Az, hogy két olajvezetékünk is van, kicsit luxus – a legfontosabb állítások az orosz leválásról szóló műsorunkból
A Téma legújabb adásában Holoda Attila energetikai szakértővel és Deák András Györggyel, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézetének tudományos főmunkatársával beszéltünk arról, hogy Magyarország hogyan tudná megszüntetni az orosz kőolaj- és földgázfüggőségét, szemben az Orbán-kormány képviselőinek érveivel. A teljes képhez érdemes végignézni az adást, de a legfontosabb állításokat külön is összegyűjtöttük.
A Téma vendégei egyetértettek abban, hogy Orbán Viktornak jó esélye van arra, hogy a pénteken esedékes washingtoni tárgyaláson meggyőzze Donald Trumpot arról, hogy Magyarország felmentést kapjon az orosz olajiparra kivetett szankciók alól, legalább egy ideig, mondjuk az áprilisi választásokig.
Az viszont látszik, hogy szintet lépett az amerikai nyomásgyakorlás, ami új helyzetet teremt Magyarországnak. Deák András György szerint eddig Magyarország csak azzal szembesült, hogy az amerikai kormány csak beszél arról, hogy meg fogja büntetni azokat az államokat, amelyek orosz kőolajat és földgázt vásárolnak, ezért Orbánék eddig sikeresen tudták halogatni, hogy komolyabban foglalkozzanak ezzel a kérdéssel.
Most viszont, hogy az amerikaiak szankciókat vetettek ki, eljött a tettek ideje,
„a halogatás végén vagyunk, és ha csak nem tör ki valamilyen béke nagyon gyorsan, akkor lépni kell, rá leszünk kényszerítve”
– mondta az NKE kutatója. A magyar kormány viszont azzal érvel, hogy Magyarországnak nincs tengere, így tengeri úton nem tud kőolajat és földgázt beszerezni, vezetékekre szorul, és mivel Oroszországgal van a legstabilabb vezetékes összeköttetés, az ellátás biztonsága érdekében rászorulunk az orosz importra.
Holoda Attila viszont úgy látja, a kormány érvelése több szempontból is sántít. Ami a kőolajat illeti, a legtöbb európai ország nem rendelkezik egynél több vezetékkel, Magyarországra viszont két vezetéken, a Barátság és az Adria- vezetéken, két irányból kétféle olaj is eljut.
Ilyen szempontból Magyarország a két vezetékével luxus helyzetben van Európán belül.
A magyar kormány viszont váltig állítja, hogy a horvát Adria-vezetéken nem megoldható az ország olajigényének ellátása. Ez valójában egy elméleti vita, mert az orosz preferencia miatt eddig sosem próbáltunk annyi kőolajat beszerezni azon keresztül, amennyi az egész ország keresletét kielégítené. A jövőben viszont – vagy a szankciók miatt, vagy azért, mert a Barátság vezeték egy háborús zónán halad át – könnyen lehet, hogy a horvát vezetékre leszünk utalva. Éppen ezért Holoda Attila szerint elég nagy politikai és diplomáciai hiba, hogy a magyar kormány „kígyót-békát kiabál” a horvátokra, elmérgesítve a viszonyt ezzel a nagyon fontos partnerrel.
A leválás, vagy legalábbis az orosz energiaimport jelentős csökkentése a Téma vendégei szerint lehetséges, és sok szempontból szükséges is, de az tény, hogy anyagi áldozatokkal járna. Deák András György becslése szerint az orosz olaj és földgáz árelőnye még mindig megvan,
így a leválás a magyar GDP nagyjából 0,5 százalékába, nagyjából 400 milliárd forintba kerülne évente.
„Ez nem fogja romba dönteni a magyar gazdaságot, de ez már egy tetemes összeg, 400 milliárd forint az két és fél hétnyi 13. havi nyugdíj, vagy egy fél alrendszer reformjának a költsége” – mondta a kutató, aki szerint ezért ez nehéz döntés lehet a kormány számára. Viszont ennél nagyobb lehet a leválás költsége, ha felkészülés nélkül, kapkodva kell alternatív energiaforrásokat találni és vásárolni, ha az országot a háború vagy újabb szankciók hirtelen kényszerítenék rá a váltásra.
A Téma vendégei szerint pedig még ha véget is érne a háború, Európa és Oroszország energiapiaci kapcsolata már sosem fog helyreállni arra a szintre, ahol a háború előtt volt. Ez viszont nem jelenti azt, hogy valamikor a jövőben, egy esetleges békekötés után az orosz energia ne kúszhatna vissza kisebb mértékben az európai piacra.
