Megállapodtak az EU-tagok kormányai arról, hogyan vezetnék ki az orosz gázt és olajat

Az Európai Unió kormányait képviselő Tanács megegyezett az álláspontjában az orosz kőolajat és földgázt kivezető tervezetről, jelentette be a testület hétfőn.

Az uniós állam- és kormányfőkből – köztük Orbán Viktorból – álló Európai Tanács 2022 márciusában egyhangúlag mondta ki, hogy fokozatosan, a lehető leggyorsabban megszünteti az orosz energiafüggést, de „figyelembe fogják venni a nemzeti körülményeket és a tagállamok energiaszerkezetét”. A megvalósításhoz 2022 májusára kértek bizottsági tervet. Ez lett a REPowerEU, aminek köszönhetően a magyar kormány egy nagyjából egymilliárd eurós előleghez jutott az uniós helyreállítási alapból úgy, hogy egyébként semmilyen kifizetést nem kaphatna a teljesítetlen jogállamisági feltételek miatt.

A javaslattevő Európai Bizottság idén júniusban adott ki egy jogszabály-tervezetet a REPowerEU ütemezéséhez, amelyről a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek (EP-nek) kell megállapodnia. A Tanács hétfőn egyezett meg a saját álláspontjáról. A testületben a jogszabályok túlnyomó részénél használt rendes jogalkotást használnák. Ilyenkor egy-két kormány nem tud vétózni, lakosságszámtól függően legalább négy kell. (A magyar kormányból korábban többször arra utaltak, hogy az intézkedés lényegében szankció, ezeket egyhangúlag kellene elfogadni, vagyis a jogalkotással megkerülték a vétót.)

Az eredeti javaslatnak megfelelően 2028 elejére megtiltanák az orosz cseppfolyós vezetékes gáz behozatalát. A vezetékest – ami már csak Magyarországra és Szlovákiába jön – 2026 elejétől vezetnék ki, de átmeneti időszakkal a hosszú és részben a rövid távú szerződéseknél (előbbieknél így is 2028 lenne a cél). A meglévő szerződések módosítását korlátoznák, és ezek nem növelhetnék a mennyiséget,

„kivéve némi meghatározott rugalmasságot” a tengerpart nélküli országokra, amelyeket „érintenek az ellátási útvonalak közelmúltbeli változásai”.

A közlemény nem mondja ki, melyik tagállamokról van szó, de a megfogalmazás az ország földrajzi helyzete és az ukrán tranzit év eleji leállítása miatt is illik Magyarországra, illetve Szlovákiára.

A Tanács az eredeti javaslathoz képest „áramvonalasítaná” a vámeljárásokat, könnyebb dokumentációt és eljárásokat írna elő a nem orosz gázra, és azoknak a tagállamoknak sem kellene diverzifikációs tervet készíteniük, amelyek bizonyíthatóan nem is kapnak már orosz gázt. A jogszabály végrehajtását két éven belül felülvizsgáltatnák az Európai Bizottsággal, és a felfüggesztési záradéknál is világosabbá tennék az ideiglenes mentességek indokait.

A Tanácsnak az Európai Parlamenttel kell kialkudnia a jogszabály végső formáját. A képviselő-testület szakbizottságai néhány napja szavazták meg az EP saját álláspontját, amely több ponton épphogy szigorítana és gyorsítana az eredeti javaslaton.

A magyar kormány szerint akár évi 800 milliárddal többe kerülne, ha nem orosz gázt vennénk, ezt és az ellátási zavarokról szóló állításokat itt ellenőriztük. Az olajellátásnál szeptemberben lett üzengetés abból, képes-e az orosz forrásokat kiváltani a horvát Adria-vezeték.

Szijjártóval a lengyel és horvát kollégája is vitázott, a szlovák beleegyezés nélkül is köszönte a munkát

Hétfőn Luxemburgban találkoztak az energiaügyi miniszterek. Itt „tönkre akarják tenni az energiaellátásunk biztonságát azzal, hogy megtiltják a földgáz és a kőolaj vásárlását Oroszországból” – hangsúlyozta Luxemburgba indulva Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter a Tanács nyílt részén is felszólalt, ahol arra figyelmeztetett, hogy nem akarják a politikát belekeverni az energiaellátásba, ez a földrajzi helyzetről és a fizikai valóságról szól. Szerinte a jogszabály azt jelenti, hogy

„megölik Magyarország biztonságos ellátását”,

mert a meglévő infrastruktúra nem tudná biztosítani ezt, az olajnál pedig csökkentené a diverzifikációt, ha kettő helyett egy vezeték maradna, ahol árat emeltek, és utalt a szeptemberi sikertelen tesztre. Egyébként is, „amit az oroszoknak fizetünk”, csak a bruttó nemzeti gazdasági össztermékük 0,2 százalékának felel meg, nem ezen múlik a háború.

