Bepereltük az MNB alapítványát, hogy belenézhessünk a jegyzőkönyveikbe, és első fokon nyertünk
Első fokon a Telex javára döntött a Fővárosi Törvényszék az MNB-hez tartozó Pallas Athéné Domus Meriti (PADME) Alapítvánnyal szemben indított perünkben. A nem jogerős ítélet értelmében az alapítványnak 15 napon belül ki kell adni az alapítása óta megtartott összes kuratóriumi és felügyelőbizottsági ülés jegyzőkönyvét, azok előterjesztéseit és az azokon hozott határozatokat.
Az elsőfokú ítélet értelmében a PADME-nek a perköltséget is ki kell fizetnie a Telexnek. A fellebbezésre 15 nap van, mivel úgy tudjuk, hogy a PADME ezt tervezi, a per várhatóan másodfokon folytatódik majd.
A Magyar Nemzeti Bank korábbi vezetése által alapított, és azóta is az MNB felügyelete alatt álló Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány főszerepet játszott az MNB-botrányként elhíresült ügyben. Az alapítvány több százmilliárd forintnyi, eredetileg az MNB-től származó közpénz felett diszponál, amelynek nagy részét egy rendkívül bonyolult céghálón keresztül kétes befektetésekbe tették. Az Állami Számvevőszék szerint az ügyben több bűncselekmény gyanúja felmerül, ezért márciusban ismeretlen tettes ellen feljelentést tettek.
A Telex álláspontja szerint közérdek, hogy megtudjuk, pontosan hogy került ez a hatalmas közvagyon a bonyolult céghálóba, és azon keresztül a kétes befektetésekbe, illetve melyik szereplőnek milyen felelőssége van ebben. Augusztus elején ezért közérdekű adatigényléssel fordultunk a PADME-hoz, és azt kértük, küldjék el nekünk az alapítvány működésének kezdete óta:
- az összes kuratóriumi ülés jegyzőkönyvét, előterjesztéseit és határozatait;
- és a felügyelőbizottság ülésein készült jegyzőkönyveket.
Kikértük emellett az alapítvány belső célvizsgálatainak eredményeit, belső ellenőrzési kézikönyvét és a belső ellenőr Optima Zrt.-ről készített beszámolóit.
Az alapítvány nevében augusztus 19-én Gór Csaba kurátor válaszolt, a kért dokumentumok közül azonban csak az akkor már hatályon kívül helyezett belső ellenőrzési kézikönyvet küldte el. Megosztotta ezen kívül a felügyelőbizottság teljesen semmitmondó, és az adatigénylés során nem is kért éves beszámolóit.
Szeptember közepén ezért pert indítottunk az illetékes Fővárosi Törvényszéknél. Azt kértük, hogy a bíróság kötelezze a PADME-t az adatigénylésünkben kikért dokumentumok átadására. A PADME képviselője a perben többek között azzal érvelt, hogy nem adatkezelő, és így a dokumentumokat közvetlenül a kuratóriumtól, a felügyelőbizottságtól és a belső ellenőrtől lehet kikérni.
Az első fokon eljáró bíróság megállapította, hogy a PADME „jogszabályban meghatározott közfeladatot ellátó szerv, közpénzzel gazdálkodik, az átláthatóság és a közélet tisztasága érdekében a nyilvánosság előtt elszámolással tartozik, és az általa kezelt közérdekű és közérdekből nyilvános adatok megismerhetővé tételére köteles”.
A bíróság szerint, mivel a kuratórium, a felügyelőbizottság és a belső ellenőr az alapítvány szervei, ezek nem önálló jogi személyek, ezek nem is rendelkezhetnek perbeli jogképességgel, így nem kötelezhetőek adatok kiadására. A bíróság szerint a kért adatokkal a PADME-nek rendelkeznie kell, és azok kiadására köteles.
A bíróság ezért a kért adatok kiadására és 250 ezer forint plusz áfa (összesen 315 500) forint ügyvédi költség megfizetésére kötelezte a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítványt. Az ítélet nem jogerős.
A PADME MNB-botrányban betöltött szerepéről itt írtunk hosszabban, azt az ügyről szóló filmünkben is részletesen tárgyaltuk. A filmet itt lehet megnézni:
