16 milliárdból készült, és egyelőre csak káoszt hozott: 10 hónapja várjuk, hogy működjön az elektronikus ingatlan-nyilvántartás

16 milliárd forint európai uniós támogatást kaptak rá, és már 2024-ben készre jelentették az új Elektronikus ingatlan-nyilvántartás rendszert (E-ING), de továbbra sem elérhetőek az előre beharangozott funkciók. Idén nyáron már a földhivatalok is átálltak az új rendszerre, ez azonban túlterheltséget, és a beszámolók alapján több hónapos fennakadásokat okozott az ügyintézésben. Hadházy Ákos független képviselő az Integritás Hatósághoz fordult az ügyben, de az EU-pénzek felhasználását ellenőrző magyar szerv azt válaszolta a képviselőnek, hogy megvizsgálták az ügyet, és nem indítanak vizsgálatot.

Tíz éve kezdődött a projekt

Az ingatlan-nyilvántartási rendszer digitalizálását 2015-ben indította el a kormány, és 16 milliárd forintnyi európai uniós forrást is kapott hozzá. A projekt leírása szerint annak célja, hogy „csökkenjen Magyarországon a földügyi eljárások átfutási ideje és költségszintje”, és a földhivatal ügyfeleinek elérhetővé váljon az elektronikus ügyintézés és szolgáltatás. A rendszer kifejlesztését a földméréssel és ingatlan-nyilvántartással foglalkozó állami szervre, a Lechner Ödön Tudásközpontra bízták.

Az intézmény aztán közbeszerzést írt ki, amit a három pályázó közül végül a Tigra Kft. nyert el. A céget 1996-ban Vertán György üzletember alapította, akiről tavaly azután kezdett el cikkezni a sajtó, hogy kiderült: a kegyelmi botrányba belebukó Varga Juditnak a Tigránál munkát adott, míg egy lakásában Vogel Evelin, Magyar Péter volt barátnője ingyen lakhatott.

A 2010 környékén berobbant Tigrának ugyan voltak nagyobb céges ügyfelei, de neve az államtól kapott megbízások által vált igazán ismertté. 2010-ben ugyanis, ahogyan a politikában, úgy a hazai kormányzati megrendelésű informatikában is volt egy nagy váltás. Az új Fidesz-kormány – nem teljesen alaptalanul – mindenhol túlárazást, mutyit, baráti összefonódásokat sejtett a korábbi megállapodásokban, így áttekintette a szerződéseket. Ebben kapott szerepet Vertán is, aki többek között a Kulturális és Innovációs Minisztérium, a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala és a Magyar Fejlesztési Bank ügyeit világította át.

Miután az átvilágítók szinte minden esetben alkudozásba kezdtek, hogy módosítsák a korábbi szerződéseket, a tisztességesebb és jobb szakemberek egy része is elfordult az állami munkáktól. Ezt az űrt töltötte be később a 4iG Nyrt., illetve visszafogottabb mértékben, de tartósan a Tigra is, így a vállalat fejlesztette a korábbi Takarnet földhasználati rendszert, de dolgozott az Elektronikus Anyakönyvön, valamint az Országos Mentőszolgálat mentésirányítási rendszerén is.

Az utóbbi években a közigazgatás szinte minden szegmense fokozatosan elektronikussá vált, a földhivatali eljárás maradt az egyik utolsó, ami továbbra is papíralapon zajlott. Az új rendszer azt ígérte, hogy ugyan meg kell tanulni navigálni benne, de a korábbinál kényelmesebb és gyorsabb lesz az ügyintézés online rendszer, az elektronikus aláírás és az automatikus döntéshozatal révén. A rendszer négy nagy modulból áll:

• ingatlan-nyilvántartás,
• földmérés és térképészet,
• földforgalmi eljárások
• és mezőgazdasági-hatósági eljárások.

Feladata pedig a különböző állami adatbázisok és nyilvántartások összehangolása is, így például célja volt, hogy kiváltsa a korábbi Takarnet-rendszert. Csak aztán az évek során egyre távolabb csúsztak határidők.

