A 4iG-hoz kerül a dégi Festetics-kastély, de Lázár négy másik kastély sorsáról is döntött

Lázár János a 4iG Nyrt. tulajdonába adná a dégi Festetics-kastélyt – derült ki a kormány honlapjára kedd este feltöltött dokumentumból. A július 7-i keltezésű döntési adatlapon az szerepel, hogy az építési és közlekedési miniszter miként bírálta el egyes cégek vagy önkormányzatok kastélykérelmeit.

Lázár János egyik szívügye a kastélytörvény, amelynek értelmében állami tulajdonú kastélyok, kúriák, udvarházak, parkok, kertek, illetve az ezekhez tartozó ingóságok tulajdonjoga ingyen átruházható. Az örökbefogadásnak kettős célja van Lázár szerint. Az örökbefogadónak gondoskodnia kell arról, hogy minden magyar ember hozzáférjen ezekhez az épületekhez, másrészt az örökbefogadó felelőssége, hogy „nevelgesse ezeket az épületeket, vagyis az eredményéből és a profitból jelentős összegek elköltésére” biztosít a kormány lehetőséget.

Új tulajdonost kapnak a dégi, füzérradványi, komlódtótfalui, sopronhorpácsi és tatai kastélyok

A kormány három részre csoportosította az állami tulajdonú kastélyok hasznosítását:

• az épületek egy részét a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.-re bízzák, azaz az állami vállalat feladata lenne a kastélyok későbbi hasznosítása;
• másik része a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit (NÖF) Kft. működtetése alá kerül, például a keszthelyi Festetics-kastély, a Fenékpuszta majorság, a nagycenki Széchenyi-kastély, a geszti Tisza-kastély és a fertődi Esterházy-kastély;
• a harmadik részükre a kormány bejelentette, hogy örökbefogadási programot indított azzal, hogy nagy magyar vállalatok, például az OTP, a Mol, a Richter vagy más, nemzetközi hátterű vállalatok felajánlják, hogy „örökbe fogadnak” néhány megmentésre érdemes kastélyt (ez az opció lényegében maga a kastélytörvény).

Ez utóbbi kategóriába tartozik a dégi Festetics-kastély, amely most a kormány kedvenc telekommunikációs vállalatának tulajdonába kerül Lázár jóváhagyásával. A Telex kérdéseire a 4iG annyit válaszolt, hogy a 4iG Nyrt. elsődleges célja a kastély folyamatos állagmegőrzése, a szükséges karbantartási és felújítási munkálatok további folytatása, valamint az épület jelenlegi múzeumi funkciójának megőrzése mellett annak rendezvényhelyszínként való hasznosítása.

A miniszter további négy kastély sorsáról is döntött, eszerint:

• A füzérradványi Károlyi-kastély tulajdonosa a Révész Logisztikai Holding Zrt. lett. A cégcsoport tulajdonosa Révész Bálint, aki emellett a Nyíregyházi Spartacus focicsapat elnöke is. Itt korábban szálloda is működött, igaz jó régen. A fényes múltról, a pusztulásról és a jelenről Lázár János külön videót is forgatott. A politikus szerelmese az egy évszázaddal ezelőtti politikai történések kutatásának, a nagy magyar családoknak, és a videóból kiderül, hogy a kastély állami felújítása megindult, de a belső renováció nagy része még hátravan. A birtok Sátoraljaújhelytől Hollóházáig tartott, ebből viszonylag kevés rész került Szlovákiához.
• A komlódtótfalui Becsky–Kossuth-kúria Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegye Önkormányzatának tulajdonába került.
• A sopronhorpácsi Széchenyi-kastélyt a PBE Építő Kft. kapta. Ez a társaság a West Hungária Bau Építőipari Szolgáltató Kft. tulajdona, amelynek főtulajdonosát, Paár Attilát gyakran hozzák összefüggésbe Tiborcz Istvánnal. Ebben a konkrét társaságban nehéz is lenne ezt a kapcsolatot letagadni, mert egy évtizede olyan beszédes tulajdonosai voltak a cégnek, mint Hamar Endre, az Elios vagy az egyenesen Csabdiban, a Tiborcz-tanyán bejegyzett Green Investments & Solutions. Paár Attiláról azt hallottuk, hogy ő már korábban magánalapon felújított több kastélyt, és a cég referenciái között vannak műemlékek, így bodajki, fertődi, budapesti történelmi épületek.
• A tatai Esterházy-kastélyt a Viarum Invest Kft. szerezte meg. Ez a társaság a Nagy Jenő utca 12-ben bejegyzett magántőkealapok tulajdonában áll (Atlas, Lumen), az MNB oldalán látható dokumentumok alapján az Atlas például a Themis Magántőkealapból vált ki, és a Szíjj László tulajdonában álló, szintén a Nagy Jenő 12-ben bejegyzett Minerva Befektetési Alapkezelő menedzseli. Ugyancsak a Minerva menedzseli a Lument, amelyik pedig egy másik alap szétválásából jött létre. Lehet, hogy Szíjj László alapkezelője másnak a vagyonát kezeli, és nem a milliárdosét? Minden lehetséges, csak azért nem túl valószínű. A Minervára amúgy még a nagy hazai banki átalakulás, az MKB privatizációja, majd az MBH kialakulása idejéből emlékezhetünk.

