Öt új híd a Dunán, három új gyorsforgalmi út – itt a kormány listája a következő 10 év közlekedési fejlesztéseiről

Két lehetőség van. Az egyik, hogy 2035-re a világ minden országa közül Magyarországnak lesz a legjobb a közúti infrastruktúrája. A másik, hogy a nemrég megjelent, az állami építési beruházások rendjéről szóló kormányhatározatnak semmi köze a kormány valódi fejlesztési terveihez, és az kizárólag a jövő évi választások előtti ígérgetést szolgálja.

Az egyéb építési beruházásokról külön cikkben is be fogunk számolni, itt most a közlekedéshez kapcsolódó ígéreteket vesszük végig. Ezek közé az Építési és Közlekedési Minisztérium munkatársai kis túlzással minden olyan közúti infrastrukturális fejlesztést felvittek, ami a modern Magyarországon valaha valakinek eszébe jutott. Vannak bőven vasúti fejlesztések és budapesti beruházások is, de metróépítés például fel sem merül.

Lázár János akkori építési és beruházási miniszter a 2022-es választások után találta ki, hogy központosítani kell az állami építési beruházások szervezését. A javaslatát a Telex forrásai szerint sokáig a Fideszen és a kormányon belül is fúrták, de 2023 nyarán elfogadta az Országgyűlés. Ennek megfelelően a kormánynak tíz évre előre szakpolitikai-ágazati beruházási koncepciót kell elfogadnia, amelyben minden minisztériumnak jeleznie kell, milyen fejlesztéseket és mennyiért szeretne megvalósítani.

40 ezer milliárd csak az ÉKM listáján

A beruházási keretprogram mostanra készült el, annak tervezete nemrég került fel a kormány honlapjára. A mellékletben felsorolt tételek alapján pedig az Építési és Közlekedési Minisztérium munkatársai nem fogták vissza magukat: több tízezer milliárd forint értékben több száz projektet felvittek a listára. Ezek között több olyan fejlesztés van, amely önmagában is több százmilliárd forintba kerülne – vagy fog kerülni, ha tényleg megvalósul.

És itt érdemes kitérni arra, hogy valójában mennyi esélye van ezek megvalósulásának. Bár az ÉKM listája elég átláthatatlan és valószínűleg tartalmaz duplikációkat, az azon lévő tételek összértéke 40 ezer milliárd forint, ami a mostani teljes magyar GDP nagyjából felének felel meg. Lázár minisztériuma tehát a következő tíz évben csak a saját fejlesztéseire évente a mai magyar GDP 5 százalékát költené – ami természetesen végtelenül messze van a realitásoktól.

És ugyanitt érdemes megjegyezni azt is, hogy a lista bemutatása és az azt tartalmazó rendelet elfogadása nem azt jelenti, hogy a kormány ezeket a beruházásokat valóban mind meg fogja valósítani, ehhez ugyanis később egyedi döntésekre is szükség lesz. Ez pedig egyrészt elvezet ahhoz a kérdéshez, hogy mi értelme az egésznek, másrészt ahhoz, hogy vajon a lista összeállítása mennyiben szolgálja a valódi tervezést, és mennyiben azt, hogy a kormánypárti parlamenti képviselők a jövő tavaszi kampányban lobogtathassák, hogy az ő körzetük milyen fejlesztésre számíthat.

De tegyük most félre a kételyeket! Az alábbiakban bemutatjuk a legfontosabb közlekedési beruházási terveket, és azokat, amelyek a leginkább hiányoznak a listából.

Új autópályák, négysávos utak mindenhol

Az ágazati keretprogram egyértelműen legnagyobb tételeit egy teljesen új gyorsforgalmi út felépítése, illetve több, most még csak egy rövid szakaszban létező autópálya teljes kiépítése teszi ki. A listában ezeken kívül egy sor út négysávosítása szerepel, amelyek, ha mind megvalósulnának, keresztbe-kasul behálóznák Magyarországot. A legfontosabb tervezett gyorsforgalmi utak:

• M100: A terv szerint építenének egy teljesen új, Budapestet délről és nyugatról nagy ívben elkerülő gyorsforgalmi utat, amelyhez két új Duna-híd is tartozna. Az M100 a szlovákiai Párkányból indulna el, és Esztergom-Bicske-Martonvásár-Bugyi-Albertirsa vonalon érne el az M4-es autópályáig. Becsült költség: 2200 milliárd forint.
• M60: Ez az autópálya ma még csak 30 kilométeres, Pécset köti össze az M6-os autópályával, de a Mohácsi Duna-híd képében már építik a folytatását. A beruházási program szerint az M60-at Nyugat felé Barcson keresztül Horvátországig, Kelet felé pedig Bácsbokodig hosszabbítanák meg összesen 898 milliárd forintért.
• M9: Új gyorsforgalmi úttal kötnék össze Szekszárdot és Szegedet 520 milliárd forintból.
• M0 és M10: Megépülne az M0-s Budakalász és Solymár közötti szakasza, valamint ennek meghosszabbítása Esztergom felé összesen 680 milliárd forintért.
• M2: Vácnál fejlesztenék, illetve meghosszabbítanák az M2-es gyorsforgalmi utat Honton keresztül Szlovákiáig 670 milliárd forintból.
• 51-es főút: A tervek szerint 306 milliárd forintból fejlesztenék és kétsávosítanák a Budapestről a Duna bal partján, Kalocsán és Baján keresztül Szerbia felé vezető 51-es utat.
• 47-es főút: 2x2 sávos utat építenének Debrecenből Békéscsabán keresztül Szegedre 734 milliárd forintból.
• 8-as főút: négysávosítás 490 milliárd forintból.

