A kormány egy július 17-én kiadott rendelettel újraírta a gáz- és olajtermelés szabályait a Natura 2000 védettségű természetvédelmi területeken. Ez olyan kiemelt fontosságú közérdeknek minősíti „az ország energiaellátását biztosító szénhidrogén-bányászati tevékenységet”, azaz a kitermelést, hogy azt akkor is engedélyezhetik védett területen, ha a beruházás „jelentős hatással lehet” az ott élő kiemelt jelentőségű fajokra. A rendelet július 20-tól hatályos, és annak ellenére is tartósan velünk maradhat, hogy egyes civil szervezetek szerint határozottan ütközik az EU-s joggal és az Alaptörvénnyel is. A változás jelentőségéről, gyakorlati kérdéseiről környezetvédelmi civil szervezeteket és iparági szakembereket kérdeztünk.
Dedák Dalma, a WWF Magyarország környezetpolitikai szakértője szerint a módosítással érintett, 275/2004-es, Natura 2000-rel kapcsolatos általános szabályokról szóló hazai kormányrendelet uniós jogszabályon alapul: az Európai Unió határozza meg, mi számít kiemelt fontosságú közérdeknek, vagyis mikor alakulhat ki olyan helyzet, amikor egy Natura 2000-es területet is jelentősen lehet károsítani, ilyen az életvédelem, a közbiztonság, az emberi egészség védelme. Az EU a szabályozás során alapvetően arra törekedett, hogy ne maradjon tagállami kompetencia az, hogy ki mit definiál kiemelt fontosságú közérdeknek.
Azt, hogy az energiaellátás tekinthető-e ilyen kiemelt közérdeknek, azért lehet viszonylag pontosan tudni, mert volt erre egyedi ügyben precedens. Egy ítéletben az Európai Unió Bírósága (EUB) le is írta, hogy közérdeknek és nyomós érdeknek is kell lennie annak, ha valaki az egészséges környezet érdekeit felül szeretné írni energetikai célból. Gyakorlati példával, ha az energiacélú beruházás valóban a közbiztonságot szolgálja (felmerül annak a kockázata, hogy a lakosság nem jut energiához), amellett lehet érvelni, de egy általános termelésbővítési cél mellett aligha.
Vagyis 2022-ben lehetett azt mondani, hogy az akkor kitört orosz–ukrán háború hirtelen energiaválsággal fenyegetett, emiatt veszélyben volt az ország gázellátása. Ha viszont nincs ilyen veszélyhelyzet, de automatikusan közérdek lenne a gáz- és olajtermelés, az ütközne az EU jogi meghatározásával és céljaival.
Minek kéne védett madarak mellé olajfúró torony?
Az Európai Unió által létrehozott Natura 2000 területek az EU szárazföldi területének 18 százalékát fedik le, ez olyan ökológiai hálózat, amely a vadon élő állat- és növényfajok védelmén keresztül segíti a biológiai sokféleség megóvását, például igen jelentős madárvédelmi céljai vannak.
Magyarországon az uniós átlagnál valamivel nagyobb terület, több mint 20 százalék számít Natura 2000-esnek. AAz energiaszakmából Holoda Attila egykori energiaügyi államtitkárt, e téma ismert hazai szaktekintélyét kérdeztük. Mint elmondta, az ilyen területeket a szénhidrogénszakma igyekszik elkerülni, ha ez lehetséges, hiszen ott mindig bonyolultabb bármilyen tevékenységet végezni. Ezek a területek nem csak a szénhidrogéniparral ütközhetnek, hiszen más tevékenység, út-, vasútépítés, illetve egyéb bányászati tevékenység miatt is összeütközésbe kerülhetnek a természetvédelmi és a gazdasági, infrastrukturális célok.
A hazai szénhidrogén-termelés ugyanakkor a 2021–2022-es energiaár-robbanás és az orosz leválás célrendszerében nagyon felértékelődött. Azóta a cégek és az illetékes Energiaügyi Minisztérium gyakran adnak győzelmi jelentést, ha sikerül nagyobb számokat elérni. Az erőfeszítések valóban hoztak is eredményt: kőolajból húsz év után először egymillió tonnánál többet hozott felszínre Magyarország, a tavalyi 1,056 millió tonnás kitermelés azt jelenti, hogy pár év alatt ötödével sikerült növelni a kitermelést.
