Kezd úgy kinézni az amerikai tőzsde, mint a dotkomlufi idején. Van alapja az őrült drágulásnak?
Nagyon szépen teljesítenek az amerikai tőzsdék az utóbbi időben. A vezető részvényeket tömörítő S&P 500 már 6500 pont feletti új csúcsokon jár, a három legértékesebb részvény, az Nvidia, a Microsoft, illetve az Apple már olyan értékeltségeken forog, hogy együttesen többet érnek, mint az európai, a kínai és egyéb fejlődő piaci tőzsdék összes részvénye együtt. Közülük az Nvidia már a 4000 milliárd dolláros kapitalizációt is átlépte.
Az S&P 500 legfontosabb részvényei, leginkább óriási techcégek papírjai olyan értékeltségeken futnak, ahonnan egyre nagyobb a veszélye egy olyan krachnak, mint amit láttunk a dotkomlufi 2001-es kipukkanásakor, vagy a 2008–2009-es nagy pénzügyi válság idején.
De meddig folytatható az őrült rali? A fák tényleg az égig nőnek? Szakértő elemzőkkel próbáltuk körüljárni a helyzetet, arra voltunk kíváncsiak, hogy ez már kóros túlértékeltség, vagy a vállalatok teljesítménye igazolja-e a vásárlási őrületet.
Túl nagyok a számok?
Az amerikai tőzsdei szaklap, a Motley Fool cikke alapján gyorsan mutassuk be, hogy melyek is a legfontosabb amerikai papírok (a részvények neve mellett az említett S&P 500 amerikai indexben betöltött súlyukat tüntettük fel).
- Nvidia: 7,5 százalék;
- Microsoft: 6,8 százalék;
- Apple: 6,5 százalék;
- Alphabet: 4,4 százalék;
- Amazon: 4 százalék;
- Meta Platforms: 2,9 százalék;
- Broadcom: 2,6 százalék;
- Tesla: 1,7 százalék;
- Berkshire Hathaway: 1,6 százalék;
- JPMorganChase: 1,5 százalék.
Kocsi János, az Amundi részvénypiaci portfóliómenedzsere szerint
a legaggasztóbb valóban az árazás lehet, bár a magas értékeltség sohasem azt jelenti, hogy azt is meg lehet jósolni, hogy mikor omlanak össze az árak.
Ám, aki megteheti, hogy hosszabb időtávra fektet be, mint a Warren Buffett-féle Berkshire Hathaway, az ilyenkor már elkezd drágább részvényeket eladni, és átcsoportosítani a piac olcsóbb részeibe. Buffett híres készpénzerődje mára elérte a 344 milliárd dollárt, amit – a befektető legendásan jó piaci érzéke miatt – sokan baljós előjelként értékelnek.
A tőzsde legismertebb árazási mutatója a P/E, vagyis az, hogy az adott vállalat egy részvényre jutó eredményének (Earning per Share; EPS) hányszorosát kell megfizetni az árban (Price; P). Nos, ez az átlagos P/E az S&P 500 amerikai indexben az idei eredményekkel 24,5, ugyanakkor szeptemberben már érdemes a jövő évi eredménytermelő képességet is nézni, a piac pedig úgy számol, hogy a jövő évi magasabb nyereségekkel, a P/E mutató átlagosan már csak 21,4.
Természetesen ez is magas, de Móró Tamás, a Concorde Értékpapír vezető stratégája az értéket azzal árnyalja, hogy az amerikai piacnak teljesen más a szektorális összetétele, mint az európai tőzsdéknek. Az innovatív, nagy növekedéssel bíró, technológiai papíroknak mindig magasabb a P/E-jük, vagyis ez a magas érték az ágazati összetétel miatt is ilyen kiugró.
Kocsi János még egy mutatót kiemel: az úgynevezett Shiller P/E a tízéves átlagos P/E-vel számol, vagyis hosszabb időtávban értékeli a papírokat. Ez a mutató most 34,8, a dotkomlufi előtt 43 is volt. A krachra váró befektetők mindenesetre a magas értékben figyelmeztetést látnak, de a szakember szerint a magas árak most megalapozottabbak.