A listában ezeken kívül még szerepel egy sor rendkívül drága közúti fejlesztés, így egy Szekszárd és Kaposvár közötti elkerülő út 300 milliárdért, a Kaposvár és Szigetvár közötti út négysávosítása 300 milliárdból és az M0-s egy szakaszának hatsávosítása 275 milliárdból.

A kormány gyorsforgalmiút-fejlesztési láza különösen azért érdekes, mert a magyar autópálya-hálózat nagy részét néhány évvel ezelőtt kiszervezték a Mészáros Lőrinc- és Szíjj László-féle Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-nek, ami a karbantartás mellett fejlesztési feladatokat is kapott. Ez a cég a honlapján szereplő tervek szerint néhány éven belül meg fogja kezdeni a Kecskemétet Dunaújvároson és Székesfehérváron keresztül Komárommal összekötő M8-as építését. Ha ez a beruházás is megvalósulna, akkor az M0-ssal, az M100-assal, az M8-assal és az M9-essel összesen négy egymással párhuzamos autópálya szelné át kelet-nyugati irányba Közép-Magyarországot.

Budapesti fejlesztések

Az Építési és Közlekedési Minisztérium beruházási listáján egy sor budapesti, vagy az agglomerációt érintő közlekedési fejlesztés is szerepel. Ezek többnyire olyan, nagyrészt valóban égetően szükséges fejlesztések, amelyekről már bőven lehetett hallani, és amelyeket évről évre halogatnak, vagy egyszerűen hosszú ideje nem kezdenek el. Így például:

• Galvani-híd: 480 milliárd forintból kötné össze Buda és Pest déli részeit.
• Déli körvasút: az eddig több mint százmilliárd forintba kerülő beruházás harmadik és negyedik ütemét, valamint a Népligetnél lévő vasútállomást 164 milliárd forintból építenék meg.
• H5: A szentendrei HÉV-re 266 milliárd forintot költenének.
• H6: A Ráckevei HÉV-et 320 milliárd forintból újítanák meg a megállók fejlesztésével együtt.
• H8: A gödöllői HÉV 266 milliárd forintból újulna meg.
• H9: a gödöllőiből leágazó csömöri HÉV-re 120 milliárdot költenének.
• Szegedi úti felüljáró: a Városliget átépítésével együtt 150 milliárd forint lesz megépíteni.
• Kelenföld-Budaörs vasútvonal: itt 342 milliárd forinttal számolnak, mint a felújítás költségvetése.
• Gubacsi híd: a csepeli szabadkikötő átépítésével együtt 88 milliárd.
• Rákospalota-Vácrátót-Vác vasútvonal: A Budapestet Veresegyházon keresztül Váccal összekötő, ingázók által is használt vasútvonalat régóta fel kellene újítani, és egyes szakaszain egy helyett két vágány kiépítésére lenne szükség. A tervezés 2021-ben indult el, a kivitelezés azóta sem, erre most 254 milliárd forintot szánnának.
• Ferihegyi út: A budapesti repülőtérre vezető, bizonyos szakaszokon kétszer két sávos, máshol kétszer három sávos utat a keresztező kerékpáros és gyalogos utakkal együtt 170 milliárd forintból újítanák fel.
• Kelenföld: A vasútállomás egyik oldaláról átraknák a másikra a volánbuszok megállóját, és egy, a mostaninál nagyobb P+R parkolót építenének 104 milliárd forintból.
• A terv ezen kívül 123 milliárd forinttal számol a nagy forgalmú budapesti pályaudvarok felújítására.

A Budapestet, illetve agglomerációt érintő beruházások értelmezését nehezíti, hogy a beruházási lista nem tartalmazza, pontosan hogyan fejlesztenék az érintett szakaszokat, és milyen műszaki tartalom van a listában szereplő összegek mögött. A mindössze 4,4 kilométeres, egyvágányú önálló pályaszakasszal rendelkező H9-es HÉV-nél például nehéz megérteni, milyen felújítás kerülhet 120 milliárd, vagyis kilométerenként 27,27 milliárd forintba.

