Újabb óriási támogatást kaphatnak a lakásfelújítók, 150 ezer lakás újulhat meg minimális önerővel

Födémszigetelés, homlokzatszigetelés, nyílászárócsere, fűtésmodernizáció – ezek azok a háztartási energiahatékonysági beruházások, amelyek pillanatokon belül jelentős állami segítséget kaphatnak. A program elég hatékony lehet azáltal, hogy ügyesen köti össze az energiakereskedők, a háztartások és a kivitelezők érdekeit, mégsem közkeletű, hogy miről is van szó, pedig mindenkinek érdemes megismernie.

Ebben a cikkben megpróbáljuk röviden tisztázni a fő paramétereket. Kedvcsinálónak annyit, hogy bőven több tízmilliárd, inkább több százmilliárd forintnyi beruházást generálhat a program.

Ezzel több tízmillió, de inkább több százmillió köbméter földgáz felhasználását spórolhatja meg Magyarország.

A program neve Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer (EKR). Arról szól, hogy az áram-, a gáz- és az üzemanyag-kereskedők az általuk kereskedett energiamennyiség értékének bizonyos százalékát a végfogyasztóiknál (elsősorban a lakosságnál) energiamegtakarítási projektekre kötelesek fordítani. Az EKR-ben tehát az energiakereskedő cégek fizetnek, pénzt adnak azért, hogy energiahatékonysági projekteket igazoljanak. Ennek a mértékegysége a hitelesített energia-megtakarítás, azaz HEM, amelynek a lényege, hogy energiakereskedő cégeknek a lakosságnál megvalósuló beruházásokat kell pénzügyileg ellentételezniük.

A jogszabályi környezet jelenleg úgy néz ki, hogy az Országgyűlés április 29-én elfogadta az energiahatékonyságról szóló törvény módosítását, június 20-án pedig megjelentette az erről szóló végrehajtási rendeletet. Ezekről remek összefoglaló olvasható a Wattler cég oldalán. Még az úgynevezett katalógus publikálása van hátra, amely pontosan meghatározza, hogy milyen fejlesztések milyen HEM-ekkel, energiaelőnyökkel járnak. A piac, elsősorban az építőipar szerint jó lenne, ha ez a katalógus is gyorsan megjelenne, hogy legyen idő ezeknek a munkáknak az elvégzésére is az év végi hajrá előtt. A szakmabeliek azt remélik, hogy a végső rendelet már tényleg napokon belül kijöhet.

Az ilyen programoknak van egy olyan sajátosságuk, hogy vannak, akik fizetnek, és vannak, akik élvezik a hasznot. A nyertesek és vesztesek:

• nyertes lesz a lakosság, amely megfinanszírozhatja a beruházásait;
• nyertesek lesznek azok a mérnökök, kivitelezők, illetve egyéb építőipari cégek, anyaggyártók, akik, illetve amelyek sok munkát és megrendelést kapnak;
• semleges a változások hatása a töltőállomásokra, a kormány ugyanis annyira félt az inflációs hatásoktól, hogy ezt a szegmenst békén hagyta;
• végül vesztesek lesznek azok a nagy energiacégek (például MVM, E.ON, Met, Audax), amelyek áram- és földgáz-kereskedelemmel is foglalkoznak.

Lássuk a szabályokat!

Az üzemanyag-kereskedők továbbra is a kereskedett üzemanyagnak mindössze 0,5 százalékából finanszíroznak majd projekteket, de a gáz- és áramkereskedők 2025 második felében az eladott energia 2,3, 2026-ban 1,4, 2027-ben 1, majd 0,5 százalékáért vesznek majd HEM-eket, vagyis finanszíroznak projekteket.

Mint hamarosan látni fogjuk, a programnak sok előnye van. Az EKR nemcsak energetikai program, de gazdaságpolitikai eszköz, valamint amolyan jóléti (vagy nyíltabban: szavazatgyűjtő) lépés is, hiszen a 2026. áprilisi választás előtt sok pénzt pumpál a háztartásokhoz, a gazdaságba, az építőiparba. Még akkor is, ha konkrétan készpénzt senki nem fog kapni, részben vagy egészben így is el tudják számolni a programban résztvevők a lakásfelújítási munkákat, és ha ezeket mindenféle egyéb programmal (Otthon Start, Otthonfelújítási Támogatás, Vidéki Otthonfelújítási Program) kombinálja valaki, egészen méretes is lehet a külső segítség.

Amennyire hallottuk, az állam részéről az Energiaügyi és a Nemzetgazdasági Minisztérium, illetve építőipari, logisztikai, energiakereskedelmi szervezetek egyeztettek, de a legnagyobb energiacégek kétoldalú találkozókon is lobbiztak. Mindenki szeretett volna valamit, elsősorban persze azt, hogy amivel ő foglalkozik, az is legyen finanszírozható a programban.

