Folytatódik a védelmi ipar kiszervezése, a 4iG felvásárolja a Rábát

A tőzsdén jegyzett 4iG Csoport megvásárolja a szintén tőzsdén forgó Rába Járműipari Holding Nyrt. többségi, 74 százalékos részvénycsomagját, derült ki hétfőn. A felvásárlás illik abba a trendbe, amelynek során a 2026-os választások előtt a magyar állam nagyon sok védelmi cégéből száll ki a 4iG javára – a folyamatot a Telex az ötlettől a megvalósításig nyomon követte.

Az állam éppen akkor szervezi ki a hadiipari portfólióját, amikor a védelmi ipar sok szempontból pozitívabb európai környezettel találkozhat:

• a NATO immár azt célozza meg, hogy 2035-ig a tagállamok GDP-jének 5 százalékát költi védelmi kiadásokra és ahhoz kötődő infrastrukturális beruházásokra;
• Donald Trump amerikai elnök látványosan kivonul Európa biztonságának garantálásából, így a fontosabbá váló európai védelmi cégek szárnyalnak;
• az EU még a túlzottdeficit-eljárásban is engedményeket tesz: ha valaki védelemre költ, 1,5 százaléknyi hiány felett elnéz;
• Magyarország 20 milliárd euróra aspirál a SAFE hitelből védelmi kiadásokra.

Mit lehet tudni a deal bejelentett részleteiről? A 4iG Űr és Védelmi Technológiák Zrt. (4iG Space and Defence) projektvállalata tőzsdén kívüli (OTC) részvényadásvételi-szerződések keretében megvásárolja a Rába Nyrt. többségi, 74 százalékos tulajdonrészét, és 1789 forintos részvényenkénti ajánlati áron kötelező nyilvános vételi ajánlatot tesz a fennmaradó részvényekre. A tranzakció közel 25 milliárd forintos értékét a társaság saját tőkéből és hitelből finanszírozza. A felvásárlással a 4iG integrálja a földi mobilitási képességeket védelmi ipari portfóliójába, teljessé téve a szárazföldi – légi – űripari kompetenciáit.

A 4iG tulajdonszerzését, a kötelező nyilvános ajánlattételi szakaszt és a Rába Nyrt. átvilágításának eredményes lezárását követően a globális védelmi ipari szereplő, a Czechoslovak Group leányvállalata, a CSG Defence kisebbségi, 37 százalékos közvetett részesedést szerezhet a társaságban, míg a 4iG SDT Zrt. Magyarországon kizárólagos jogokhoz jut a Tatra katonai járművek értékesítésében, összeszerelésében, szervizelésében és disztribúciójában.

A partnerségről szóló előzetes megállapodást a Rába a tranzakcióval egyszerre jelentette be a 4iG a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT). A stratégiai együttműködés célja, hogy a Rába Nyrt. a jövőben regionális gyártási és fejlesztési központként működjön, amely a Tatra második legnagyobb európai beszállítójaként a NATO- és EU-tagországok számára is versenyképes járműipari megoldásokat kínálhat.

A deal ismét egy amolyan rámutatásos államtalanítás.

Vagyis nagyrészt állami tulajdont vesz meg a 4iG, de nem valamilyen közbeszerzésen, meghívásos versenyen, hanem úgy tűnik, hogy csak a 4iG mehetett az állami csomagra. A 4iG a tranzakció céljára létrehozott projekttársaságon keresztül (4iG SDT Egy Zrt.) ugyanis 54,34 százalékos tulajdonrészt vásárol az állami N7 Holding Nemzeti Védelmi Ipari Innovációs Zrt.-től, valamint 20 százalékos részvénycsomagot a Széchenyi István Egyetemért Alapítványtól.

A részvényadásvételi szerződések a versenyhatósági jóváhagyások és egyéb zárási feltételek teljesülését követően lépnek hatályba. Az egységes, 1789 forintos részvényenkénti árat a társaság a jogszabályi háttérnek megfelelően, az egy részvényre jutó saját tőke alapján határozta meg. A nyilvános vételi ajánlattételi eljárás október közepéig zárulhat le.

A leendő partner, a CSG kulcsfontosságú gyártási kapacitásai Csehországban, az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban, Spanyolországban, Olaszországban, Németországban, Szlovákiában, Szerbiában, Görögországban és Indiában találhatóak, és a cég világszerte exportálja termékeit. A CSG több mint 14 ezer embert foglalkoztat, 2024-ben 5,2 milliárd euró (konszolidáltan 4 milliárd euró) árbevételt ért el, ezzel a Stockholm International Peace Research Institute (SIPRI) szerint a világ 100 legnagyobb védelmi vállalata közé tartozik. A cégcsoport kulcsfontosságú leányvállalatai az Excalibur Army, a Tatra Trucks, az MSM Group, a The Kinetic Group és az Eldis.

