Egyre több pénzt tartanak devizában és külföldi részvényekben a magyarok
Egy év alatt 11 százalékkal emelkedett a magyar háztartások nettó pénzügyi vagyona, ami így az idei második negyedévben már 98,7 ezer milliárd forint volt. Ez egy főre vetítve 10,35 millió forintnyi megtakarítást, kötvényt, részvényt, cégtulajdont jelent – írja a Bankmonitor a Magyar Nemzeti Bank (MNB) második negyedéves jelentése alapján.
A pénzügyi vagyonba beleszámít a készpénz, a lekötött betét, a bankszámlán hagyott pénz, a kötvény, az állampapír, a részvény, az egyéb céges részesedés és a lakosság által nyújtott kölcsön. A pénzügyi vagyont csökkenti a lakosság által felvett hitel és egyéb tartozás. Fontos viszont kiemelni, hogy se a lakóingatlan, se a befektetési célra vásárolt ingatlan nem számít bele a pénzügyi vagyonba.
Ezekből a pénzügyi eszközökből volt a magyaroknak a második negyedévben 98 734 milliárd forintnyi. Ez az ország 9,54 millió fős lakosságával számolva fejenként 10,35 millió forint pénzügyi vagyont jelent.
Érdemes viszont kiemelni, hogy ennek igen jelentős része, összesen 40.506 milliárd forint nem tőzsdei üzletrészek értéke. Ezek jellemzően kis- vagy közepes vállalatokban lévő tulajdonrészek értékei, amelyek gyakran a tulajdonos háztartásának rendszeres bevételét szolgálják, tehát nem feltétlenül esnek egy kategóriába a pénzügyi vagyon többi típusával.
Ha a nem tőzsdei üzletrészek értékét leszámítjuk, akkor már csak 58,2 ezer milliárd forint a magyarok nettó pénzügyi vagyona, ami fejenként 6,1 millió forintot jelent. Ez persze csak az átlag, amit az húz fel, hogy a leggazdagabb 10-20 százaléknak nagyon sok pénze van állampapírban, részvényekben és egyéb pénzügyi eszközökben.
A Bankmonitor összefoglalója kiemeli, hogy a 98,7 ezer milliárd forintból a korábbinál jóval több, 11,8 ezer milliárd forint volt külfölddel szembeni követelés. Ide lehet sorolni a devizában tartott készpénzt, a devizabetéteket, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, a külföldi részvényeket, tulajdonrészeket, külföldi befektetési alapokat és biztosításokat is. Természetesen a külfölddel szembeni kötelezettségek csökkentik (például az onnan felvett hitelek) a nettó állomány értékét.
Ha a 4381,4 milliárd forint nem tőzsdei üzletrészt kivesszük, akkor is 7382,5 milliárd forintra rúgott a külföldi eszközökben tartott pénzügyi vagyon. Így nézve egy év alatt 19,3 százalékos volt az emelkedés (6187 milliárd forint volt egy éve az így meghatározott vagyonelem értéke.) Vagyis a nettó vagyon érdemben emelkedett az elmúlt időszakban, de azt jóval meghaladó mértékben nőtt a külföldi vagyonelemek értéke.
