A kiábrándító GDP-adat után az elemzők megint lefelé módosították az éves előrejelzéseiket

A magyar gazdaság 2025 harmadik negyedévében sem tudta berobbantani a rakétákat. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) harmadik negyedéves GDP-adataira vonatkozó gyorsbecslése alapján negyedévről, negyedévre stagnált a gazdaság, míg éves összehasonlításban a nyers adatok szerint 0,6 százalékkal bővült a GDP.

Az elemzők viszonylag vegyesen fogadták a hírt, volt aki jobbat, volt, aki rosszabbat várt és akadt, akinek nem okozott meglepetést az adat.

Nagy János, az Erste makrogazdasági elemzője szerint az adat nem volt meglepő, bár ilyenkor mindig fontos megjegyezni, hogy a részletek csak jóval később (december 2-án) lesznek nyilvánosak. Ugyanakkor a magyar gazdaságot jellemző, havi rendszerességgel publikált adatok alapján az elemzők már ilyenkor is sok részletinformáció birtokában tudnak becsülni.

Németh Dávid, a K&H vezető elemzője azt jelezte, hogy a friss adatok lényegében megegyeznek a piaci várakozásokkal. „Igaz mi ennél kicsit gyengébb eredményt vártunk, negyedéves szinten 0,2 százalékos visszaeséssel számoltunk.”

Virovácz Péter, az ING vezető közgazdásza szerint

a friss GDP-adat ismét csalódást keltett,

igaz az adatközlés előtt rendelkezésre álló információk alapján az is benne volt a pakliban, hogy negatív lesz a mutató, úgyhogy a legrosszabbat sikerült elkerülni.

A KSH maga nagyon nem cifrázta a bejelentést: „A bruttó hazai termék növekedéséhez legnagyobb mértékben a szolgáltatások, ezen belül legfőképpen az információ, kommunikáció ág teljesítménye járult hozzá. Az ipar és a mezőgazdaság fékezte a gazdaság teljesítményét.”

Az NGM szerint

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) részletes kommentárjában azt emelte ki, hogy „a szomszédunkban zajló háború elhúzódása, az EU rendkívül kedvezőtlen vámmegállapodása és Brüsszel háborúpárti politikája gátolja a gazdaság növekedését”.

Vagyis némileg leegyszerűsítve, mindenki hibás, de magyar okok nincsenek. A minisztérium szerint, amíg ezek a külső okok nem változnak, addig ez a növekedési ütem a reális, a gazdasági növekedés gyorsulásához és az európai konjunktúrához békére van szükség!

A kommentárként közölt politikai szlogenek teljesen a választási céloknak vannak alárendelve, a stagnáló magyar gazdaságról szóló jelentés kapcsán ilyen mondatokat olvashattunk az NGM közleményében:

„A kormány határozottan kiáll a béke mellett, de addig sem vár ölbe tett kézzel, Brüsszel nyomásgyakorlása ellenére Magyarország forrásait Ukrajna és a háború finanszírozása helyett a családok, a nyugdíjasok és a hazai kkv-k támogatására fordítja, miközben folyamatosan azon dolgozik, hogy a lehető legnagyobb gazdasági növekedést érje el.”

A kormány véleménye szerint Magyarország pénzügyei rendezettek. Mindez persze igaz, de valahogy ezek a közlemények folyamatosan elhallgatják, hogy ameddig Magyarország jó kapcsolatot ápolt Brüsszellel és nem szitokszóként használta ezt a városnevet, addig volt magyar növekedés, amióta az uniós források megcsappantak, teljesen eltűnt a dinamizmus a magyar gazdaságból.

Elemzői kommentárok

Virovácz Péter szerint a magyar gazdaság teljesítménye aligha biztató. A friss adat arra utal, hogy a magyar gazdaság továbbra is képtelen kitörni az évek óta tartó stagnálásból. Egy jobb periódust egy rosszabb követ, vagyis megy az oldalazás.

A tavaly év végén felvázolt várakozásokhoz képest, de még az idén félévkor jósolthoz képest is kiábrándító a teljesítmény. A nyers adatok alapján az eddig eltelt három negyedév csekély növekedést hozott: a kiigazított adatok alapján mindösszesen 0,2 százalékos a bővülés.