A legismertebb termék az extrém terepre tervezett nehéz tehergépjárműve, amelyeket a csehországi, kopřivnicei Tatra Trucks gyárt. 2024-ben 1548 járművet gyártott, jelentős részét a védelmi ipari ügyfelek számára.

A 129 éves Rába jelentős védelmi ipari tapasztalattal rendelkezik, a honvédség évtizedek óta használja a járműveit, továbbá hazai és nemzetközi szereplőkkel, például a Nurol Makina török védelmi ipari gyártóval is együttműködik a Gidrán Páncélozott Járművek Kft. vegyesvállalatán keresztül. Igaz, azt is hallottuk, hogy bár a törökökkel valóban van egy joint venture, ez egyelőre csak egy üres csarnok, néha halad a tárgyalás, néha megáll.

A Rába döntően ma még futóműveket gyárt, van egy irgalmatlan erejű présgépe, „amikor az működik, beleremeg a föld” – mesélte egy érintett vezető. A magyar védelmi cégeken belül a Rába átvilágítása ugyanakkor sokkal nehezebb folyamat volt, mint a tisztán állami cégek vagy a tőzsdén kívüli joint venture-ök átvilágítása. A tőzsdei transzparencia alapelve miatt ugyanis az állam mint eladó és a vevő nem kaphattak exkluzív információkat a cégről, ha valamit meg akartak volna tudni, azt az információt minden részvényesnek elérhetővé kellett volna tenni. Ehelyett az történt, hogy a fő tulajdonos emberei bekerültek a cég vezető testületeibe, ahol hozzáférhettek a szükséges információkhoz.

Kérdeztük a minisztert is

Egy nyári, a Nemzetgazdasági Minisztériumban tartott háttérbeszélgetésen volt alkalmunk Nagy Márton nemzetgazdasági minisztertől megkérdezni, hogy a védelmi ipar konjunktúrája miatt nem lenne-e érdemes a 4iG-val tervezett N7-dealt újragondolni, vagyis a véglegesítés előtt újranyitni az ár kérdését.

A miniszter akkor annyiban óvatosságra intett, hogy bár valóban van védelmi ipari fellendülés, az uniós szabályok alapján tényleg többet is költhetünk védelemre, a hiánycélok, a piac, illetve a hitelminősítők miatt nem szabad felelőtlenül kihasználni ezt a teret. Nagy Márton a már említett 1,5 százalékos plusz játéktérről azt mondta, hogy azt nem szükségszerűen csak védelmi célokra lehet költeni, mert az unió úgy fogalmazta meg a szabályait, hogy azok az államok, amelyek 2024 előtt többet költöttek a védelemre, azaz elvontak forrásokat a gazdaságtól, az oktatástól és az egészségügytől, most költhetnek általános célokra is. Magyarország például a GDP 1,1 százalékáról már több mint 2 százalékra mentek fel a védelmi kiadások 2024-ben, így esetünkben a 1,5 százalékos mozgásban az 1,5-ből 0,9 százalékot általános célokra is el lehetne költeni, míg például Belgium, Szlovákia, Románia csak védelmi kiadásokra költhetnek.

Ugyanakkor a miniszter visszautasította az áremelkedésre vonatkozó kérdéseinket: szerinte amikor az állam eladta az N7-es portfóliót, azt tudta értékelni a cégekben, amire volt üzleti terv, megrendelés, szerződés, ebből lehetett az üzletekre nettó jelenértéket (NPV) számolni. Ha a cégek a jó környezet hatására a jövőben több megrendelést tudnak elhozni, természetesen értékesebbek lesznek, ez nem is kérdés.

A tőzsdei mozgások például erre utalnak, a magyar védelmi iparba legerősebben integrált német Rheinmetall és a további nagy európai védelmi cég (a BAE, a Thales, a Dassault Aviation, a Rolls-Royce, a Safran és a Leonardo) eszelős ütemben szárnyalnak. Igaz, magát a Rába céget most nehéz értékelni, bár beszéltünk két vállalatértékelési szakemberrel, akik adtak képleteket, támpontokat. Mivel a Rába esetében 2024-ben a forgalom érdemben visszaesett, illetve eltűnt a nyereség, ilyen jövedelemtermelő képesség mellett a hagyományos vállalatértékelési módszerekkel nem jön ki értelmezhető pozitív cégérték.