Földgázból pedig 2024-ben 1,893 milliárd köbméter gázt termelt Magyarország, ez is meghaladta a korábbi évek kitermelését, ami a csökkenő magyar fogyasztást is figyelembe véve a korábbi 15-ről már 20 százalék fölé vitte a hazai fogyasztáson belül a belföldi gázt. Igaz, a pontosság kedvéért hozzá kell tenni, hogy a kitermelési adat bruttó gáz, ebből nagyjából 1,7 milliárd köbméter kerül valóban a fogyasztókhoz, a többi gázkondenzátum, illetve LPG vagy egyéb anyag.
A hazai kitermelést azért ösztönzi az állam, mert az
- nem érzékeny a geopolitikai kockázatokra, így az orosz–ukrán háború esetleges újabb szankcióira, illetve az Ukrajna vagy Oroszország területén bekövetkező fizikai pusztításokra (például kompresszorállomás- vagy vezetékbombázásokra);
- nincsenek kellemetlen és váratlan, külföldi cégek által bevezetett tranzitdíjak a hazai csővezetékes szállításokkal;
- a hazai kitermelés hazai beruházásokat is indukál;
- javítja (kevéssé rontja) a külkereskedelmi mérlegünket;
- emellett ott vannak a további piszkos anyagiak, az állam nagyon jelentős adóbevételhez jut egyrészt a különféle tevékenységek (szervizvállalatok, fúrás, geofizika, kútkiképzés, vezetéképítés és gázgyűjtőállomások építése) révén, ezek áfatartalma sokmilliárdos tétel, illetve az olajipart keményen sújtja a Robin Hood-adó is.
Csak éppen a nagy lendületben nem mindig lehet kikerülni a Natura 2000-es területeket. Annak részleteibe most nem megyünk bele, hogy a szénhidrogén-termelés engedélyeztetése nagyon összetett tevékenység, az állam koncessziókat ír ki. Vagyis a mostani elméleti „zöld jelzés” nem azt jelenti, hogy a szénhidrogénszakma majd automatikusan védett területeken is megjelenik, de az államot kevésbé fogja vissza mostantól a kategorikusan tiltó szabályrendszer.
A környezetvédelmi aggályok
Dedák Dalma szerint 2022-ben már megjelent a veszélyhelyzetre hivatkozva egy kormányrendelet, amely hozott hasonló tartalmú rendelkezést. Most ennek bizonyos elemeit emelte át a kormány a „normál” jogrendbe. Az új rendelet azt vetíti előre, hogy a szabály tartósan velünk marad, annak ellenére, hogy szembemegy az EU-s joggal és az Alaptörvénnyel.
A több mint 100 természet- és környezetvédő szervezetet tömörítő Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) szerint az olaj- és gáztermelés engedélyezése a Natura 2000 védettségű természetvédelmi területeken alkotmányellenes, mivel ellentétben áll az Alaptörvényben rögzített alapvető jogokkal: az egészséges környezethez való joggal, a természeti erőforrások védelmével, valamint a visszalépés tilalmával.
A Natura 2000-es, kiemelten védett területek alapvetőek az élhető környezethez, a biológiai sokféleség védelméhez, az ökoszisztéma-szolgáltatások, például a vízháztartás biztosításához, így az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz. Ezt nem szabad feláldozni az energiatermelés oltárán, különösen nem fosszilistüzelőanyag-kitermelésért. A Natura 2000 területek Magyarország 21,4 százalékát fedik le, az ország büszke lehet a természetvédelmi intézményrendszerére, ezért az MTVSZ szerint ezt nem szabad átgondolatlan lépésekkel gyengíteni.
Az MTVSZ szerint a „szénhidrogén-bányászati tevékenység”, azaz olaj- és gázkitermelés (kutatása, kiépítése és működtetése) védett területeken károsítja, pusztítja az addig védett élőhelyeket, védett fajokat; üvegházgáz-kibocsátásokkal, lég- és porszennyezéssel jár, továbbá jelentős és súlyos a talajszennyezés, vízszennyezés kockázata.
A Greenpeace hazai szervezete úgy véli, a változás hátterében az állhat, hogy a Natura 2000 területekre vonatkozó szabályok a nemzetközi védettség miatt nehezen kikerülhető akadályt jelentenek, ha valaki a védettség ellenére jelentős hatásokkal járó tevékenységet végezne, például földgázt termelne ki.
