Jogi trükközéssel akarja eltüntetni a kormányhivatal a szakvéleményt, ami a CATL-gyár ellen tiltakozóknak adott igazat
A Debrecenben épülő CATL-gyár hatósági engedélyét hiányosnak és jogszerűtlennek ítélő szakvélemények kizárását kéri a bíróságtól a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal – tudta meg a Telex. Szerintük a szakértők nem voltak képesek a bizonyítékokat objektíven mérlegelni, nem vették figyelembe a tényeket, nem vizsgálták meg az összes iratanyagot, emiatt előítéletes véleményt alkottak.
A bíróság tavaly azért kérte fel a szakértőket a CATL-üzem által befolyásolt terület méretének a megállapítására, hogy kiderüljön, perelhetnek-e egyáltalán a helyiek a szerintük hiányos, a terület nagyságát alábecsülő engedély miatt. A kormányhivatal elleni pert ugyanis csak akkor van joguk elindítani a civileknek, ha be tudják bizonyítani, hogy ők maguk is a hatásterületen belül élnek – ezt hivatottak megállapítani az igazságügyi szakértők.
Egy év elteltével, idén márciusban végül megjelent a két szakvélemény, amelyek szerint ezer sebből vérzik a gyár jelenlegi engedélye: egyedül a levegőtisztaság szempontjából állta meg a helyét, de se a vízhasználattal, se a zajszennyezéssel, se a környék vízháztartására és élővilágára gyakorolt hatásával kapcsolatban nem adott kielégítő válaszokat a szakértők szerint. A kormányhivatal által kiadott engedély visszavonása az üzemnek is problémát jelenthetne, ugyanis hivatalosan nem kezdődhetne meg nélküle az akkumulátorgyártás – igaz, tavaly a Samsung gödi üzeme is látszólag zavartalanul folytatta a munkát, miután a bíróság felfüggesztette az engedélyét.
Nem festenek túl jó képet a szakvélemények
Az elektromos autókba való akkumulátorok gyártásában piacvezető CATL debreceni üzemének története 2022 nyarán kezdődött: ekkor jelentette be Magyar Levente külügyi államtitkár és a CATL, hogy a kínai vállalat Debrecenben építené meg második európai üzemét. A teljes, 3000 milliárd forintos projekt Magyarország történetének valaha volt legnagyobb beruházása. A gyár építését három ütemre bontották, idén az első, 2023 óta épülő, nagyjából 1000 milliárd forintba kerülő gyárrész átadását tervezték, ami lehet, hogy végül csak 2026-ban fog megtörténni.
A hatalmas gyárnak nemcsak óriási víz- és energiaigénye lesz, de rengeteg mérgező vegyi anyaggal is dolgozik majd. A gyártás elindításához ezért szükség van egy speciális, úgynevezett környezethasználati engedélyre, amelyet egy külsős cég készít elő, majd a vármegyei kormányhivatal hagy jóvá. Bár a CATL beruházásának környezeti hatásairól a projekt bejelentése után egymásnak ellentmondó adatok és tanulmányok láttak napvilágot, a kormányhivatal 2023 februárjában kiadta a gyár környezethasználati engedélyét.
Ezt az engedélyt később aztán módosították, és az új verzióban a gyár hatásterületén nem élnek emberek. A helyi civilek szerint ugyanakkor az engedélyt nem a jogszabályoknak megfelelően adták ki, és alábecsülték benne a gyár környezetre gyakorolt hatásainak mértékét. Szerintük a hatásterület a valóságban jóval nagyobb az engedélyben szereplőnél, és arra hivatkozva, hogy ők is a területen belül élnek, a bíróságon támadták meg a katasztrófavédelmi engedélyt.
A bíróság végül tavaly márciusban rendelte el, hogy független igazságügyi szakértők állapítsák meg a hatásterület méretét. A szakértői vizsgálatot saját zsebből állták a perelni készülő civilek, a bíróság álláspontja szerint ugyanis a helyieknek a pert elindítani sincs joguk addig, amíg be nem bizonyosodik, hogy tényleg a gyár hatásterületén élnek.
Egy évvel később, idén márciusban végül megjelent a két igazságügyi szakvélemény, és egyik sem festett túl jó képet az üzem jelenleg is érvényben lévő hatósági engedélyéről. Ezek szerint az akkugyárnak kiadott környezethasználati engedély elkészítésekor nem végezték el a jogszabályokban előírt vizsgálatokat, és a gyár hatásterületét több szempontból hibásan határozták meg. Sőt, tulajdonképpen a különböző szakterületek közül egyedül a levegőtisztaság szempontjából állja meg a helyét az engedély, minden más szempontból hiányos vagy hibás megállapításokat tartalmaz.