A közigazgatási és területfejlesztési minisztérium szerint a projekt fejlesztési szakasza már 2023-ban lezárult, amit az implementációs időszak, majd a jelenleg tartó üzemeltetési szakasz és a rendszer finomhangolása követett. Közben azonban többször is módosítani kellett a határidőn, az eredetileg 2024. január 15-re tervezett hatályba lépést először október 1-jére, majd 2025. január 15-ére módosították. Tavaly decemberben átmeneti időszak bevezetéséről döntöttek, ami szerint az ötszázezredik végleges döntés (bejegyzés vagy annak elutasítása) utáni tizedik napig még elérhető marad a papíralapú ügyintézés.

Még szerencse, ugyanis azóta sem lehet elektronikusan intézni az ingatlanügyeket a januárban elindult rendszerben.

Hadházy Ákos emiatt már májusban bejelentést tett az EU-s források szabályos felhasználását vizsgáló Európai Csalás Elleni Hivatalnál (OLAF), és arról írt a Facebookon, hogy tavaly márciusában úgy jelentették az EU felé készre és fizették ki a projektet, hogy a képviselőnek küldött földhivatali jelzések szerint az valójában működésképtelen.

A Közbeszerzési Hatóság oldaláról kiderül néhány részlet arról, hogyan is használták fel a 16 milliárdos összeget: 270 millió forintot költöttek el például a korábban „Rogán Antal szomszédja”-ként elhíresült Csetényi Csaba cégénél, a Network 360-nál a még nem létező ingatlan-nyilvántartási rendszer népszerűsítésére, miközben a fejlesztés feladatát elnyerő Tigra Kft.-nek a rendszer elkészítésére adott 5,9 milliárd forintos összeget 2021-ben 8,45 milliárdra forintra emelték.

Ki kell adni, hogy mire költötték el a pénzt

Sok részlet azonban továbbra is tisztázatlan, ezért Hadházy közérdekű adatigényléssel fordult a Lechner Tudásközponthoz. Mivel az intézményt megtagadta az adatok kiadását, Hadházy a Transparency Internationallel közösen pert indított, amit első fokon megnyertek. A Lechner Tudásközpont ezen a ponton 45 napot kért a teljesítésre, mivel

állításuk szerint még nem volt digitalizálva a nyilvántartás digitalizálását dokumentáló hatezer oldalnyi irat.

A Lechner aztán megfellebbezte az ítéletet, de szeptember elején Hadházyék másodfokon is megnyerték a pert, így az intézménynek körülbelül november közepéig át kell adnia az adatokat.

A képviselő emellett az EU-s pénzek felhasználását ellenőrző magyar szervnél, az Integritás Hatóságnál is tett feljelentést, de az nem indít eljárást, szerintük ugyanis „nem volt azonosítható olyan szükséges lépés, amelynek elmulasztására sor került volna az európai uniós források felhasználása vagy annak ellenőrzése körében feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezetek részéről”. Az OLAF Hadházyék bejelentését első körben befogadta és vizsgálódik, nemrég újabb adatokat kértek be tőlük, de ennek egyelőre nincs eredménye.

Panaszkodnak az ügyfelek

2025. januárjában tehát az átmeneti időszakkal elstartolt az E-ING, csakhogy ez hónapokig tulajdonképpen semmilyen látható változást nem hozott.

Az ingatlan-nyilvántartásért felelős földhivatalok átállása csak nyáron kezdődött meg. Legelőször a tatabányai járásban kapcsolták le június 20-án a Takarnetet, hogy három nappal később az új E-ING rendszert elindítva már csak innen lehessen tulajdoni lapot igényelni. Ezt sorra követték a megyei járások, így augusztus végére már minden földhivatal az új rendszert használta Budapest kivételével.

