Egy év alatt 38 százalékos volt az áremelkedés a fővárosi panelpiacon, állapította meg elemzésében az Otthon Centrum. Azt írták, hogy a használt lakások mindhárom szegmensében áremelkedést mértek: a legkevésbé a családi házak négyzetméterára emelkedett, míg a házgyári technológiával épült lakások iránti kereslet kiugróan nőtt Budapesten 2024 azonos időszakához képest.
Budapesten az év első kilenc hónapjában 1,36 millió forintos átlagos négyzetméteráron keltek el a téglalakások, míg a panellakások négyzetméteréért 1,14 milliót, a házakéért pedig 815 ezer forintot fizettek a vevők.
Az Otthon Centrum elemzési vezetője, Soóki-Tóth Gábor szerint a panelek újrapozicionálták helyüket a fővárosi használtlakás-piacon. A legmagasabb fajlagos árat a XI. kerületben mérték 1,27 millió forinttal, amit szorosan követ a XIII. kerület 1,22 millió forintos átlaggal.
A belvárosi és a budai lakótelepek többségében is az egymillió forint feletti négyzetméterár a jellemző: a III., IV., VIII. és XIV. kerületek átlagos négyzetméterára 1,1 millió forint körül alakul. Ez alatt csak a külső pesti kerületekben lehet vásárolni, ahol 900 ezer és 1 millió forint között mozog a fajlagos átlagár. Minden kerületben két számjegyű volt az emelkedés mértéke, ami a legtöbb kerületben 35-45 százalék közötti drágulást jelent. Jellemzően az olcsóbb lakótelepek drágultak nagyobb mértékben, például a X. és a XX. kerületben.
A panelek eddig is a leginkább elérhető ingatlantípusnak számítottak a városi lakáspiacon, az Otthon Start Program kínálta kedvező hitelfelvételi lehetőség pedig már nyáron sok leendő vásárlót terelt a panel felé, ami tovább élénkítette a keresletet – az Otthon Centrum szerint ez is hozzájárult a vizsgált időszakban tapasztalt jelentős áremelkedéshez.
A társasházi téglalakások átlagos négyzetméterára az év első kilenc hónapjában 1,36 millió forint volt. A legdrágább az I. kerület, ahol az átlagár elérte az 1,8 millió forintot. Ezt az árszintet leginkább az V. kerület közelítette meg 1,78 millió forinttal, amelyet a XIII. kerület követ 1,67 millió, valamint a II. kerület 1,59 millió forinttal. A budai és a belvárosi kerületek többsége – a VIII. kerület kivételével – már meghaladja az egymillió forintos négyzetméterárat, több budai városrészben pedig megközelíti a másfél millió forintot is. A VI., IX. és XIV. kerületekben átlagosan 1,3 millió forintért cserélnek gazdát a lakások, míg a legkedvezőbb négyzetméterárakat a VIII. kerület kínálja 1,04 millió forinttal.
A főváros peremkerületeiben ugyanakkor jóval alacsonyabb árak jellemzők. A külső pesti kerületek közül a IV. kerület emelkedik ki 1,07 millió forinttal, de a többi városrészben is többségében 900 ezer forint körül alakulnak az árak. Legkedvezőbb áron a XVIII. kerületben lehetett téglalakáshoz jutni, ahol az eladók átlagosan 807 ezer forintot kérnek egy négyzetméterért.
Az előző év azonos időszakához viszonyítva 23,3 százalékot nőtt a téglalakások ára. A legtöbb városrészben két számjegyű áremelkedés az irányadó – csak a XVII. és a XVIII. kerületben nem nőttek az árak –, míg a kiugró, 35 százalékot meghaladó áremelkedés az I. és a XIX. kerületben fordult elő.
Budapesten a használt házak átlagosan 815 ezer forintos négyzetméteráron cseréltek tulajdonost az év első kilenc hónapjában. A budai és a külső pesti kerületek között továbbra is jelentős különbség figyelhető meg: Budán többnyire egymillió forint feletti négyzetméterár az irányadó, a III. kerületben például 1,16 millió forint az átlagérték. Némileg kedvezőbb árfekvés a XXII. kerületben fordult elő, ahol az átlagos négyzetméterár 946 ezer forint. Ezzel szemben a külső pesti városrészekben lényegesen alacsonyabb árak a jellemzők, átlagosan 738 ezer forint körül alakul a négyzetméterár. A dél-pesti kerületek azonban az átlagnál is olcsóbbak: a XX. kerületben 575 ezer, míg a XVIII., XXI. és XXIII. kerületekben alig haladta meg a négyzetméterár átlaga a 600 ezer forintot.
Ebben a szegmensben az árak átlagosan 10 százalékkal múlják felül az előző év azonos időszakában mért értéket. A pesti oldalon 25 százalékos áremelkedés az irányadó, míg a budai oldalon az árak gyakorlatilag nem változtak egy év alatt, ami a magas árszintre és a szűkebb keresletre vezethető vissza.
