Teljesen lefagyott a korábban dübörgő hazai napenergia-piac, mert mindenki vár valamire
A hazai megújulóenergia-piacon megszokhattuk azt a kettősséget, hogy a politikusok olykor eldicsekednek a minden korábbinál magasabb megújuló arányokkal, napenergia-rekordokkal, de közben sok zavaró tényező is jelen van.
Ennek bemutatásához elég, ha pár hónapra visszatekintünk. A Mavir adatai szerint 2025. július 1-jén a naperőművi termelés elérte a 6361 megawattot, amiből több mint 4000 MW-ot kizárólag ipari létesítmények biztosítottak. Ezzel az ország áramigényének 90 százalékát egy rövid időre napenergia fedezte.
Arról már többször írtunk, hogy továbbra is probléma a napos kapacitások időjáráshoz kötöttsége miatti ingadozás: amikor a világviszonylatban nagyon nagy arányú hazai napos termelés dübörög, akkor annyi áramunk van, hogy annak nincs ára, amikor pedig nem mennek az napelemes erőművek, akkor az egekbe szalad az ár.
A legextrémebb példa erre idén június 30-a volt, amikor az azonnali piacon kora délután mindössze 6 euró/MWh volt az áram ára, estére viszont 640 euró/MWh fölé ugrott. Más napokon pedig a sok napos termelés miatt még mínuszos ár is előfordult.
Ennek ellenére a hazai piacon rendre indulnak fejlesztések, vagy cserélnek gazdát napos, illetve szeles kapacitások, vagyis még mindig sokan látnak fantáziát az iparágban. Ez még akkor is igaz, ha a nemzetközi trendek is mintha elbizonytalanodást mutatnának.
Amerikai és német lassítás
Chris Wright amerikai energiaügyi miniszter például nagyon határozottan hitet tett a fosszilis termelés növelése mellett, és bár a napenergiáról nem volt rossz véleménye, a szeles megoldásokat nagyon leszólta.
Kisebb visszhangja volt Magyarországon annak, hogy a német kormány is eléggé lehangolóan nyilatkozott híres energiafordulata, az Energiewende státuszáról. Ez akár egy külön elemzést is megérne, itt olvasható egy rövid összefoglaló. Katherina Reiche gazdasági miniszter természetesen becsomagolta a gondolatait, de mégis némileg hátraarcnak tűnik az, hogy
„Németország a megújulóenergia-források bevezetését a lemaradó hálózatbővítéshez igazítja, és csökkenti mérföldkőnek számító energetikai átállásának költségeit”.
Mint mondta, a kormány a fenntarthatóság mellett nagyobb politikai hangsúlyt helyez majd a megfizethetőségre és az ellátásbiztonságra.
A magyar kérdések
A magyar napenergiapiac is bizonytalan helyzetben van: nincsenek, vagy csúsznak a pályázatok, a lakossági piac pedig egy alkotmánybírósági döntésre vár – hallottuk a Napelem-felhasználók Érdekvédelmi Platformja (NÉP) Egyesülettől.
A hazai lakossági piac, vagyis a főleg tetőkre szerelt háztartási méretű kiserőművek (HMKE) tulajdonosai ugyanis több mint egy éve várnak egy nagyon fontos alkotmánybírósági döntésre. Az Alkotmánybíróság (AB) augusztus végén közleményben jelezte ugyan, hogy a kérdésben még nem döntött és az ügy kiemelt jelentőségére tekintettel az elbírálás határidejét 150 nappal meghosszabbította.
Az összetett kérdéskör lényege röviden, hogy a kormány vajon megtehette-e azt az EU ajánlásával ellentétesen, vagy alkotmányellenes visszamenőleges jogalkotást követett el, amikor 2024. január 1-jétől a háztartási napelemek éves szaldós elszámolását megváltoztatta azoknak is, akiknek már legalább 10 éve telepítették a rendszerüket.
Az elszámolásnál két fogalmat kell megismerni, ami elsőre ijesztőbb, mint amennyire valójában bonyolult. Ez az éves szaldós és a havi bruttó elszámolás. Előbbiben a kiegyenlítés műszaki, utóbbiban pénzügyi paraméterek szerint történik. Az éves szaldó lényege, hogy a nappanel-tulajdonos az egy évben általa elfogyasztott hálózati áramból kivonhatja az általa a rendszerbe betermelt áram mennyiségét, és csak a többletfogyasztás után kell fizetnie, vagy a többlettermelése után jár neki pénz.