Az első szakvélemény, amit Verrasztó Zoltán hidrogeológus, környezetvédelmi mérnök állított össze, az engedélyben szereplőnél jóval nagyobb méretűnek állapította meg a gyár hatásterületét. A szakértő szerint az engedély annyival intézte el a gyár vízigényének hatásait, hogy leszögezte, hogy a vizet a Debreceni Vízmű biztosítja – ami nem elegendő a hatásterület méretének megállapításához. Emellett Verrasztó szerint az engedély nem foglalkozott a gyár bejövő és kimenő kamionforgalmával sem, ami szerinte nemcsak jelentősen növelheti a zajszennyezést, de a környéken lévő ingatlanok értékét is csökkentheti.
Az ehhez kapcsolódó második, Varga Csaba élővilág- és tájvédelmi szakértő által készített igazságügyi szakvélemény szerint az engedély kiadása előtt „a zajkibocsátások, a világítás, a talajvízcsökkentés, az összegyűjtött talajvíz és csapadékvíz elvezetés élővilágra gyakorolt hatásának becslése, értékelése nem történt meg”. A szakértő szerint ellentmond az általános ismereteknek az az engedélyben szereplő állítás, ami szerint a gyár működése nem befolyásolná az „egyedek és élőhelyek fennmaradásához szükséges környezeti tényezők – különösen a táplálékállatok vagy -növények, talajszerkezet, vízháztartás, mikroklimatikus tényezők – fennállását”. Így Varga is a másik szakvéleményhez hasonló következtetésre jutott: az üzemnek élővilág- és tájvédelmi szempontból is nagyobb hatásköre van az engedélyben foglaltnál.
A perelő helyieket képviselő Halász Árpád ügyvéd a szakvélemények megjelenése után két lehetőséget látott az ügy folytatására: a bíróság vagy azt rendeli el, hogy több ponton is módosítani kell a CATL környezethasználati engedélyét, vagy azt, hogy teljesen újra kell indítani az engedély kiállításához szükséges eljárást. Akkor arról beszélt a Telexnek, hogy álláspontja szerint a szakvélemény annyi hiányosságot állapított meg, hogy a bíróságnak meg kell semmisítenie a CATL működéséhez szükséges engedélyt, és elölről kell kezdeni az engedélyezési eljárást.
Májusban aztán felröppent a hír, hogy akár egy évet is csúszhat a gyár átadása az eredeti, 2025-ös őszi tervekhez képest, ugyanis az üzemhez kapcsolódó szennyvíz- és víziközmű-fejlesztések egy része ekkor még el sem kezdődött, és az engedélyeztetés is elhúzódott. A CATL bejelentései alapján úgy tűnt, hogy a vállalat megértette a helyiek aggályait az üzem magas vízigényével kapcsolatban, ezért az úgynevezett szürkevíz-technológia kialakítását ígérte a telephelyen, aminek részeként egy 2,8 milliárd forintos szennyvíztisztító telep megépítését is tervezték. Ehhez ugyanakkor újabb engedélyekre volt szükség, ezeket azonban a 24.hu szerint a helyiek aggodalma miatt csak alapos utánajárással voltak hajlandók megadni a helyi hatóságok – ez pedig lelassította az engedélyeztetés folyamatát. A CATL akkor arról írt, hogy továbbra is minden a tervezett ütemben halad, de a lap belsős információi szerint már a vállalatnál is számolnak a csúszással.
Nem tetszik, kizáratom
Július elején végül a jelenlegi engedélyt kiadó és a perben érintett Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal is reagált a szakértők megállapítására. A hivatal a két igazságügyi szakvélemény kizárásával rövidre zárná az ügyet: arra kérte a bíróságot, hogy érvénytelenítse a szakvéleményeket, és mivel a bizonyítás a felpereseket – azaz a helyi civileket – terheli az ügyben, ezért álláspontjuk szerint el sem kéne kezdődnie a pernek, mivel a szakvélemények nélkül nem maradna más bizonyíték.
A kormányhivatal a kizárásról szóló indítványában azt írja, hogy „a szakértők nem voltak képesek a bizonyítékokat objektíven mérlegelni, nem vették figyelembe a tényeket”, és „nem vizsgálták meg az összes iratanyagot”, így „mindezek eredményeképpen előítéletes véleményt alkottak”. A hivatal szerint „teljes mértékben hiányzik a már bizonyított tények és a döntő többségében szubjektív szakértői tényállítások közötti logikai összefüggések bemutatása”, és a szerintük a civileknek kedvező szakvéleményt az igazságügyi szakértők a saját „szubjektív álláspontjukra alapozták”.
