- A kecskeméti egyetem félkész campusának befejezését kifizeti a kormány, a közelbe tervezett okosvárosról és innovációs parkról azonban nem jelentettek be ilyet.
- Ezekre az állam 2021-ben már adott 100 milliárdot a kecskeméti egyetemi alapítványnak. Ez a pénz az Optima gyomrában pihen, évről évre kevesebbet ér, és jó esetben is évek múlva szabadul majd fel.
- De ha holnap meg is lenne a pénz, az egyik projekt elindításához akkor is szükség lenne több százmilliárd forint extra forrásra, a másikhoz pedig az alapítvány tájékoztatása szerint a minisztériumi engedély is hiányzik.
- Kérdés, mi lesz ezekkel a projektekkel, ha nem kapnak mégis állami mentőövet.
2025. október harmadikán a magyar kormány Orbán Viktor nevével ellátott határozatot adott ki arról, hogy másodszor is kifizeti a kecskeméti egyetem új campusának befejezését. A beruházás költségeit 2020-ban egyszer már elutalták az egyetem fenntartójának, a kivitelezés azonban Matolcsy Ádám közeli barátjának, Somlai Bálintnak a Raw Development nevű cégéhez került, ami valamikor tavaly félbehagyta a munkát. A helyszínen így most torzók állnak.
A kecskeméti egyetem alapítványa 2020-ban 44,4 milliárd forintot kapott az államtól az új campusára. Ebből annak idején 27,5 milliárdot adtak kölcsön az MNB Pallas Athene Alapítványának vagyonát kezelő Optimának, idén nyáron pedig 16,2 milliárd forintnyi adósság elengedéséért cserébe megkapták a torzókat tulajdonló céget. A KecsUP szerint várhatóan 15 milliárd forintba kerülő építkezésre már ki is írták a közbeszerzést, a lap szerint pedig januárban eredményt terveznek hirdetni. Az építkezés így rövidesen befejeződhet.
Bár azt, hogy a döntéshozatal pontosan hogy zajlott, nem tudjuk, van olyan forrásunk, aki szerint az építkezés hátralévő részének kifizetését az érintettek egy része az MNB-ügy kecskeméti szálának fájdalommentes lezárására tett lépésként értékeli. Eszerint a döntéshozókat jobban érdekli, hogy a beruházás lezáruljon és hogy a botránynak ne legyen látványos következménye, mint az, hogy a felelősöket elszámoltassák.
Szintén a botrány elkenésére utal, hogy Szemereyné Pataki Klaudia kecskeméti polgármester elmondása szerint ma már a PADME és a jelzálogjogosult bank is az Optima-kötvények lejárat előtti visszaváltásáról kommunikál nekik. Az előbbi levele szerint „az Optima-csoport rendelkezik olyan vagyonnal, amely megfelelő módon történő értékesítése várhatóan lehetővé teszi a fenti kötvények megmaradt részének visszavásárlását, még a lejárati határidő előtt” – írja a KecsUP.
De mit jelent ez a megmaradt rész? A campusra szánt 44,4 milliárd forint mellett a kecskeméti egyetem alapítványa 2021-ben kapott az államtól 100 milliárd forintot „az egyetem infrastruktúra-fejlesztésére és alapítványi célokra”. A támogatást odaítélő minisztérium és az egyetemi alapítvány közötti megállapodást nem ismerjük, de a márciusban kiadott ÁSZ-jelentésből arra lehet következtetni, hogy az alapítvány ezzel a pénzzel viszonylag szabadon gazdálkodhatott.
Az alapítvány vezetése ekkor elfogadott egy Jövőkép és stratégia nevű dokumentumot, amely szerint a campus építése mellett két fontos infrastruktúra-fejlesztésbe kezdenek majd bele. Csizmadia Norbert akkori kuratóriumi elnök az erről szóló ülésen megjegyezte, hogy a „stratégiai anyag megküldésre került a miniszterelnök úr részére is”, Szemereyné Pataki Klaudia pedig azt, hogy sokat foglalkoztak ezekkel a témákkal, és a terveket „jó így egyben látni.”
A két projekt:
- egy technológiai és innovációs park 25 milliárd forint értékben;
- és egy, Kecskemét határában felépülő okosváros 75 milliárd forint értékben.
