Mészáros Lőrinc kegyvesztetté vált exveje váratlanul újra elkezdett vasúti közbeszerzéseket nyerni

Váratlan folyamatra hívták fel a figyelmünket a vasúti ágazatból: miközben pár hónapja össztűz zúdult Homlok Zsolt vasúti vállalkozóra, Mészáros Lőrinc korábbi vejére, újabban Homlok mintha valamelyest mégis visszatérne a pikszisbe. Minderről az Átlátszó is írt egy alapos anyagot.

A visszatérésre utalt, hogy az utóbbi időben összesen 2 milliárd forint értékben újra hazai közbeszerzéseket nyertek el az üzletember vállalkozásai, de nem a megbírságolt és a közbeszerzésektől eltiltott Homlok Zrt. és Kft., hanem egy harmadik érdekeltség, az előbbiektől hermetikusan leválasztott Vasútvill Kft. Sőt, ezzel egyidejűleg a Vasútvill egy nagy bolgár projektet is elnyert, bár ez annyiban inkább véletlen egybeesésnek tűnik, hogy a bolgár közbeszerzéseknek aligha van közük a NER-hez.

Kiesés a pikszisből

Homlok Zsolttal közvetlenül nem tudtunk beszélni a cikk elkészítése során, de több olyan vasúti szakemberrel igen, akinek van rálátása a most zajló állami munkákra. A szektorban újabban nagyon sok a konfliktus, elég csak Lázár János építési és közlekedési miniszter és a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó V-Híd folyamatos viszályára gondolni. Forrásainktól úgy tudjuk: Homlok ugyan még nem oldotta meg a gondjait, de ezen villongások közben a korábban kigolyózott üzletember bizonyos szinten visszatérhetett.

Az eredeti Homlok–Mészáros konfliktus szép példája volt annak, mi történik akkor, ha egy magas szinten mozgó vállalkozó kegyvesztetté válik a NER-ben. Mint akkor felidéztük, Homlok Zsolt volt valaha Szombathely legismertebb vállalkozója, és a magyar vasútépítés egyik legerősebb embere is, aki elvette Mészáros Lőrinc Ágnes nevű lányát.

Homlok Zsolt és Mészáros Ágnes válása után azonban személyes konfliktusok alakultak ki, Homlok Zsolt tapinthatóan Mészáros Lőrinc ellenfele lett. Ez egybeesett azzal, hogy az állami szervek hirtelen lesújtottak a Homlok-csoportra, bár a kartellügy miatt eljáró GVH vezetése természetesen nonszensznek nevezte, hogy a vállalkozó Mészáros családból való kikerülésének köze volna a fellépéshez.

A Homlok-csoport ezek után már kevesebb megbízást nyert el, majd egy közbeszerzési összejátszás miatt 1,2 milliárd forintos versenyhivatali bírságot is kapott. Egy ponton úgy nézett ki, ez ennyi volt, de aztán a bíróság segítségével a vállalkozó némi levegőhöz jutott. Az Mfor pedig nemrég arról írt, hogy a vállalkozónak hat hónapja maradt kiegyezni a hitelezőivel.

Visszakapaszkodás

Ezek után nézzük meg a friss tendergyőzelmeket.

• A MÁV Pályaműködtetési Zrt. által kiírt különböző közbeszerzési dokumentumokat (nyugat-magyarországi vasúti rakodók) böngészve az látszik, hogy a Vasútvill az 1-es vonalon (Hegyeshalom, Nagyszentjános, Komárom, Almásfüzitő) nyert, a szerződés összértéke itt 782 millió forint.
• Szintén a Vasútvill kapott munkát a 20-as vonalon (Boba, Hajmáskér, Várpalota), itt a szerződési összérték 536 millió forint. Végül a dél-dunántúli vonalak (Murakeresztúr, Dombóvár, Sárbogárd, Kiskorpád) szerződéseinek összértéke: 681 millió forint.

A pályázati dokumentációból az is látszik, hogy a Vasútvill bőven az ismert és bemutatott viszályok után nyert, a belinkelt dokumentumok közül a pályázatok eredményét összegző papír például csak idén augusztus 8-án készült. Az egyes munkákért mindig más és más vasúti csoporttal kellett a Vasútvillnek megküzdenie, miközben ő azonos alvállalkozókkal indult.