A szervezet szerint valamilyen kiemelkedően fontos közérdek okot adhat arra, hogy jelentős hatás ellenére megtörténjen a beavatkozás, vagyis engedjenek valamilyen beruházást annak természetkárosító volta ellenére is. A vita itt arról szokott folyni, hogy mi tekinthető ilyen közérdeknek, az árvíz elleni védekezés például vélhetően igen, az energiához való jog már vitatottabb.
„A kormány pedig itt próbált kiskaput találni, önhatalmúlag a szénhidrogén-kitermelést is betuszkolta a felsorolásba. Ez viszont elfogadhatatlan: nyilvánvalóan nem közérdekről van szó, hanem pont a közérdek, az élővilág védelmének semmibe vételéről” – írta szervezet.
A legnagyobb hazai független környezet- és természetvédelmi szervezetekkel ráadásul nem történt előzetes egyeztetés, az Országos Környezetvédelmi Tanácsot, a kormány állandó környezetvédelmi tanácsadó szervét, amely a civileket is magában foglalja, nem kérdezték meg a változtatásokról.
A Greenpeace-nek arról csak sejtései vannak, hogy volt-e valamilyen konkrét cél a rendelet mögött, például az őrségi kutatás vagy a békési rétegrepesztéses gázkitermelés kezdődik meg új helyeken, esetleg a Kiskunságon terveznek valamit, de ezekről hivatalos forrásból elérhető információk nincsenek. A potenciális szennyezéseket okozhatják az égéstermékek, a metánszivárgás, por és illékony szerves vegyületek – vagy a rákkeltő benzol. Ez rontja az élőhelyek minőségét, hatással van az élőlények anyagcseréjére, szaporodására.
A kitermelés kiépítése is mindenhol kárt okoz. Fúrások, vezetéképítések, utak, tárolók és egyéb ipari létesítmények kiépítése földmunkával, fakivágással jár, ami élőhelyek megsemmisülését vagy feldarabolódását okozhatja, míg a szivárgó anyagok toxikusak lehetnek halakra, kétéltűekre, madarakra, rovarokra. A kitermelés során keletkező gyúlékony anyagok, gázszivárgások fokozott baleseti kockázatot jelentenek, ami kiterjedt tüzekhez vezethet – ez védett élőlények pusztulását okozhatja. A zajszennyezés is probléma, a fúrás, robbantások, szivattyúk zaja megzavarhatja az állatokat (főként madarakat, denevéreket, nagyvadakat), elüldözheti őket, vagy zavart okozhat a szaporodásban.
Mit mond a szénhidrogénszakma?
Holoda Attila szerint a rendeletnek több területen is lehet jelentősége. A hazai kutatások, találatok és így a kitermelések viszonylag gyakran érintenek ilyen területeket, hiszen a környező országokkal összevetve Magyarországon elég sok van Natura 2000 területekből. Éppen ezért már eddig is több kutatási, termelési projekt ütközött Natura 2000 területekbe:
- Ezzel híresült el például a Mol őrségi kutatása, ahol a tervezett, de egyelőre abbahagyott munka nemzeti parkot és Natura 2000 területet is zavart volna.
- A déli területeken, a somogyi (Barcs környéki) termelések is ilyenek, itt a fő helyszín Lakócsa, egy részben horvát falu, egyben Magyarország egyik legdélebbi fekvésű települése.
- Békés vármegyében (Sarkad, Nyékpuszta), ahol az MVM és a Magyar Horizont (az amerikai székhelyű Aspect Holdings LLC leányvállalata) már tucatnyi fúráson van túl.
- Tiszavasvári térségének fúrásai során is lehet probléma.
Holoda Attila szerint az egyik fő probléma az, hogy a környezetvédelmi szakhatóság az ipar és a természetvédelmi területek konfrontációjánál gyakran nem mérlegel észszerűen, hanem az egyszerűség kedvéért mindent megtilt. Pedig valójában a korábbi, szigorúbb szabályok sem teljes tiltást rendeltek el, hanem azt, hogy meg kell határozni, hogy mit szabad, és mit nem.
A szakember sokféle példát említ a tapasztalatából, elsősorban a madárvédelmet, például a zajártalom nehezítheti védett fajok sikeres párzását, de van, amikor a felszíni ősgyep védelme, esetleg valamilyen vízréteg vélt vagy valós szempontjai játszanak szerepet a tiltásban.
