Recessziós félelmek miatt zuhan az olaj ára

Július 22-én ismét intenzíven csökkent a világpiacon az olaj ára, egy hónap alatt immár 10 százalékot estek a jegyzések. A Brent-típusú olaj ára már 69 dollár alatt van hordónként, míg az amerikai West Texas Intermediate (WTI) típusú olaj ára 66 dollár alá esett be.

A Reuters cikke szerint miután a közel-keleti geopolitikai feszültségek enyhültek, vagy legalábbis most nincsenek aktív harci cselekmények Izrael és Irán között, a piac most jobban figyel a kereskedelmi háborúra, amely globális keresletcsökkenéssel fenyeget, valamint az olajexportáló országok kínálatbővítési törekvéseire.

A globális vámháború az egész világgazdaságnak rossz, nemcsak a kínai olajkeresletet apaszthatja, de az Egyesült Államok és az Európai Unió között kialakuló kereskedelmi feszültségek is a gazdasági aktivitás csökkenéséhez vezethetnek, még akkor is, ha Donald Trump legújabb fenyegetéseit a 30 százalékos vámról és az augusztus 1-i megállapodási határidőről – sokadszorra – már nehezebb komolyan venni.

A feszültségek között ugyanakkor olyan is van, amely inkább emelheti az olaj árát, így az orosz nyersolajra és annak vevőire kivetendő új amerikai szankciók drágíthatják az olajat.

Eközben az OPEC, vagyis a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete azt tervezi, hogy feloldja a termeléscsökkentéseket.

A szakportálok, így a Peak of Barrel is úgy kalkulál, hogy akár 1 százalékkal, napi 929 ezer hordóval is nőhet a következő két hónapban az olajtermelés, miközben hasonló mértékben apadhatnak a ki nem használt (nem működtetett) kapacitások.

Az afrikai OPEC-tagok termelése csekély, a szankciók sújtotta Irán és Venezuela is kevesebbet számít, de az öt nagy termelő, Algéria, Irak, Kuvait, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek kezdi elengedni termeléscsökkentő lépéseit, ez pedig a nagyobb kínálat miatt akár még alacsonyabb olajárakat vetít előre.