Mészáros Lőrinc nagyon megvariálja a speciális alapjainak a működtetését

Választás előtti leltár, szezonzárás, végkiárusítás, kármentés: sokféle neve van annak a rendkívül intenzív folyamatnak, amelyben – legalábbis a gazdaság hátországában dolgozók szerint – elég gyorsan alakulnak át gazdasági érdekeltségek elsősorban a hatalomhoz közeli legvagyonosabbak körül.

Az ügyre rálátók szerint ennek nagyon sok kívülről is látható folyamata volt és lesz, ilyen az MBH tulajdonosi szerkezete, a vasúti beszállítás (így a V-Híd) vitái és személycseréi, vagy éppen a TV2 tőkehelyzete. De, mint látni fogjuk, az állam, az MBH és Mészáros Lőrinc mindenféle startupokba és a mezőgazdaságba fektető alapjait is alaposan megvariálta. A sok-sok folyamatban fejek is hullanak, ismert vállalkozók szorulnak háttérbe, mások pedig előretörnek, vagy éppen reaktiválódnak. Biztosan sokat fogunk még erről írni a választásokig, ez az írás most csak az alapkezelői változásról szól.

A GVH engedélye

A HVG ennek a folyamatnak egy érdekes részletét tárta fel, amikor arról írt, hogy Mészáros Lőrinc kiszervezte százmilliárdos befektetési portfólióját, és azt az MBH helyett a jövőben Vida Józsefre bízza. Mészáros Lőrinc biztosan fontos aktor az MBH és az említett Solus nevű cég alapkezelési tevékenységében, de a történetben azért nem pusztán az ő pénze, de állami és MBH-s források is felbukkannak.

A hír mindenesetre így szól:

„az MBH-bankcsoport átadja a Solus Capital Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. tulajdonosi jogait a Vida József exbankár által irányított Apex Capital Asset Management Zrt.-nek.”

Mindez a Gazdasági Versenyhivatal honlapján is megjelent.

A lap úgy véli, hogy Vida József a nyáron az Apex Zrt.-t kifejezetten erre a tranzakcióra alapította meg. Eddig ugyanis az MBH-csoport menedzselte azokat a jelentős részben állami, illetve a saját forrásaiból feltöltött kockázati magántőkealapokat, amelyek tízmilliárdokat fektettek Mészáros Lőrinc agrár-, turisztikai és egyéb érdekeltségeibe itthon és külföldön.

Vida József visszatért

A lap emlékeztet rá, hogy korábban Vida József vezényelte le a ma már 60 százalékban Mészáros befolyása alatt álló MBH összerakásának folyamatát, benne a takarékszövetkezeti szektor felszámolását. Utána sem távolodott el ettől a világtól, de Balog Ádám, majd Barna Zsolt rovására az egyre nagyobb bankcsoport vezetéséből kiszorult.

A HVG szerint a most bejelentett változásnak a választásokhoz, akár a potenciális kormányváltáshoz, illetve az MBH folytatódó privatizációjához lehet köze. Hozzátehetjük, akár olyan „technikai” változás is elképzelhető, hogy a nagytulajdonos és a bank kapcsolata már bizonyos nagytulajdonosi korlátokba ütköztek, vagy ahogy nekünk fogalmaztak, bizonyos elemeket jobb volt a mérlegen kívül látni. Kerestük az MBH-t is, de a bank azt jelezte a Telexnek, hogy nem kommentálja a megjelent bejelentést, illetve a HVG cikkét.

Az őstörténet

Próbáltunk informálisan is tájékozódni, ezekben a beszélgetésekben az derült ki, hogy a bejelentést nem érdemes „túlgondolni”, egy hosszabb átalakítási folyamat egyik lépcsőjénél tart a csoport.

Ezzel persze nem lettünk beljebb, így ha nem is kívánjuk „túlgondolni” a folyamatot, tegyük azért kicsit kontextusba, hogy miről is beszélünk.

A szóban forgó Solus Capital Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. valaha Primus Capital Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. néven dolgozott a kockázati tőkés piacon, meghatározó alakja Bruckner Zoltán ismert kockázati tőkés szakember volt, de más neves befektetők is dolgoztak a cégnél. Az egykori uniós Jeremie-programokra építő szektorban aztán 2010 után fokozatosan megérkeztek a kormányközeli szereplők, a Primus is tulajdonost váltott, megérkeztek a mai MBH jogelődjei (konkrétan az MKB), és 2018-tól lett Solus a cég elnevezése.