A teljes nevén Vasútvillamossági Kft. nevű budapesti cégnek, vagyis a győztesnek amúgy az Opten szerint külföldi tulajdonosa van, a cseh Rafinanz Promotion. A szakma azonban ezt a céget Homlok Zsolthoz és testvéréhez, Homlok Tiborhoz köti, amit jól jelez, hogy a cég képviselője is Homlok Tibor. Korábban a 24.hu jogerősen meg is nyert egy pert, amelyben a Fővárosi Törvényszék ítélete szintén Homlok-érdekeltségként kezelt bizonyos cégeket, ilyen volt a Vasútvill Kft., a Homlok Zrt. és az RM International Zrt.

A „Homlok-visszatérésről” érdeklődtünk az Építési és Közlekedési Minisztériumnál (ÉKM), ahol elhárították az üzletember rehabilitációját firtató kérdéseinket, a tárca szerint nincs itt semmi látnivaló. Csepreghy Nándor miniszterhelyettes úgy fogalmazott a Telexnek, hogy amikről kérdezünk, azok nyílt tenderek voltak, ahol a Vasútvill elindult, és mivel ő adta a legjobb ajánlatot, nyert, de mindezt nem kell túlgondolni. A miniszterhelyettes azt mondta, hogy a pályázat eredményét nem a „csókosok és kegyvesztettek” logikájával érdemes vizsgálni, a pályázaton elinduló legjobb ajánlatok objektív szempontok alapján nyertek.

Ettől függetlenül azért nincs előttünk, hogy a NER világában valóban tud-e nyerni olyasvalaki kizárólag a jó ajánlata alapján, akinek korábban látványos konfliktusa alakult ki a gazdasági-politikai hatalom magjával, például Mészáros Lőrinccel. Ahogyan az is kockázatnak tűnik, hogy mennyire biztonságos partnere az államnak egy olyan üzletember érdekeltsége, akinek két másik cége már bajban van.

Erről általánosságban azt hallottuk az ÉKM-től, hogy az állami megrendelő mindig úgy szerződik, hogy több formában is bebiztosítja magát. Ez megtörténhet bankgarancia, hibás teljesítési kötbér, meghiúsulási kötbér formájában.

Az ÉKM Telexnek küldött válaszában kitért olyan elemekre is, amelyek nem feltétlenül a konkrét ügyhöz tartoznak, de segítenek megérteni a folyamatot. Állításuk szerint a beruházási törvény alapján ma már jobban elválik a projektek tervezési és kivitelezési szakasza. Először terveket kérnek, ez alapján pontosabb árat látnak, és utána mindig a legalacsonyabb áron szerződnek, miközben a tőkeerősséget és a finanszírozást elvárják a partnereiktől.

Korábban sokszor „design and build” típusú kiírások születtek, ami azt jelentette, hogy az állam azt határozta meg, mi a beruházás végcélja, és aki vállalta a munkát, az egyszerre felelt a tervezésért és magáért a kivitelezésért. Az ÉKM értékelése szerint ez sokkal több kockázatot rejtett, amit az ajánlattevők be is áraztak. Most a két szakasz elválik, a projekteket előbb a kiviteli tervekig viszik el, innen már sokkal kisebb a bizonytalanság, a kivitelezési ár így pontosabban belőhető.

A bolgár meló

Amennyire a szakmából tudjuk, a Vasútvill-csoport elnyert egy, a hazai győzelmeknél sokkal nagyobb munkát is, mégpedig Bulgáriában. A Vidin–Szófia nagy vasútfejlesztés egy szakaszán, a Medkovec–Statsimir szakaszon zajló munka több európai céget érint, így a pozsonyi székhelyű Orion Construction Sro.-t, vagy a ljubljanai SZ Zeleznicét.

Az érintett szakasz 31 kilométeres, de vannak a szakaszon felüljárók, aluljárók, valamint három új vasútállomás is. A szakasz a szófiai közlekedési csomóponton áthaladó gyorsvasútvonal része, amely Bulgáriát Nyugat-Romániával és Görögországgal köti össze, és egy amolyan műszaki szűk keresztmetszetet szüntethet meg. A projektet az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) forrásaiból finanszírozzák.

