euró már az előzetes információk szerint is a költségvetésen kívül lett volna, ez a végső javaslatban 100 milliárd euró, de Serafin bemutatója alapján beszámolták a Globális Európa 200 milliárdjába. Egyelőre nem világos, mégis mire gondolhatott Gulyás a plusz 190 milliárddal, ami majdnem akkora, mint a teljes Globális Európa Dél-Amerikától Afrikán át Ázsiáig. Von der Leyen arra utalt, hogy új tagállam csatlakozásakor felülvizsgálnák a költségvetést, vagyis erre nem tesznek félre pénzt.) Ezt az összeget Gulyás szerint a mezőgazdasági támogatások visszavágásából, és a kohéziós támogatások mennyiségének csökkentéséből teremtenék elő.

„Tárgyalásra is alkalmatlan”

– jelentette ki a javaslatról.

Az EP is elégedetlen

Nem csak a magyar kormány elégedetlenkedett: az EP témafelelőse, Siegfried Mureșan arra panaszkodott, hogy a javaslatot a követeléseik ellenére fogalmazták meg, elégtelen volt az információ, amit az előkészítés közben kaptak. Jelentéstevő társával, Carla Tavaresszel közösen kiadott közleményük szerint az EU az inflációt is beleszámolva „egy helyben fog állni. A felvázolt költségvetés nem hagy elegendő forrást az olyan kulcsfontosságú” területekre, mint a „versenyképesség, felzárkóztatás, mezőgazdaság, védelem, alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz”, és a fenntartható gazdaság. Mureșan kifogásolta a „szétforgácsolt” nemzeti terveket, „Európának közös vízióra van szüksége – nem 27 külön bevásárlólistára”.

Sandra Gómez López és Danuše Nerudová, a saját források jelentéstevői ugyanakkor üdvözölték az új bevételek terveit.