Vicces kitérő, hogy a tulajdonait elrejteni szándékozó magyar milliárdosok, illetve az egyik őket kiszolgáló ügyvéd meg vannak veszve az öt-hat betűs, latin, vagy latinosan hangzó alapelnevezésektől, ha sok ilyen van, az könnyebben összecserélhető. Aki szokott ilyen alapokról írni, az tudja, hogy rengeteg ilyen elnevezés forog (Metis, Themis, Felis, Status, Solva, Solus, Aurum, Nivala).

A Solis társaságnál mindenesetre a tulajdonosváltás után új menedzserek bukkantak fel, ismert nevek is voltak közöttük tisztviselőként, sokáig Katona Zsolt volt a vezérigazgató (ő a Budapesti Értéktőzsde korábbi vezetője), de fontos vezető volt az a Benczédi Balázs, aki hosszú pénzügyi pályáját cserélte le az Újpest FC fociklubjának az ügyvezetésére), de tisztviselő volt Balog Ádám korábbi MKB-vezér, jelenlegi kamarai vezető is. Aztán pedig érkeztek az MBH jelenlegi vezetői, így Barna Zsolt az MBH mostani első embere, illetve Tóth Nándor, Barna Zsolt bizalmi embere (akivel már az OTP-ben is együtt dolgozott), és aki az MBH alapkezelőjét vezeti.

Stratégiai újragondolás

Aztán tavaly az MBH-csoportban elindult egy úgynevezett „stratégiai újragondolás” a kockázati tőkealapok és a magántőkealapok tekintetében. Ebben a bank legfelső szűk vezetése, a management committee vett részt. Ennek eredménye végül egy nagy csere lett.

A Solus eredetileg két uniós forrásokra támaszkodó alapot menedzselt, a Solus I. és Solus II. nevűt. Ez két startupalap volt, túlnyomórészt az állam pénze volt bennük, a magánbefektetői pénz pedig az MBH-tól, vagy az MBH-csoport közeléből érkezett. Sokáig ezekbe az alapokba nem nagyon szóltak bele a bankközpontból, szakmai alapon lehetett őket menedzselni. Aztán jött egy huszárvágás. Az a döntés született, hogy a Solus átadja a startupalapokat az MBH-nak, vagyis a Tóth Nándor vezette MBH Alapkezelőnek.

Cserebere

De azért a Solus sem ürült ki. Mint a HVG írja, az MBH 2024-es beszámolójából kiderül, hogy tavaly év végén az MBH Befektetési Alapkezelőtől a Solushoz pakoltak át bizonyos érdekeltségeket. Ilyen volt a korábbi MKB, mostani MBH Magántőkealap és az egykor „takarékos”, ma MBH Mezőgazdasági Befektetési és Fejlesztési Magántőkealap.

A Válasz Online gyűjtése szerint a Solus Capital Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. által kezelt alapok nettó eszközértéke 178,2 milliárd forint volt nyáron.

Az MBH Magántőkealap az egyik, 50 milliárdos állami tőkével megtolt úgynevezett krízisalap, amelyet a koronavírus idején indított útjára az állami Magyar Fejlesztési Bank (MFB) azért, hogy tőkéstársként beszállva támogassa a bajba került vállalkozások működését itthon és a határokon túl.

A mezőgazdasági magánalapot pedig az MBH megörökölte a Takarékbanktól, és most a bankcsoportnak több mint 46 milliárdja fekszik benne, más befektető nincs.

A krízisalap horvátországi, isztriai szállodaprojektekbe, magyarországi agrárüzemekbe (Viresol, Kall Ingredients, Aqua Lorenzo) szállt be, befektetett a legnagyobb horvát alma- és baracktermesztő társaságba (Rabo) és egy jelentős boszniai cementgyárba (Lukavac). A másik magántőkealap, az MBH Mezőgazdasági pedig Mészáros agrárportfóliójában utazik, olyan nagyvállalatokban, mint például a Gallicoop pulykafeldolgozó vagy az Agrolink vetőmag- és takarmány-nagykereskedő.