A Homlok–Mészáros háború nem ért véget

A Homlokhoz köthető cégek tehát munkákhoz jutottak, de amennyire tudjuk, Homlok Zsolt és Mészáros Lőrinc között amúgy azóta sem lett jobb a viszony. Sőt a Vasútvill és a Mészáros Lőrinc tulajdonában álló R-Kord között régóta húzódó elszámolási viták is vannak, ennek tárgya a Püspökladány–Biharkeresztes szakasz, illetve egy váci munka.

Az R-Kord mint fővállalkozó ugyanis felmondta a Vasútvillel mint alvállalkozóval a szerződését hibás teljesítésre hivatkozva, és nem fizetett ki egy nagyobb, több százmilliós összeget. A tartozás a késedelmi kamatokkal együtt ma már inkább egymilliárd forint.

Úgy tudjuk, hogy nem a Vasútvill az egyetlen R-Kord beszállító, akinek jelentős követelései vannak. Az egyik forrásunk ehhez hozzátette, hogy miközben ők nem jutnak hozzá a pénzükhöz, amiért megdolgoztak, a felcsúti R-Kord az idén is úgy döntött, hogy a teljes adózott eredményét kifizeti osztalékként.

A felek megpróbálták bevonni a helyzet rendezésébe Lázár János építési és közlekedési minisztert is, aki mosta kezeit: álláspontja nagyjából úgy írható le, hogy az ÉKM-nél nincs kifizetetlen számla, a minisztérium a fővállalkozónak mindent elutalt, a fővállalkozó és az alvállalkozó elszámolásába pedig a minisztérium nem tud és nem kíván beavatkozni. De a miniszter azért reményét fejezte ki, hogy az érintett munkavállalók és családjaik boldogulása, és általában egy kiemelt hazai beruházás reputációja, a csúszások elkerülése érdekében a felek rendezik a vitát.

Problémák sokasága

Homlok Zsolt továbbra sincs könnyű helyzetben, ha a most zajló bírósági eljárás végén az említett két cégénél (Homlok Zrt. és Homlok Kft.) ki kell fizetni a Gazdasági Versenyhivatalnak az 1,2 milliárd forintos versenyfelügyeleti bírságot és a 25 millió forintos eljárási bírságot, az ugyanis mindenképpen hatalmas tétel. Az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerbe (EKR) ezzel párhuzamosan már bekerült, hogy a Homlok Zrt. és a Homlok Kft. 3 évig nem indulhat közbeszerzésen.

A Vasutvill Kft., amely most mégis munkákat nyert, korábban a Budapest–Belgrád projektbe is bekerült, és akkor még bőven 10 milliárd forint feletti forgalmat ért el a vasútépítések villamossági munkálataiból. A cég aztán nagyon összement, tavaly a 2,7 milliárd forintos forgalma után 1,6 milliárd forintos veszteségbe fordult. De ha az állam újból megbízásokat ad, akkor lehet esély a működésre.

A szakma szerint a vasúti közbeszerzéseknél nyílt titok, hogy nem jó a finanszírozási helyzet. Az ágazat szereplői olyan híreszteléseket erősítettek fel, amikor erről kérdeztük őket, hogy a pályázatoknál előny, ha valaki nem kér előleget, mert azt most nehéz kapni, illetve az Európai Beruházási Bank állítólag több hazai vasúti projektet lehúzott a támogatható projektek listájáról. Ami pedig a hazai döntéshozókat illeti, állítólag bejött a képbe egy olyan felülről érkező elvárás, hogy az ÉKM minél több függő beruházási és elszámolási ügyet zárjon le.

Homlok Zsoltnak ezen a piacon egyelőre biztosan lesznek likviditási gondjai, hiszen olyan magyar vállalkozás nem nagyon létezik, amely 1,2 milliárd forintot csak úgy ki tudna fizetni. Márpedig a GVH-ügy bíróság előtt van, és a következő hónapokban nem várható, hogy gyorsan lezárul a folyamat.