Ami az egyes részterületeket illeti, az agráriumhoz nem volt kegyes idén az időjárás (késői fagy, aszály), de a növénytermesztés mellett az állattenyésztés is rossz évet fut, hiszen ez a szektor megsínylette a madárinfluenzát és a ragadós száj- és körömfájásjárványt is. Az ipart pedig továbbra is a külső kereslet hiánya és a készletezési ciklus várt fordulatának elmaradása húzza vissza. Pozitív színben így továbbra is egyedül a szolgáltatószektor tűnik fel és ezen belül is legfőképpen az információ, kommunikáció ág teljesítménye a domináns.

Nagy János emlékeztet rá, hogy a KSH szektorális kommentárja szinte szóról szóra megegyezik a második negyedéves adat első becslésekor közölttel. Ez alapján az előző negyedévekre jellemző tendencia – miszerint a termelő ágazatok visszahúzzák a teljesítményt, amit a szolgáltatások többé-kevésbé ellensúlyoznak – érdemben nem változott. A július–szeptember időszakban az építőipar is gyengébben szerepelt, szemben az előző negyedévvel.

Németh Dávid, de a többi szakember is úgy fogalmazott, hogy a lakossági fogyasztás jobb, a beruházások rosszabb képet mutatnak, ez szintén a korábbi tendenciák fennmaradását mutatja.

Hogyan tovább?

Ami pedig a jövőt illeti, az kedvező, hogy a bizalmi indexek javulását már látni az adatokban: augusztus óta az üzleti és a fogyasztói szegmens is érdemben tudott nőni. A közeljövőt az is befolyásolja, hogy számos jóléti (választási osztogatós) intézkedés fogja javítani a háztartások jövedelmi helyzetét, ami – kiegészülve a pozitív reálbérváltozással – a fogyasztás további bővülését vetíti előre

Az Erste a most érvényben levő, idei évre vonatkozó, 0,5 százalékos növekedési előrejelzését néhány tizedponttal azért lefelé fogja módosítani.

A harmadik negyedéves adat fényében az ING Bank szintén lefelé módosítja a 2025. évi növekedési előrejelzését. Valami meglepően óriási hajrára lenne szükség ahhoz az utolsó negyedévben, hogy a 2025. év növekedése jobb legyen, mint a 2024-esé (0,6 százalék). Egyelőre ennek azonban nem igazán látszódnak a jelei.

A K&H arra számít, hogy az utolsó negyedévben élénkülhet a gazdaság és így 2025 egészében 0,5 százalékkal növekedhet a GDP 2024-hez képest.

A kormány már látja a fényt

A borúsabb elemzői kommentárok mellett az NGM közleménye felsorolja azokat a programokat, amelyek ugyan szavazatokat hozhatnak, de azért továbbra sem rúgták be a magyar gazdaságot: ilyen

• a fix 3%-os Otthon Start Program,
• a fix 3%-os kkv-hitel,
• a családi adókedvezmény megduplázása,
• a két- és háromgyermekes anyák szja-mentessége,
• a nyugdíjasok 30 ezer forintos élelmiszerutalványa
• vagy a Demján Sándor Program.

Az NGM szövegében a háború és a „rémes” EU-megállapodás ostorozása mellett arról nincsen szó, hogy a magyar ipar akkumulátorfókuszú fejlesztése nem segíti a várt mértékben a GDP-t, némi valóságészlelésbeli deficitnek tűnik, hogy a stagnáló adat kommentárja csakis eredményekről és sikerekről beszél a hazai gazdaságpolitika értékelése során. Ezek közül a mondatok közül egy olyat idézünk, amely konkrétumokkal is igyekszik alátámasztani a mindig beígért, csak időben mindig csúszó és csúszó fellendülést.

Hazánk a béke szigeteként találkozási pontot képez a nyugati és keleti tőke, tudás és technológia között, így a BMW debreceni gyárának szeptember 26-ai átadását követően, a közeljövőben olyan gigaberuházások kapcsolódnak majd be a nemzetgazdaság teljesítményébe, mint a CATL, a BYD, a SEMCORP, vagy az EcoPro.