A Jövőkép és stratégia nevű dokumentumot az egyetem kuratóriuma 2021 október 6-án fogadta el. Mivel azonban akkor még csak a tervezés indult el, az alapítvány vezetői úgy gondolták, hogy az államtól kapott pénzt a kivitelezés megindulásáig kölcsönadhatják a hozzájuk több személyes szálon is kötődő Optima Befektetési Zrt.-nek. A 100 milliárd forintos kötvényjegyzésről ugyanazon az ülésen, a stratégiai dokumentum elfogadása után néhány perccel szavaztak.
A történet következő fejezete már ismert: a kölcsönszerződés szerint a kecskemétiek a pénzt elvileg egy 90 napos határidővel bármikor visszakérhették volna, a gyakorlatban azonban pontosan tudták, hogy ez nem lehetséges. 2024 elején kísérletet tettek erre, de az Optima jelezte, hogy nem tud fizetni, és a rendezésben azóta sem sikerült megállapodni. Szemereyné most már azt próbálja meg sikerként prezentálni, hogy a vagyont a kötvény lejárata előtt, tehát valamikor 2031-ig visszaszerezhetik.
De mi lesz így a két projekttel?
A járműipar és a kulturális minisztérium hátráltatta a megvalósítást
A hosszú távú stratégia 2021-es elfogadása után az alapítvány vezetése építészirodákat bízott meg az innovációs park és az okosváros megtervezésével. Az előbbi projekt a campust is tervező Bánáti és Hartvig Építészirodához, az utóbbi a Zoboki Építészirodához került. A koncepciótervekkel mindkét csapat 2023 elejére lett kész.
A stratégiai dokumentum szerint az alapítvány célja a park létrehozásával a „város innovációs és K+F szerepének növelése, a vállalkozások technológiai színvonalának emelése, a technológiai és innovációs együttműködések elősegítése, továbbá a helyi és térségi kis- és középvállalkozások saját fejlesztéseinek támogatása”.
Az építészeknek a koncepciót ezért úgy kellett kidolgozniuk, hogy:
- abban legyen egy „digitális gyár” 100 mintaegységgel;
- képző központok és coworking irodák;
- és egy konferenciaközpont.
A tervek szerint a Neumann Innovációs és Technológiai Tudásparkban (NIT) a megnyitástól számított három éven belül legalább 50 ezer főt képeztek volna, a projektbe pedig legalább 30 technológiai és akadémiai partnert vontak volna be. A dokumentum kiemelte, hogy akkorra az egyetemnek a környék nagy munkaadói közül jó kapcsolata volt a Mercedesszel, a Phoenix Mecanoval, és a Knorr-Bremsével, vagyis feltételezhetően azzal számoltak, hogy ezek a vállalatok is beszállnak majd az innovációs park működésébe.
A tervezést végző építésziroda 2023 elejére egy olyan megoldással állt elő, amelynek részeként az egyetem már álló, ma a műszaki és informatikai karnak otthont adó épületegyüttest alakították volna át. Ez az új campusszal szembeni régi campus főépületének felújítását és mögötte egy másik épület felépítését jelentette volna.
Az egyetem munkatársai a terveket 2023 áprilisában prezentálták az egyetem üzleti tanácsadó testületének. Az ülésen a Telexnek küldött tájékoztatásuk szerint a kuratórium és a felügyelőbizottság tagjai és a tanácsadásban résztvevő vállalatvezetők módosításokat kértek, amelyeket a munkatársak még 2023-ban elvégeztek. Az építkezést tehát valamikor ebben az időszakban lehetett volna elkezdeni.
Az NJEA vezetése ekkorra azonban pontosan tudta, hogy az erre szánt pénzt nem tudják az Optimától visszaszerezni, és ezzel 2024 januárjáig nem is próbálkoztak. Az alapítvány Telexnek küldött tájékoztatása szerint azonban más akadályokba is ütköztek. Azt írják például, hogy „sajnos a nyugat-európai jármű- és gépipar gazdasági recesszióban van lassan 3 éve, mely jelentős mértékben akadályozta a NIT fejlesztés gyors megvalósítását.”