A beruházási lista – annak ellenére, hogy mennyi minden felkerült rá – nem ejt szót azokról a réges-régen tervezett budapesti kötöttpályás fejlesztésekről, amelyekkel a fővárosban és az agglomerációban élők közlekedési lehetőségeit érdemben javítani lehetne. Ilyen lenne a csömöri és gödöllői HÉV összekötése a 2-es metróval, amiről a beruházás a HÉV-vonalak fejlesztésén kívül nem tesz említést.

Szintén nem szerepel a listán a csepeli és szentendrei HÉV-ek összekötése, a Déli és Nyugati közötti vasúti alagút megépítés vagy a 4-es metróvonal meghosszabbítása – feltehetőleg azért, mert ezekkel a projektekkel Lázárék nem is számolnak 2035-ig.

Vasútvonalak fejlesztése

Az ÉKM beruházási listáján szerepel egy sor vasúti fejlesztés, amelyek nagy részéről már tudott a nyilvánosság, de amelyekre eddig a jelek szerint nem volt szándék vagy pénz. Ezek:

• Hatvan-Füzesabony: A Budapest és Hatvan közötti vasútvonalat 2022-vel bezárólag újították fel, a Füzesabony és Debrecen közötti szakaszon pedig most zajlik a felújítás. A kettő közötti, Hatvan-Füzesabony szakasz felújításának most még csak a tervezésénél tartanak, a beruházási lista a kivitelezéssel is számol, ami 416 milliárd forintba kerülne.
• Szeged-Békéscsaba: Szegedet és Békéscsabát ma egy rossz állapotban lévő, egyvágányú, nem villamosított vasútvonal köti össze, amelyet a vonatok mellett a hódmezővásárhelyi tram-train is használ. A beruházási lista a vonal korszerűsítésére 355 milliárd forinttal számol, ami feltehetőleg a villamosítást magába foglalja, az viszont nem egyértelmű, hogy a kétvágányúsítást is.
• Szeged-Kiskunfélegyháza: A magyar kormány az elmúlt néhány évben több mint 800 milliárd forintot költött arra, hogy Budapest és Belgrád között szupermodern kétvágányú vasútvonalat építsen, közben viszont Szegedre még mindig egy ramaty egyvágányú vonal vezet, amin a megállókban kerülgethetik egymást a szembe haladó vonatok. Ez nemcsak a szegedi lakosság, hanem az oda települő BYD-gyár számára is óriási hátrány, mivel az utóbbi vonaton akarja Nyugat-Európába szállítani az autóit. A kormány ezért kétvágányúsítaná és felújítaná a Budapest és Szeged közötti vonalat, erre a lista szerint 221 milliárdot szánnak.

Ezen felül a listában kisebb összegek szerepelnek még egyéb vasútvonalak felújítására is.

Vasútállomások, repülőterek, hidak

A terv szerint a kormány gigantikus összegeket szánna arra, hogy megyeszékhelyek, régiós központok vasútállomásait fejlessze. Ezeket némelyik városban intermodális csomóponttá építenék át P+R parkolókkal és új átszállási lehetőségekkel. Ezekre ennyit költenének:

• Győr: vasútállomás felújítása 150 milliárd forintból.
• Debrecen: 78 milliárd forint.
• Nyíregyháza: 74 milliárd forint.
• Székesfehérvár: 41 milliárd forint.
• Miskolc: 24 milliárd forint.
• Eger: 12 milliárd forint.

A kormány ezenkívül rengeteg pénzt szán különféle repülőterek fejlesztésére, néhányat nevesítve:

• Békéscsaba: 42 milliárd forint.
• Debrecen: 33 milliárd forint.
• Békés: 20 milliárd forint.
• Börgönd: 16 milliárd forint.
• Pécs: 10 milliárd forint.
• Esztergom: 10 milliárd forint.

A listában ezeken kívül nehezen átlátható módon, mintegy odavetve szerepelnek még általános, illetve több fejlesztésre vonatkozó tételek is. Az egyik sor szerint például 100 milliárd forintot szánnának Miskolc, Debrecen és Szeged tramtrain-fejlesztéseire, de az, hogy melyik város mennyit kapna, és a vonalak hova vezetnének, nem derül ki.

A beruházási lista szerint a következő tíz évben öt új Duna-híd fog épülni:

• a már elkezdett, 393 milliárdos mohácsi;
• az M100-as autópálya új hídja Esztergomnál 150 milliárdból;
• az M100-as autópálya új hídja Budapesttől délre meg nem nevezett összegből;
• a Galvani híd a már fent említett 480 milliárdból;
• egy új híd Vácnál 75 milliárdból.

Épülne még ezeken kívül egy sor Tisza-híd, illetve mindenféle vasúti és közúti hidak egyéb folyókon. A teljes, több tízezer milliárd forintnyi fejlesztést felsoroló listát itt lehet nézegetni, a közlekedési fejlesztéseken kívül eső többi beruházásról pedig néhány nap múlva egy külön cikkben fogunk beszámolni.

Cikkünk eredeti változatában pontatlanul jeleztük, hogy az M0-s melyik szektorának megépítését tervezi a kormány. Nem a nyugatit, hanem az északit.