A pénzügyi számok ugyanis jók
A dotkomlufi előtt mindenféle ígéretre, üres doménnévre is óriási téteket tettek a befektetők, de most a Big Tech cégei valójában nagyon szép pénzügyi eredményeket is prezentálnak. Idén az S&P 500 cégei átlagosan 7 százalékos profitbővülést várnak,
jövőre már 10 százalékosat, vagyis van olyan pozitív forgatókönyv is, hogy amennyiben az árazás nem omlik össze, akkor azt a növekményt, amit a cégek nyernek profitban, a részvényárfolyamokban is még mindig el lehet érni. Az elmúlt években ráadásul a cégek rendre túl is szárnyalták a profit-előrejelzéseket.
Elek Péter értékpapírpiaci szakértő szerint is impozánsak a legjobb techcégek pénzügyi számai, mindamellett azt figyelmeztető jelnek tartja, hogy a legtöbb befektetőtípus már nyakig ül a részvényekben.
A lakosság, az intézményi befektetők, a hedge fundok, illetve az egyre fontosabb algoritmikus befektetési alapok, vagyis azok a hipergyors robotbefektetők, amelyek pusztán az adatok alapján fektetnek be, mind-mind nagyon magas, olykor 100 százalék közeli részvényhányadot tartanak, vagyis az alapok minden pénzén részvényeket vettek.
Ez pedig azzal fenyeget, hogy amennyiben van egy kisebb korrekció, akkor már nem lesz, aki megvegye az eső piacot.
Azt azonban mégsem lehet mondani, hogy a szakember rövid távon is biztosan korrekciót várna, például ha a Fed által megkezdett kamatvágási ciklus miatt olcsóbb lesz a hitel, az tovább fűti-e az amúgy is nagyon optimista befektetőket.
Kocsi János szerint ilyenkor érdemes a befektetők hangulatát vizsgáló indikátorokat is megnézni, csak ezek mintha most nem egy irányba mutatnának. Az ismert mutatók közül az AAII Investor Sentiment Survey azt vizsgálja, hogy a befektetők szerint a következő hat hónapban merre megy a piac. Három válasz lehet, a felfelé (bika), a semleges és a lefelé (medve). Most elég magas, 43 százalék a pesszimisták aránya, pedig a mutató történelmi átlagában ez csak 31 százalék szokott lenni.
Ugyanakkor a félelemindexnek is nevezett VIX index ezzel ellentétesen teljes nyugalmat mutat, 15 százalék körül mozog az értéke, ami persze lehet vihar előtti csend is, de mindenképpen egy olyan érték, ami teljes piaci nyugodtságot tükröz.
Tech és a többiek
Ha egy kicsit jobban belemegyünk az egyes ágazatokba, Móró Tamás azt emeli ki, hogy az amerikai cégek azért nem egységesen és nem alap nélkül drágultak, vagyis nem arról van szó, hogy például nagy techpapírok folyamatosan szárnyalnak. Amikor például 2022-ben csökkent a Meta (a korábbi Facebook) profitja, arra nagyon negatívan reagált a piac. Újabban a sztárpapírok közül a Tesla szenved az éleződő verseny és egyes fogyasztói csoportok elpártolása miatt, de a többi vezető technológiai részvénytársaság eredménye összességében elég jó és stabil.
A legextrémebb ebben a kérdésben a mesterséges intelligenciát fejlesztő cégek által használt félvezetőket gyártó Nvidia, amelyről említettük, hogy a világ egyetlen olyan tőzsdei cége, amely már a 4000 milliárd dolláros tőkeértéket is átlépte, és amelynek minden 100 dollár árbevételéből 73 dollár a bruttó profit. Ilyen profit legális bizniszből nem nagyon van a piacon, talán a kolumbiai kokainkarteleknek lehet ilyen a nyereségrátájuk. Egy ennyire jó hozamot ígérő üzletbe nyilván nagyon sokan szeretnének beszállni, így amikor például a Broadcom nevű versenytárs egy új fejlesztést jelentett be, azonnal esett is az Nvidia, illetve egy másik versenytárs, az AMD részvényára. Az Nvidia értéke ugyanakkor leginkább azon múlik hosszú távon, helyesek-e az arra vonatkozó jóslatok, mennyi számítási kapacitásra (és így csipre) lesz szüksége az MI-forradalom miatt a világnak. Ez pedig egyszer, a kínai Deepseek debütálásakor megbillent, ami okozott is egy kisebb pánikot az Nvidia-részvényeknél.
