A Richter Gedeon Nyrt. a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) egyik legjobb papírja – talán azt is lehet mondani, hogy stabilan a második legjobb. Kicsit olyan a helyzete, mint a Sean Penn alkotta főhősnek A világ második legjobb gitárosa című filmben, ahol a nagy francia–cigány gitárművészt, Django Reinhardtot lehetetlen behozni. A hazai tőzsdén a bevezetése óta átlagosan évi 20 százalékos hozamot produkáló OTP-t sem lenne könnyű, de a tőzsdei bevezetése óta évi 14 százalékot hozó Richter Gedeon a maradék két blue chipet is veri a teljesítményével, a Molt csak kicsit, a Magyar Telekomot annál jobban.
Ehhez a kiváló teljesítményhez évtizedeken át tartozott egy gyorsjelentési rituálé. A Richter rendre fantasztikus számokat közölt, de előbb Bogsch Erik vezérigazgató, majd Orbán Gábor, az utódja mindig hűtötte a kedélyeket, és elmagyarázta, hogy miért érdemes óvatosnak maradni.
Most jött egy kellemetlen kurfli
A Richter harmadik negyedéves riportját november 6-án prezentálta Kovács László vezérigazgató-helyettes, akire fordított szerep hárult. A csütörtöki sajtótájékoztatón Kovács azt mondta, a Richter a szokásosnál gyengébben muzsikált, de a negyedik negyedévben minden kisimulhat. Természetesen a vezérigazgató-helyettes nem azért prezentált, mert a rosszabb negyedévekre más előadó dukál, hanem mert Orbán Gábor vezérigazgató távol volt, ő is részese Orbán Viktor amerikai delegációjának.
A Telex azon kérdésére, hogy egy ilyen találkozónak van-e Richter-specifikus célja, vagy a részvétel inkább reprezentáció, a vezérigazgató-helyettes azt mondta: amennyiben van olyan vállalat Magyarországon, aminek komoly jelenléte van az Egyesült Államokban, az a Richter. Szerinte az, hogy Orbán Gábor ott van az úton, maximálisan indokolt. Egy ilyen üzleti delegációnak valóban van reprezentációs jellege, de a kinti időben a vezérigazgatónak sűrű lesz a programja, bőven lesznek egyéb fontos meetingei is.
Na és akkor a számokról
Beszéltünk már a Richter tőzsdei árfolyamáról. Az évkezdet óta a Richter esett 3 százalékot, és a riport előtti napokban is a mínusz volt jellemző. A számok ismeretében ez annyiban indokolt, hogy a harmadik negyedévben 1 százalékkal visszaesett a cég gyógyszer-értékesítése, igaz, az első három negyedévben összesítve 5 százalékkal nőtt.
Nem fogunk belemenni a Richter rendkívül részletes és transzparens riportjának számaiba – erről a tőzsdei oldalra feltöltött prezentáció mindenféle bontást tartalmaz –, de a csalódás okai között szerepel:
- a sok árfolyamveszteség;
- a kapacitásbővítésekhez kapcsolódó technológiai nehézségek;
- készletezési kérdések;
- és az amerikai kereskedelmi politika változása, hektikussága.
Ha üzleti részterületekre fordítjuk a kérdést, az innovatív területek, a nőgyógyászat és a neuropszichiátria eredménye javult. Nem okozott csalódást a Vraylar nevű, rengeteg amerikai bevételt jelentő és így külön kezelendő antipszichotikum termék, de a biotech, a general medicines néven futó részlegek, illetve a bérgyártás csalódást keltett.
A különféle felsorolt problémák azért simulhatnak ki a negyedik negyedévben, mert vannak olyan folyamatok, amelyek megoldják magukat. Idén például a nagykereskedők másképpen készleteztek az influenzajárvány előtt, egyesek kifejezetten készletleépítésbe kezdtek. Ez kiszámítható, sőt a Richter felől sokszor tudatos stratégia volt, mert ezek a most nem jelentkező bevételek kiegyenlítődnek, azaz visszatérhetnek a negyedik negyedévben.
Az amerikai kereskedelmi politikáról és az árfolyamról ilyet persze már nem lehet mondani.
A forint erősödésének biztosan sokan örülnek, például akik sokat utaznak külföldre, a Richter viszont nincs köztük. Az árfolyamhatás mintegy 30 milliárd forinttal csökkentette a jövedelmezőséget a bázishoz képest: akkor 6 milliárd forint volt az árfolyamnyereség, most 24 milliárd forint lett a veszteség. Felmerült a kérdés, hogy miért nem fedezte jobban a vállalat a devizák árfolyammozgását, hiszen elég könnyen számolhat azzal, hogy devizabevételei lesznek. Kovács László elmondta, hogy részlegesen azért fedezte, például a Vraylar nagy dollárbevételét, de volt olyan dollár-, euró-, jüan- és rubelbevétel, amire nem volt fedezet (hedge).
Ugyanakkor nemcsak a veszteség, de a bőség is szembetűnő. A Richter az év eddigi részében 200 milliárd forintnyi szabad cash flow-t termelt. Hatalmas összeg, aminek egyébként részben az volt az oka, hogy nem sikerültek a cégvásárlásai. Kovács arról beszélt, hogy két nőgyógyászati tranzakciónál is utolsó körös ajánlattevő volt a cég, de a dealekről lemaradt a társaság – egyébként a Richter híres arról, hogy csak olyan céget vesz, ami nagyon jól illeszkedik a stratégiába, és ami nincsen túlárazva. Így a sok szabad készpénz akár magasabb jövő évi osztalékot is indukálhat. A legutóbbi sem volt alacsony, 93 milliárd forintot tett ki.
Az év utolsó három hónapjában van rá esély, hogy a cég behozza magát, és végül akár 8-10 százalékos lesz az éves forgalmi növekmény. A Richter abban is bízik, hogy a magyar kormány nem generál neki kellemetlen versenyt, például azzal, hogy ázsiai gyógyszergyár hazai betelepülését támogatja.
Emlékeztetőül: a kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűnek minősítette és 7,5 milliárd forinttal támogatja a Gödöllőn létesülő Hongene Biotech első európai üzemét. Ezt Orbán Gábor kritizálta, mire az állam azzal vágott vissza, hogy a Richter is sok támogatást kapott. Erről a vitáról nem hallottunk újabb részleteket, csak annyit, hogy van párbeszéd a kormánnyal, de nincs erről új közölnivalója a cégnek.