Szeptember elsején, egy hétfői napon indult a kormány kedvezményes, háromszázalékos hitelt kínáló Otthon Start programja, a fővárosi átállást pedig pont az ezt megelőző hétvégére tervezték. Az átállás utáni első héten – hasonlóan ahhoz, ahogy a korábbi járásoknál történt – szünetelt a személyes ügyfélfogadás a budapesti földhivatalokban, miközben az Otthon Start miatt várható volt az ügyfélérdeklődések sokasodása.

A beszámolók alapján azonban nem ez volt az egyetlen gond: több levél is érkezett lapunkhoz, amiben arról írtak az érintettek, hogy egyes földhivatalokban megállt az ügyintézés, és arról beszéltek nekik, hogy a kérelmek elbírálása és bejegyzése akár hónapokba telhet. Volt, aki arról számolt be, hogy hitelre szeretett volna ingatlant vásárolni, de a bank a váci földhivatal gondjai miatt nem tudott széljegyre kerülni, és azt mondták neki, hogy ez januárig nem is biztos, hogy fog megoldódni. Másnak három napba telt, mire le tudott hívni egy elektronikus tulajdoni lapot.

Az ügyvédek szerint káosz van

Dr. Kotilla Brigitta ingatlanjoggal is foglalkozó ügyvéd a Telexnek arról beszélt, hogy az ügyvédi felületről

jelenleg csak tulajdoni lapot lehet lehívni, további funkciók egyelőre nem érhetőek el.

Az ügyvéd úgy hallotta egy földhivatali ügyintézőtől, ha az E-ING rendszer valamilyen oknál fogva nem tud rögzíteni egy széljegyet az adott ingatlan tulajdoni lapjára, akkor a földhivatal letiltja a lehetőséget annak lehívására, amíg meg nem oldódik a probléma. Ez az ügyvéddel beszélő ügyintéző szerint néha órák, máskor akár napok kérdése is lehet, ami az ügyvéd számára is gondot jelent, hiszen közvetlenül egy adásvételi szerződés aláírása előtt fontos ellenőrizni az ingatlan tulajdoni lapján szereplő jogokat és bejegyzéseket.

Az ügyvéd szerint az új E-ING egyébként is rendszeresen, egy napon belül akár többször is leáll, ami miatt átmenetileg nem lehet lekérni a tulajdoni lapokat. Mivel ilyenkor nem szeretnék kockáztatni, hogy a tulajdoni lap ellenőrzése nélkül írják alá az ügyfelek az adásvételi szerződést, több ügyvédnek is új időpontot kellett adnia a tervezett szerződéskötésre.

Kotilla Brigitta elmondta, a postai út mellett az E-ING megjelenése előtt is volt már lehetőség e-Papíron keresztül az adásvételi szerződések elektronikus úton való beküldésére, de a földhivatalok általában postán küldték vissza a kérelem bejegyzéséről vagy az esetleges hiánypótlásról szóló határozatokat.

Ez most jóval kaotikusabbá vált: állítása szerint a földhivataloknak az átállás óta már az ügyvéd cégkapujára kell megküldeniük ezeket a dokumentumokat, ezzel azonban probléma akadhatott, ugyanis saját, és valamennyi kollégájának tapasztalatai alapján ezek egyáltalán nem érkeznek meg. Az értesítő határozatok hiányában így csak a tulajdoni lapok rendszeres lehívásával tudja nyomon követni az adásvételi ügyletek alakulását, ami azonban tulajdoni laponként 4800 forintba kerül. Az ügyvéd olyan esetről is hallott, ahol végül a földhivatal kiküldte postai úton a határozatot, viszont összecserélődhettek az adatok, mivel az ügyben érintettek helyett mások kapták meg a dokumentumot. Álláspontja szerint minden ilyen eset adatvédelmi incidensnek számít.