Mint hallottuk, egyszerre van tehát kormányzati szándék a hazai kitermelés növelésére, de közben eléggé megcsappant a környezetvédelmi szakhatóságok tapasztalt szakembereinek a száma, mert sokan közülük elmentek piaci cégekhez dolgozni.
A környezetvédelem szempontjából a leegyszerűsített általános tiltás persze lehet, hogy pozitív eredmény, de olykor indokolatlanul akadályozza a szénhidrogénipar munkáját. Holoda Attila azt mondta, hogy az olajipar például a madarászokkal együttműködve szokott monitorozni, és a problémát inkább a zajártalom, nem pedig valamilyen káros anyag szokta okozni (a modern fúrási technológiákban már nincs szabadon távozó fúróiszap, főleg nincsenek nehézfémek), de néha vannak emlékezetes esetek.
Mint mondta, volt olyan fúrás, ahol a fúróberendezés tetejére költözött egy védett vércsepár, addig nem lehetett beindítani a berendezést, ameddig nem sikerült a párzásuk, ám hiába figyelték a madarakat napokig, csak nem kapott lángra a szerelem. Amikor végül a madarászok is feladták, és beindulhatott a gép, szinte azonnal sikerült a párzás. Vélhetően a madarakat zavarta a nagy csend vagy a túlzott megfigyelés. Sávolyon pedig az okozott gondot, hogy a természetvédők féltek, hogy a közeli Zalakaros vízellátása sérülne a fúrások miatt, de ez végül igazolhatóan nem volt valós veszély.
A legtöbb ütközés általánosan is Zalában és Baranyában van, de azért az Északi-középhegységben, illetve a Hortobágy ősgyepes területein is vannak kockázatok. Ilyenkor olykor megoldás a ferde fúrás, vagyis be lehet fúrni úgy területekre, hogy az nem bolygatja a lelőhely feletti, védett felszínt.
A cégek tapasztalatunk szerint hivatalosan nem nagyon kommentálják a jogszabályok változását. Az általunk hallott kommentárok a háttérben olyan mondatokat tartalmaztak, hogy a rendelet könnyítheti az olaj- és gázipari cégek munkáját, de ezek után sem fognak agyba-főbe fúrni, a természetet veszélyeztetni. A cégek képviselői hangsúlyozták, hogy mindig a hatályos jogszabályok szerint járnak el, és hogy az olajipar – bármilyen rossz is a híre – valójában rengeteg technológiai fejlesztésen van túl, amelyekkel képes a környezeti károkat minimalizálni.
Ugyanakkor a szénhidrogénipar felől azt is hallottuk, hogy a civil szervezetek és a környezetvédők is lehetnének annyiban rugalmasabbak, hogy valóban nyitottan hallgassák meg a szénhidrogénszakma magyarázatait, érveit, amikor egyes tevékenységek ártalmairól beszélnek. Példaként azt hallottuk, hogy vannak olyan első geofizikai felmérések, amikor nagyon modern berendezések alacsony frekvenciával felmérik a területet, ennek nincs környezetkárosító hatása, de ilyenkor is be szokott indulni a tiltakozás.
A természetvédők az Alkotmánybírósághoz fordulnának
A Greenpeace azt jelezte a Telexnek, hogy minden jogi lehetőséget megvizsgál annak érdekében, hogy megelőzze az újabb természetpusztítást. Az MTVSZ pedig azt nyilatkozta, sürgetik a kormányt a kormányrendelet visszavonására, mielőtt még maradandó kár keletkezne. „Ennek eléréséért a Magyar Természetvédők Szövetsége kész – más szakmai civil szervezetekkel együtt is – hazai jogorvoslati fórumokhoz, ombudsmanhoz és Alkotmánybírósághoz fordulni.”
Dedák Dalma szerint a leghatékonyabb fellépésre csak konkrét ügyben lesz lehetőség, ha a beruházók az új szabályozásra próbálnának hivatkozni. Ez ugyanis talán hatékonyabb, mint magát a jogszabályt egyedi ügytől függetlenül normakontroll alá vetni, ilyenkor ugyanis vizsgálható az uniós és hazai jog között feszülő ellentét. Továbbá, ha eljut a bíróságig a konkrét eset, akkor egyedi normakontroll-eljárásban is sor kerülhet az Alaptörvénnyel való összhang vizsgálatára. Utóbbi esetben az Alkotmánybíróságnak rövid határidőn belül állást kell foglalnia, így nem húzódhat évekig az ügy.