A lobbit tehát részben az üzemanyagosok nyerték, ők el tudták hitetni, hogy a magasabb benzinár mindenhol beszivárog az árakba, és így rontja az infláció csökkentésének esélyeit. A másik nyertes az építőipar, a szektor szereplői tényleg sok munkát fognak kapni. A gáz- és áramkereskedők azonban az üzemanyag-kereskedőknél magasabb arányszám mellett valójában a részletszabályoknál is sok szigorítást kaptak a nyakukba.

A fő szabály ugyanis az lett, hogy a 0,5 százalékos korábbi EKR-mérték erejéig mindenféle korábbi projekt is elszámolható, de legalább 30 százalékban ebben a klaszterben is új projekteket kell bemutatni. Mégpedig olyanokat, amelyeknek a hatása legalább hat éven át kitart, azaz legalább hat évig tartó energiamegtakarítást eredményeznek, apróbb karbantartások nem férnek bele. A legnagyobb támogatást az építőiparnak majd az jelenti, hogy az új kötelezettségek háromnegyedének új háztartási megtakarításnak kell lennie. Az új szabályok szerinti kötelezettségek teljesítésére a korábban egyedi audit vagy jegyzék alapján számolt és hitelesített projektek csak akkor számolhatók el, ha azok szerepelnek az új jegyzékben, és az új jegyzék szerinti újrahitelesítésük megtörténik.

Korábban voltak szorzók is, vagyis bizonyos projektek többszörösen elszámolhatók voltak. Ez megszűnik, ahogyan a hat évnél rövidebb élettartamú hitelesített energiamegtakarítások is kárba vesznek. Itt a koncepcióról különböző forrásaink több bölcsességet is elmondtak, eszerint:

• a legértékesebb energia az, amit el sem fogyasztunk;
• de ebben a rendszerben az is értékes energia, amit jól fogyasztunk el, vagyis az is eredmény, ha nem az energiaszámla csökken, hanem a komfortfokozat (téli fűtés, nyári hűtés) javul;
• illetve a legértékesebb energiamegtakarítás deklaráltan is az, ha a lakosság hatékonyabban használ energiát, és így az államnak sem kell dotálnia „rezsiáron” a fogyasztást, hiszen a jól szigetelt épületek már nem fogyasztanak annyit.

Alsó polc, felső polc

A szabályok tehát alapvetően megkülönböztetik a régi, 0,5 százalékos kötelezettség és az új, a további 1,8 százalékos kötelezettség szabályrendszerét. Vagyis a jövőben lesznek az „alsó polcos” HEM-ek, a 0,5 százalékos hányadot kiszolgáló megtakarítások, idetartoznak az ipari, logisztikai beruházások. Mellettük ott vannak az új, „felső polcos” HEM-ek, amelyek döntően lakosságiak. Itt fontos, hogy amint véglegesedik a szabályrendszer, a magyar lakosság a kivitelezőkkel és a kötelezettekkel maga is kialakíthatja az elszámolást, de persze biztosan jelentkeznek majd erre integrátor cégek is.

Az új, felső polcos HEM-ek közül teljesen kiszórták azokat a kamumegoldásokat, amelyekről a Telex is többször írt, például amikor egy kamionos cég oktatta a sofőrjeit, hogy vezessenek takarékosabban, vagy jegyzőkönyvezték, ahogy keményre fújták a gumit. Egy racionális szállítmányozó ezeket valójában magától is megcsinálja, hiszen az az üzleti érdeke, hogy az autói ne fogyasszanak többet a rossz gumifújás miatt.

A felső polcos HEM-ek között 25 százalékban maradtak nem háztartási felújítások, itt fontos lesz a mérés és az ellenőrzés. Ide tartozik a szállítmányozócégek járműcseréje vagy az úgynevezett intermodális szállítás, amikor felpakolják a kamionokat vasúti szerelvényekre.

A szakemberek a legfontosabb programban, vagyis a lakossági felújításoknál azt várják, hogy akár 120–150 ezer lakás felújítása is megtörténhet. A négy fő projekt:

• a födémszigetelés – ez akár a háztartás szempontjából 0 százalék önerővel is megvalósulhat, vagyis teljesen kijöhet egy finanszírozott projektből;
• a homlokzatszigetelés – ez már drágább mulatság, de azért a 20–25 százalékos külső finanszírozás is nagy segítség lehet;
• a nyílászárócsere; illetve
• a fűtéskorszerűsítő gépészet – például azok a split (osztott), hűtésre és fűtésre is alkalmas klímák, amelyeknek további nagy előnyük, hogy zajjal sem nagyon járnak.

A fűtéskorszerűsítésnél persze a gázszámla csökkentése az áramszámla növelésével járhat, de már az is eredménye lehet a programnak, ha nem kell összességében többet fizetni, és a lakosság komfortérzete javul.