A Telexhez a legtöbb problémajelzés a váci, valamint a Bosnyák téri földhivatalról érkezett, ugyanakkor Kotilla hasonló problémákat tapasztalt Budapesten és több vidéki járásban is, amit szerinte elsősorban az okoz, hogy a földhivatalok a problémás rendszer miatt túlterheltek. Elmondása szerint

van olyan ügye, ahol már 100 napja nem jegyezte be a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelmét a földhivatal,

így a vevő a teljes vételárat több mint három hónapja megfizetve várja, hogy nevére kerüljön az ingatlan. Sovány vigasz, de hatvan nap után visszaigényelhető a kormányhivataltól az eljárás 10 600 forintos díja, így az ügyvéd szerint sokan fognak élni a lehetőséggel.

Nagyon lassú és sokkal bonyolultabb minden – mondta egy másik, a Telexnek nyilatkozó ügyvéd, akinek jelenleg három olyan, egyébként egyszerű ügye van a földhivatallal, amelyben már a 60 napos eljárási határidő is lejárt. „Tényleg teljes káosz van, az is nagyon összevissza, hogy az ügyfélnek küldik a határozatot vagy nekem, vagy mindkettőnknek” – tette hozzá. Arról beszélt, hogy az új rendszer használatához szükség volt egy különbözeti vizsgára, valamint a kötelező ügyvédi felelősségbiztosítás összegét is meg kellett növelni. Mivel azonban a rendszer végül mégsem indult el január közepén, sok ügyvéd fizethette feleslegesen a magasabb biztosítási díjakat.

A Magyar Ügyvédi Kamara a Telex megkeresésére arról írt, hogy maguk is rendszeresen hallanak a problémákról, ugyanakkor ezek részleteit nem ismerik. A MÜK szerint az ügyvédi funkciók fokozatosan fognak megjelenni, és a számukra fontos E-ING eljárás várhatóan 2026 januárjától válik elérhetővé. Ugyanakkor az átmeneti időszakban a papíralapú, és e-Papíron keresztül történő benyújtás is elérhető marad, és az E-ING használata csak 2026 harmadik negyedévétől válik kötelezővé.

Az üggyel, valamint a rendszer problémáival kapcsolatban a Lechner Ödön Tudásközpontnak, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztériumnak, valamint a Pest Vármegyei Kormányhivatal Földhivatali Főosztályának is küldtünk kérdéseket. A kormányhivatal szerint a földhivatalokban elérhető szolgáltatások nem változtak, és az elektronikus ingatlan-nyilvántartási rendszer fokozatos bevezetése alatt

előfordulhat az ügyintézési idők átmeneti növekedése és a „rövidebb ideig tartó, átmeneti szolgáltatás kiesés”, de az üzemeltető „végzi a rendszer finomhangolását”.

A Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium válaszában arról ír, hogy az E-ING „Magyarország történetének egyik legkomplexebb állami informatikai szakrendszeri átállása”, így annak bevezetésére ütemezetten, több lépcsőben kerül sor. Ez idő alatt a minisztérium szerint előfordulhat az ügyintézési idők átmeneti növekedése. Nem tagadták, hogy ne lenne probléma az ügyfelek és ügyvédek kiértesítésével, de a válaszuk szerint a „döntésekről szóló értesítések túlnyomó többségét a rendszer megfelelően kézbesíti a jogi képviselők és az ügyfelek részére”.

A minisztérium szerint ugyanakkor a „bejegyzések minden esetben már a határozat elkészültekor megtörténtek, így a tulajdoni lapon már a friss adatok látszódnak, attól függetlenül, hogy az erről szóló értesítés mikor érkezik meg a postaládába, az ügyfélkapura vagy az ügyvédhez”. És mivel a jogorvoslati és egyéb határidők a kézhezvételtől indulnak, így úgy gondolják, hogy semmi esetben sem érheti joghátrány az ügyfelet. Arról, hogy mikor válnak elérhetővé a további funkciók, csak annyit írtak, hogy majd „időben tájékoztatást adnak”. Az Energiaügyi Minisztérium vasárnap arról tájékoztatta az RTL-t, hogy a rendszer kiépítési folyamata várhatóan 2026 első felében fog lezárulni.