Nem kapkodtak a kastélyokért

A történet hátteréről megpróbáltunk a folyamatra rálátó döntéshozókkal és pályázati indulókkal is beszélgetni. A kastélyprogrammal szemben nagyon erős a politikai kritika, hiszen az felfogható úgy, hogy a kormányhoz közeli kiválasztott cégek ajándékba kapnak kastélyokat, vagyis a kormány nemzeti vagyont kótyavetyél el.

Ám, mint a résztvevőktől hallottuk, az államnak szinte rá kellett beszélnie a programra a jelentkezőket, valahogy azzal, hogy ne csak gyarapodjanak az állami kapcsolataik révén, de vállaljanak közfeladatokat is.

A megkapott kastély ugyanis nem adható el, nem adható hitel mögé fedezetként, igaz, részben hasznosítható a cég céljaira is, például csapatépítőket lehet oda szervezni. Összességében azonban inkább az állam tehermentesítése, mint „jó buli”.

Az indulóktól úgy tudjuk, és ezt az ÉKM folyamataira rálátó forrásaink is megerősítették, hogy nem tudni arról, hogy a pályázatokon nagy verseny lett volna.

Lázár a brit modellben hisz

Magyarországon az I. világháború előtt akár több ezer kastély, kúria, udvarház is lehetett, ahol a családot, a földesurat eltartotta az ingatlan körüli erdő, illetve föld. A rendszerváltás előtt ebből sok lepusztult, akár a földdel lett egyenlő, máshol iskola, szociális intézmény működött. Aztán a rendszerváltásra ebből elég kevés maradt meg, de azért ezer körüli kiemelt ingatlan még mindig volt az országban, döntő részben állami tulajdonban.

Lázár János elképzelésében a brit modell szerepelt: egy neves család beteszi egy trustba (alapba) a kastélyát, a család jelen van, részt vesz a működtetésében, akár ott is lakik. Közben turisztikai, kulturális értelemben is hasznosítják a kastélyparkot, például azáltal, hogy a kastély részben látogatható, esetleg kiadják a termeket kiállításokra.

Lázár beleszeretett ebbe, az említett Kastélyinfo című videót például amolyan sorozatnak tervezi. Állami forrás azonban a jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben megint nincs sok, így az ÉKM elképzelése szerint nagy cégeket vonna be a kastélyok működtetésébe, de cserébe kér is valamit. A műemléki felújítások elég drágák, ezt a cégek vállalják, a kertek az év 365 napján kötelezően látogathatók maradnak, a múzeumok is meghatározott időszakban nyitva tartanak. Ezen feladatokon túl a cégek már profitorientált működtetést is végezhetnek.

Hány ingatlanról van szó?

Úgy tudjuk, hogy 30-35 ingatlan van a csőben, ezeket részben már felújították a kastélyörökbefogadás első körében.

A korábbi bejelentésekből kiderült még, hogy Lázár döntése alapján:

• a nádasdladányi Nádasdy-kastély a Richter Gedeon Nyrt.-hez;
• a bajnai Sándor–Metternich-kastély pedig a Mol Új Európa Alapítványhoz került.
• A szabadkígyósi („kígyósi”) Wenckheim-kastély a hódmezővásárhelyi önkormányzathoz került volna, de Lázár meggondolta magát. Úgy tudjuk, hogy erre új pályázatot kell majd kiírni.

A koncepció amúgy az, hogy miután átveszi a gazdasági entitás a kastélyt, az állam több pénzt már nem tesz bele, viszont az államnak ellenőrzési joga van a vállalásokra, és ha azok nem teljesülnek, akkor a tulajdon visszaszáll az államra.

A pályázatokat az ÉKM bonyolította, de a végső szerződést a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) és az érintett cégek fogják megkötni.

Lázár János kastélyprogramjáról itt írtunk bővebben.