Megreformálja a kormány Magyarország beruházásösztönzési rendszerét – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán, a kormányülés szünetében. Szerinte a változásoktól Magyarország vonzóbb beruházási célpont lesz.
„Először is élünk azzal a lehetőséggel, amely az Európai Bizottság azon döntése nyomán jött létre, hogy a tiszta ipari megoldások és a nulla nettó kibocsátás elérése, vagyis a környezetet kímélő gazdasági növekedés érdekében létrejövő beruházások esetében 350 millió euróig nem kell európai bizottsági jóváhagyás a beruházások támogatásához” – tájékoztatott.
„Ez azt jelenti, hogy sokkal gyorsabban tudunk döntést hozni, sokkal versenyképesebbek leszünk, nem kell egy-másfél évet várni egy-egy beruházás támogatása esetében az Európai Bizottság döntésére, ami egy óriási versenyhátrány volt, főleg az Európai Unión kívüli országokkal, vetélytársakkal szemben” – folytatta.
„Tehát minden olyan beruházásért, amelynek nyomán a káros anyagok kibocsátása csökken, amelynek nyomán a gazdasági növekedés környezetkímélő módon jön létre, sokkal versenyképesebben tudunk majd küzdeni, sokkal nagyobb esélyünk lesz ezeket a beruházásokat Magyarországra hozni azzal, hogy ezt az új intézkedést bevezetjük” – tette hozzá.
A miniszter ezután fontos célnak nevezte, hogy a termelés mellett egyre nagyobb szerep jusson a kutatás-fejlesztésnek, a magas hozzáadott értéknek és az innovációnak. „Annak érdekében, hogy minél több magyar vállalat számára is lehetőség legyen kutatás-fejlesztési beruházást végrehajtani és ahhoz támogatást kapni, úgy döntöttünk, hogy immáron az ötven főt foglalkoztató vállalatok kutatással, fejlesztéssel foglalkozó beruházásaihoz is adunk támogatást, és elegendő tíz új, kutatás-fejlesztéshez kapcsolódó munkahely létrehozása a támogatási jogosultsághoz” – tudatta.
„Ráadásul a magyarországi egyetemekkel és egészségügyi intézményekkel való együttműködést is előtérbe helyezzük úgy, hogy egyes kutatás-fejlesztési beruházásoknál, hogyha együttműködés jön létre magyarországi egyetemekkel, egészségügyi intézményekkel, akkor az erre fordított összeg 50 helyett immár 75 százalékot képviselhet a belső költségstruktúrában” – jegyezte meg. „Ezekkel a változtatásokkal Magyarország még vonzóbb beruházási helyszín lesz, még több környezetkímélő, magas hozzáadott értékű, magas képzettséget igénylő munkahelyet fogunk tudni Magyarországra hozni” – összegzett.