Júniusban még tovább csúszott a magyar ipar

Júniusban az előző évihez képest 4,9 százalékkal, a májusihoz képest pedig 1,2 százalékkal visszaesett az ipari termelés volumene – ez derült ki a KSH legfrissebb adataiból. A Központi Statisztikai Hivatal a most kiadott első becslésében részletes iparági bontást még nem közölt, csak annyit tett hozzá az adatokhoz, hogy az élelmiszer, az ital és a dohánytermékek gyártásában, a számítógép, az elektronikai és optikai termékek gyártásában, valamint a villamos berendezések gyártásában kismértékű növekedés következett be,

a járműgyártás kibocsátása viszont jelentősen visszaesett.

Májusban hosszú idő után először bővült a hazai iparban jelentős szerepet betöltő járműgyártás és az akkumulátorgyártás, a magyar ipari termelés volumene ennek ellenére abban a hónapban is 2,6 százalékkal visszaesett az előző évi adatokhoz képest.

A magyar ipar júniusi visszaesése valószínűleg nem független attól, hogy júniusban az előző évi szinthez képest 1 százalékkal visszaestek a német feldolgozóipari megrendelések a német szövetségi statisztikai hivatal, a Destatis adatai szerint. Az autóiparban 7,6 százalékkal csökkent a kereslet.

A Nagy Márton vezette Nemzetgazdasági Minisztérium a KSH adatainak megjelenése után kiadott közleményében a magyar ipar rossz teljesítményét alapvetően Brüsszelre és Ukrajnára fogja. Mint a közleményben olvasható: „A magyar ipar fellendüléséhez békére van szükség! Brüsszel évek óta elhibázott gazdaságpolitikát folytat. A háborút támogatja a béke helyett, és az összes rendelkezésre álló pénzt Ukrajnának adja.” A közleményben az NGM felsorol egy sor gazdaságélénkítő lépést a családtámogatási programoktól a Demján Sándor 1+1 programig, de aztán lényegében fölteszi a kezét: „Az ipar megerősödése nagymértékben függ a háború mielőbbi lezárásától, minél előbb lesz béke, annál gyorsabb lesz a gazdaság növekedési üteme. Amíg azonban tart a háború, addig ez a növekedési ütem a reális.”