Az elinduláshoz ezen kívül a kormányzattól sem kapták meg a zöld lámpát. Tájékoztatásuk szerint ugyanis innovációs parkot Magyarországon csak a Kulturális és Innovációs Minisztérium címpályázatán keresztül lehet létesíteni, ilyen pályázatot pedig a minisztérium csak 2024 májusában írt ki, amelyre ők május 24-én be is nyújtották a jelentkezésüket. A címpályázatra azonban szerintük a mai napig nem hirdettek eredményt, így az egyetemnek nincs joga a tudományos és innovációs park cím viselésére, amely alapján a park fejlesztését elkezdhetné.
Megkérdeztük a Kulturális és Innovációs Minisztériumot, hogy helyesen értelmezi-e a jogszabályokat az NJEA, és ha igen, miért akadályozzák a kecskeméti technológiai és innovációs park megvalósulását. Megkérdeztük azt is, hogy 2024-ig miért nem hirdettek pályázatot, a tavalyira pedig miért nem hirdettek még eredményt, választ azonban nem kaptunk.
Akárhogy is van, az innovációs park kialakítására a kecskemétieknek most se engedélye, se elérhető pénze nincs.
Már tavaly is csak a beruházás harmadára lett volna elég
Az Állami Számvevőszék jelentése szerint a 100 milliárdos támogatás nagyobbik, 75 milliárdos részét az egyetemi alapítvány egy új városrész kialakítására fordította volna. Ezt a projektet eleinte Okos Városnak, később Tudásvárosnak (Wise City) nevezték el, az új városnegyed a Kecskemét Homokbánya nevű részén, egy egykori szovjet laktanya területén valósult volna meg.
Az NJEA Telexnek küldött tájékoztatása szerint a tervezéssel megbízott építészek 2023. februárjában mutatták be a beépítési koncepciótervet. Ennek bevezetője szerint „cél egy olyan városrész kialakítása, amely a térség hagyományaiban gyökerező életforma kialakításának kereteit biztosítja és elérhető közelségben teremt közösségi agrárterületeket és természetbe ágyazott rekreációs lehetőségeket, valamint magába foglalja a hosszútávú fenntarthatósági szempontokat és legmodernebb technológiát.”
A terv szerint a jelentős részben önkormányzati és egyetemi tulajdonban lévő, több mint 100 hektáros külvárosi területre egy bevásárlóközponttal, konferenciaközponttal, boltokkal, óvodával és iskolával, valamint a belvárosba vezető vasúti és buszkapcsolattal rendelkező, több tucat többemeletes épületből álló lakónegyedet építettek volna. A rendkívül ambiciózus tervek az épületek és a közterületek pontos helyét, sőt, még a homlokzatok jellegét és magasságát is tartalmazzák.
Az egyetemi alapítvány szerint, bár a beépítési koncepcióterv már 2023 februárjában kész volt, azt az alapítvány vezetése csak 2024 februárjában fogadta el. (A tervek egy részét akkor prezentálták is.) Tájékoztatásuk szerint a fejlesztés előkészítése azóta a koncepcióterv szerint zajlik – igaz, amikor áprilisban a helyszínen jártunk, néhány kihelyezett molinón kívül nem nagyon láttunk előkészítésre utaló jeleket.
Időközben azonban felmerült egy kis probléma. Az egyetemi alapítványt vezető Csizmadia Norbert későbbi, Windisch Lászlónak címzett levelei szerint a koncepcióterv előzetes számításai alapján a teljes beruházási érték 250-270 milliárd forint lett volna. (Máshol 200-300 milliárdot ír.) Arról, hogy ezt pontosan hogyan akarták finanszírozni, az Állami Számvevőszéknek küldött levelei alapján a tervezés lezárultakor nem volt még pontos elképzelésük, Csizmadia ugyanis egyrészt állami támogatás érkezéséről, másrészt piaci finanszírozásról is ír.
Az ebből a szempontból túl sok konkrétumot nem tartalmazó leveleiből az a kép rajzolódik ki, hogy azzal számoltak, az új városnegyed megvalósításához szükséges infrastrukturális fejlesztéseket majd az állam fogja fizetni. Ezek alapján úgy tűnik, hogy a tervben szereplő intézményeket, például a konferenciaközpontot valósította volna meg az alapítvány, a lakóházak felépítéséhez pedig magánbefektetőket kerestek. Ez utóbbiba reményeik szerint az Optima többségi tulajdonában lévő GTC is beszállt volna.