A kormányhivatal szerint ezt bizonyítja az is, hogy a felek nem vehettek részt a szakértők helyszíni szemléjén, amikor is a későbbi szakvéleményben is szereplő adatok egy részét gyűjtötték össze. A perelő civileket képviselő Halász Árpád ügyvéd is problémásnak tartotta, hogy a felek nem kaptak meghívást a terepszemlére, ugyanakkor szerinte ilyen esetekben nem kell érvényteleníteni a szakvéleményeket, egyszerűen meg kell ismételni a szemlét és az adatfelvételt a két fél meghívásával.
Halász Árpád szerint az indítvánnyal a kormányhivatal az „utolsó fűszálba kapaszkodik”, miközben a szakértők esetleges kizárása álláspontja szerint egyébként sem jelentené a per végét, egyszerűen új szakértőket kellene kinevezni a feladatra. A szakértők személyére korábban a felperes civileknek kellett ajánlást tenniük, a törvényszék már ekkor kiemelte, hogy „nyilatkozat hiányában a bíróság úgy tekinti, hogy a felek által bejelentett szakértők személyét, szakértői szervezeteket a felek nem kifogásolják”. Vagyis már a szakértők felkérése előtt tájékoztatták a kormányhivatalt, hogy ha itt nem jelzik kifogásaikat a szakértőkkel szemben, akkor később már nem lesz rá lehetőségük.
Engedély nélkül el sem kezdődhetne a gyártás
Mivel a jogszabályok alapján engedély nélkül nem gyárthatnának akkumulátort a CATL üzemében, a per elsődleges tétje a gyártás megkezdésének időpontja és körülményei. Egyáltalán nem biztos ugyanakkor, hogy bármilyen bírósági döntés vagy akár a gyár működéséhez szükséges engedély megsemmisítése befolyásolhatná a gyár elindulását.
A magyar kormány és az alá tartozó intézményrendszer ugyanis már évek óta igyekszik eltakarítani a törvényeket az akkumulátorgyártók elől, és ennek a törekvésnek a része, hogy a gyárak ellenőrzésével és felügyeletével megbízott kormányhivatalok sokszor igen megengedően értelmezik a jogszabályokat.
Ez történt például a gödi Samsung-gyár esetében is, ahol a cégnek az engedély megvonása után fel kellett volna függesztenie a gyártást. A kormányhivatal azonban nem tett erőfeszítéseket az üzemben zajló munka leállítására, csak azt írta elő, hogy kisebb kapacitáson kell működnie. Mivel azonban végül ezt nem konkretizálták, a jelek szerint a gyár nem is csökkentett a gyártásán. A Samsung öt hónap után végül bármilyen korlátozás nélkül kapta vissza a környezethasználati engedélyét.
Az engedélyen felül is akadtak problémák a CATL debreceni beruházásával. A három ütemben épülő gyár első ütemének építése közben a kínai akkumulátorgyártó olyan pozitívan látta a helyzetet, hogy azzal párhuzamosan a másodikéba is belekezdett. Július közepén viszont a cég beszámolójából kiderült, hogy korábbi közleményüknek teljesen ellentmondva a második ütem kivitelezését határozatlan időre mégis leállították. Ezt a Donald Trump amerikai elnök által indított vámháború bizonytalanságával indokolta a vállalat, de hozzátette, hogy a piaci helyzet javulása esetén folytatódhat a beruházás.
Az üggyel kapcsolatban kerestük a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatalt, ahonnan kérdéseinkre csak annyit írtak, hogy a folyamatban lévő bírósági eljárással kapcsolatos álláspontjukat a tárgyalásokon képviselik. Cikkünk megjelenése után a CATL a Telexnek megküldött válaszában arról ír, hogy a bírósági eljárás során a vállalat benyújtotta észrevételeit az igazságügyi szakértői véleményekkel és a felek beadványaival kapcsolatban. Mivel azonban a jogi eljárás még folyamatban van, nem kívántak további nyilatkozatot tenni a témában.
A gyár környezethasználati engedélye miatt indított perről tavaly mi is forgattunk egy videót, itt lehet megnézni:
Frissítés: Cikkünket a CATL ügyben megküldött válaszával frissítettük.