A havi bruttó elszámolás pedig pénzügyi elszámolás, az elfogyasztott áram után mindig fizetni kell, a betermelt áramért pedig pénzt lehet kapni, csak éppen érdemben kevesebbet, és a végén pénzügyileg elszámolnak a felek. A bruttó elszámolásban kilowattóránként bruttó 5 forintért tudja a HMKE-s eladni a termelését, de 36 forintért kell megvennie az elfogyasztott áram kilowattóráját.
Ezen a linken bárki kiszámolhatja, hogy mi a tényleges különbség az éves szaldós elszámolás és a havi bruttó elszámolás között.
Köztes eredmények
Egy, a napelemesek érdekében fellépő magánszemély egy kisebb, de fontos eredményt már elért. Az Alkotmánybíróság itt sem dolgozott túl gyorsan, de idén áprilisban egyhangú döntéssel kimondta, hogy alkotmányellenes volt a villamosenergia-törvény végrehajtására kiadott korábbi kormányrendelet néhány passzusa. Ezek egy rövid időszakban – menet közben és visszamenőleg – megfosztották a napelemes igénybejelentőket az éves szaldóelszámolás jogától.
Mindez részletkérdés az országot megmozgató ügy szempontjából, mindenesetre volt öt nap, amikor néhányan – még az éves szaldós elszámolási lehetőség ismeretében – beadták a kérelmüket, de elutasították őket. Mivel ez egy később alkotmányellenesnek minősített rendelet alapján történt, az ügyfél 2026. január 1-jéig befejezheti a telepítést, és megkapja az éves szaldós elszámolási lehetőséget a napelemes rendszer indítása utáni 10 évre, amennyiben még igényli.
Később a kormány megpróbált érvelni az Alkotmánybíróságnál, hogy az AB ne fogadja be az 1100 állampolgári panaszt, azaz ne is tárgyalja az általános kérdést, de az AB nem fogadta el az érvelést.
A panaszosok ezt a korábbi részleges AB-ítéletet ráadásul úgy értékelik, hogy itt a testület határozottan kiállt a visszamenőleges változtatással szemben. Nekik pedig a nagyobb létszámot érintő ügyben is az a fő érvük, hogy a korábbi beruházók abban a reményben fektettek napelembe, hogy az éves szaldós elszámolás fennmarad – mondta a NÉP Egyesület szakértője.
Az Alkotmánybíróságnak ugyanakkor nincs könnyű dolga. Nyilván nem kellene, hogy az AB munkáját befolyásolja az országos politika, de a döntés nagyon közel lesz a 2026-os országgyűlési választáshoz. A szakma abban bízik, hogy az Alkotmánybíróság hamarosan döntést hoz, mert hiába közeleg a meghatározó politikai esemény, ez valójában nem kormánypárt vs. ellenzék téma, hanem általános társadalmi, jogbiztonsági kérdés.
Addig azonban mindenkinek meglehet az elmélete arról, hogy mi lesz ezzel az egész piaccal. Az ugyanis nem mindegy, hogy a döntés tényleg megszületik-e az AB által önmagának adott, most érvényes januári határidőig, vagy tovább halasztódik.
Ahogy az sem mindegy, hogy egy esetleges kormányváltásnál a régi vagy az új politikai erők kapják azt a feladatot, hogy ezt az egész piacot rendbe tegyék. Nem lesz könnyű feladat, ez is egy olyan terület lehet, amely – hiába alkotmánybírósági döntésről van szó – rögtön befolyásolhatja egy új kormány megítélését és népszerűségét.
A piac lefagyott
A NÉP Egyesület szakértője szerint ilyen környezetben jelenleg nincs aktív napenergia-piac. A lakosság kivár, hogy mi lesz a döntés. A vállalatok pedig az úgynevezett Jedlik Ányos Program támogatott projektjeire várnak, amiben az első reményekhez képest már több hónapos a csúszás (jelenlegi információnk szerint szeptember végére várható a végleges kiírás megjelenése).
Azért az természetesen nem igaz, hogy egyáltalán ne lennének fejlesztések, de elérhető támogatás hiányában azok a céges megrendelők, akik a drága áramdíjakat, illetve a magas rendszerhasználati díjakat szeretnék felváltani a saját termelésükkel, most kevesebben vannak.
Az ilyen hektikus piaccal pedig az a baj, hogy a kivitelezők közül sokan inkább feladják, mert nem bírják azt a helyzetet, hogy hol egyáltalán nincsen munka, hol pedig rájuk szakad egy csomó feladat. Ha pedig a kivitelezők inkább az építőipar más területeire váltanak, akkor felmerül a kérdés, hogy a meglevő HMKE-k folyamatos karbantartására, bővítésére honnan lesznek kiszámíthatóan elérhető és hosszú távon minőségi munkát elvégezni képes cégek, brigádok.