Kocsi János szerint a Big Tech cégeinek nagyon erős védelmi vonalai is vannak. Bár folyamatosan ki vannak téve az ostromlóknak, annyi tőkéjük és annyi szakértelmük van, hogy amennyiben veszélyes kihívót látnak, azt gyorsan megveszik. (Ez a további piaci versenyt aztán nem segíti elő.) Ilyen felvásárlás volt, amikor
- a Google megvette a Waze-t;
- a Microsoft az Open AI-t; vagy
- a Meta az Instagramot.
Ugyanakkor az amerikai tőzsde „maradéka” már nem teljesít olyan jól. Sok ciklikusabb szektorban (vegyipar, házépítő vállalatok, kiskereskedelmi cégek) már estek az árfolyamok, erre volt példa a Dow Chemical, a Home Depot, vagy a Walmart. A kisebb cégek tényleg nagyon várták a kamatcsökkentést, mert az elsősorban nekik segít, ezeknél ugyanis vékonyabbak a marzsok, nagyon számít a kamatköltség.
A piacon azt tartják, hogy amikor preventív egy kamatcsökkentés, vagyis segít megelőzni egy recessziót, az nagyon jót tesz az árfolyamoknak, de ha mégis bekövetkezik a gazdasági visszaesés, akkor már megy lejjebb a kamat, úgyis lefordulnak majd az árfolyamok.
A Trump-hatás
Peter Lynch sztárbefektető híres mondása szerint, ha egy évben 13 percet töltesz makrogazdasági előrejelzésekkel, akkor 10 percet biztosan elpazaroltál. Ez a cikk például nem az amerikai makrogazdasági helyzetről szól, vagyis megfogadjuk a tanácsot, ugyanakkor minden általunk megkérdezett szakember kiemelte, hogy nem lehet megfeledkezni a tőzsdéken a Trump-hatásról sem. Trump eddigi intézkedéseinek hatásai pedig fokozatosan lépnek majd be,
most még sokan a magasabb vámok előtt felhalmozott készleteket értékesítik, de előbb-utóbb eljön az igazság órája, kiderül, hogy milyen inflációt okoznak a vámok.
Ha pedig romlik a gazdasági helyzet, nagyon hirtelen jöhet a tőzsdei zuhanás, bár alighanem elsősorban nem a nagy techpapírok között, inkább ott, ahol a magas árhoz valójában még nem zárkózott fel a profittermelő képesség, vagy sok a tőkeáttétel. Például ilyen lehet a kriptopiac.
Az Egyesült Államokban most amúgy még erősek a GDP-növekedési számok, de a munkaerőpiac már repedezik, a vezérigazgatók ugyanis már nem bíznak annyira a gazdaság teljesítményében és nem annyira akarnak embereket felvenni.
Trump legnagyobb baja, hogy így nehezen talál hosszú távú dollárfinanszírozást, vagyis a hosszú kötvények hozama magas lett. Ez azért nem kedvez a részvényárfolyamoknak, mert így a befektetők szemében az alternatív hozam (opportunity cost) is nagyobb lesz, vagyis ha a kötvénypiacon is van 2 százalékos reálhozam, akkor sokan a biztos megtérülést választhatják. Illetve azon cégeknél, amiknek a pillanatnyi helyzetük még nem olyan izmos, de a jövő nagy ígéret, ott a jövő pénzáramait magasabb kamatlábbal kell diszkontálni.
Jövőkép
Összefoglalva tehát a magas profitnövekedési lehetőségek fényében még mindig nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy megalapozatlanul horrordrága az amerikai piac.
Inkább valami olyasmi körvonalazódik, hogy még mindig van egy csapat nagyon jól teljesítő cég, egy varázslatos hatos, hetes, nyolcas vagy kilences, de abban a ramatyul teljesítő Tesla nincsen már benne, inkább az Amazon, Apple, Nvidia, Microsoft, Alphabet, Meta maradt a mag, és melléjük zárkózik fel pár friss sztár, mint például a Broadcom, az Oracle, illetve a Palantir. Ezek a papírok átlagos árazásban 43 százalékkal drágábbak, mint az S&P 500 maradéka, de a növekedési potenciáljuk is nagyjából ennyivel magasabb.
Elek Péter szerint a piac így még akár mindig mehet feljebb, de azért már valami „remegés” is észlelhető. A piac ugyanis tud nagyon gonosz is lenni, sokszor akkor büntet, amikor az mindenkinek fáj, vagyis, amikor mindenki „long” pozícióban van, azaz a vételi oldalon spekulál, arra számít, hogy minden csak egyre jobb lesz. Sokszor éppen ilyenkor csap le a kaszás.