„Nem csak matematikáról és fizikáról beszélünk, ez a megbeszélés az EU alapvető értékeiig ér le,

az önrendelkezésről és a demokráciáról szól” – vélte Szijjártó után a lengyel kollégája. Miłosz Motyka szerint „eurómilliárdokat költünk az agresszor felfegyverzésére” a magunk védelme helyett, és nem alapozhatjuk az energiabiztonságunkat a legkiszámíthatatlanabb országra, felidézve a korábbi orosz gázcsapelzárásokat. „Ilyenkor az orosz gázt fegyverként használták, hogy zsaroljanak minket, és destabilizálják az árakat és az energiapiacainkat.” Támogatni kell a diverzifikálás miatt nehézségekkel küzdő tagállamokat, de a szolidaritás kétirányú utca, nem építhetik a gazdasági növekedést olyan tüzelőanyagra, amelyet „terrorra használnak”, hangsúlyozta Motyka.

Denisa Saková szlovák miniszterelnök-helyettes és energiaügyi miniszter megköszönte a Tanács soros dán elnökségének és az Európai Bizottságnak a munkát a tervezeten. Hangsúlyozta, hogy az árak és az ellátásbiztonság miatt ez Szlovákiának gazdaságilag különösen érzékeny ügy. Tengerpart híján és az összekötő vezetékek ellenére fennálló szűk keresztmetszetek miatt korlátozottan férnek hozzá más forrásokhoz. Mivel a leginkább érintettek között vannak, számítanak a különféle uniós eszközök támogatására, és az egyiknél ehhez konkrét javaslatot is készítettek. A tárgyalásokon a vészfék finomítását is kezdeményezték, és értékelték az elnökségi és bizottsági munkát, de ettől még szerinte a javaslatnak negatív következményei lesznek Szlovákiára nézve, ezért nincs olyan helyzetben, hogy támogassa azt.

Szijjártó horvát kollégája külön is szót kért, hogy reagáljon a „nyilatkozatokra az Adria-vezetékről, amelyek egyszerűen nem igazak”. Ante Šušnjar azt állította, teljes kapacitással képesek szállítani az olajat Magyarországra és még Szlovákiába is, „így garantálni tudunk 50 millió tonnát”. A szállítási költségek a teljes ár 2-3 százalékát jelentik, szerinte erre számos teszt alapján képesek, és arra hívta fel az összes minisztert, „különösen Szijjártó kollégámat”, hogy legyenek ott a következőn. Szijjártó szerint a TAL-vezetéken negyede-ötöde a szállítási költség, ráadásul

„egy teszt sem bizonyította, hogy biztonságosan képes lenne ellátni minket ez a vezeték, és őszintén szólva nem is akarjuk kipróbálni”. „Köszönjük a konstruktív hozzászólását” – zárta le a vitát a soros dán elnökség nevében Lars Aagaard, amin többen hallhatóan nevetni kezdtek,

és üdvözölte a meghívást. Az ülés ezen szakaszának végén – ahol minden tagállamból felszólaltak – nyugtázta a javaslat széles körű támogatását. (Šušnjar és Szijjártó szóváltása, majd Aagaard hozzászólása itt látható 11:14-től.)

Vasárnap az Economx írt arról, hogy az Energiaügyi Minisztérium aktualizált Nemzeti Energia- és Klímaterve szerint az importfüggőségből eredő kockázatok kezelése, a kőolajellátás diverzifikálása, ezáltal a domináns beszállítónak – jelenleg az orosz partnernek – való kitettségből fakadó kockázat kivédése nemcsak Magyarország, de a régió érdeke is.

Cikkünket kiegészítettük az energiaügyi Tanács nyilvános felszólalásaival, valamint az Economx szemléjével.