Mondani sem kell, hogy ezek közül mostanáig semmi nem valósult meg: Csizmadia Norbert a PADME és az NJEA éléről is távozott, a PADME új vezetése pedig a Szemereynének küldött tájékoztatás szerint nem újabb beruházásokra, hanem eszközeinek értékesítésére készül. Jelentős állami vagy európai uniós támogatásról egyelőre nem érkezett bejelentés, az NJEA erre szánt 75 milliárdja pedig továbbra is be van ragadva az Optimába.
Nem kis mutatvány lenne innen nyerni
A két félbeszakadt beruházás ügyében három kérdés maradt: vissza tudja-e szerezni az alapítvány a pénzt, ha igen, az mennyit fog érni, és ki akarja-e segíteni őket az állam. Az elmúlt néhány hónap hírei alapján a kormányzat és a jegybank új vezetése dolgozik a helyzet felmérésén és a károk enyhítésén, és elképzelhető, hogy a következő hónapokban is lesznek nagy bejelentések, az azonban most nem tűnik valószínűnek, hogy a campus után belátható időn belül ezt a két projektet is megmentenék.
Erre utal rögtön a PADME Szemereynének küldött levele, amely szerint „várhatóan” a kötvények 2031-es lejárata előtt vissza tudják majd adni a kölcsönadott 100 milliárd forintot. (Plusz azt a 11,3 milliárdot, ami a campus árából még hátravan.) Arról, hogy ez pontosan mikor történhet meg, a Szemereyné által bemutatott levél nem szól, a GTC tulajdonában lévő ingatlanok értékesítése azonban minden valószínűség szerint évekig tart majd, vagyis a pénz visszafizetésére – ha tényleg megtörténik – inkább az évtized végén lehet számítani.
Kérdés viszont, hogy mennyit ér majd akkor ez a 111,3 milliárd forint. Az alapítvány által vásárolt Optima-kötvények ugyanis nem inflációkövetők, fixen 2,5 százalékos kamatot fizetnek, ami azt jelenti, hogy az ennél nagyobb infláció kockázatát az alapítvány viseli. Ha tehát a befektetés megtérülését akarjuk számolni, akkor az évente 2,5 százalékos kamatból ki kell vonnunk az infláció értékét.
Mivel 2021 óta összesen 45 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak Magyarországon, ha ezekkel számolunk, az alapítvány pénze mostanra értékének körülbelül negyedét vesztette el. Az építőipari infláció az elmúlt négy évben ennél is magasabb, összesen 53 százalék volt, vagyis, ha azzal számolunk, hogy az NJEA a pénzt építkezésekre akarja elkölteni, akkor annak igazából értéke közel 30 százalékát elvesztették.
Bár nem tudjuk, hogy a következő években hogyan alakul majd az infláció, és azt sem, hogy az alapítvány mibe fekteti a kötvények hozamait, feltételezhető, hogy a következő években is 2,5 százalék felett lesz a magyarországi pénzromlás üteme, így az alapítvány Optimánál tárolt vagyona is egyre kevesebbet ér majd. Nagy kérdés, hogy a visszafizetés pillanatában mire lesz elég ez a pénz, főleg, hogy az okosvárosra szánt 75 milliárd forint már egy éve is csak a projekt töredékét tudta volna fedezni.
A helyzetet érdemben az változtathatná meg, ha a magyar állam magára vállalná a beruházások költségeit, és akár az alapítványon, akár a városon keresztül beszállna az innovációs park és az új városnegyed megvalósításába. Bár nem kizárt, hogy ezt megteszik, és a campushoz hasonlóan ezek költségeit is kifizetik másodszor, feltételezhető, hogy ha ezt meg akarták volna tenni, akkor megtették volna a campusról szóló döntéssel együtt.
Ha viszont ez nem történik meg, akkor az okosváros és az innovációs park tervei a következő években ugyanabban a fiókban laknak majd, ahol az elmúlt két és fél évet töltötték.
