Egy szokatlan, de egyre menőbb befektetési lehetőség, amivel filmsorozatokba, nyugati fociklubokba vagy akár repterekbe is beszállhatunk
A világ befektetői legnagyobbrészt részvényeket, kötvényeket és készpénzt tartanak. Magyarországon ezekhez még mindenképpen hozzá kell tenni az ingatlanokat, egészen pontosan a saját tulajdonú lakást, ami a legtöbb családban meghatározó vagyonelem.
Ugyanakkor egyelőre viszonylag kevesen fektetnek az összefoglaló néven alternatív befektetéseknek nevezett eszközosztályba, pedig azok (mindjárt mutatjuk, hogy pontosan mik) színesíthetik a portfóliót, csökkenthetik a kockázatokat, javíthatják a hozamokat.
A magyaroknak még alig van
Kállay András, az Apelso Alapkezelő vezérigazgatója egy november 5-i budapesti eseményen mesélt arról, hogy Magyarországon még a legvagyonosabb befektetőknek sincsenek ilyen eszközeik, nincsen ezekhez a piacokhoz megfelelő hazai hozzáférés.
Ezek után el lehet képzelni, hogy egy kisebb összeggel rendelkező, „átlagos” befektetőnek végképp nincsen ilyen instrumentuma.
Ha mindezt számokkal is jellemeznénk: az alternatív eszközök súlya globálisan már 20 százalék körül alakul, ugyanakkor a hazai gazdagoknál, vagyis a privátbanki ügyfeleknél még csak 1-2 százalékról beszélünk. De ha már ennyit emlegetjük az arányokat, lassan eláruljuk azt is, mit nevezünk alternatív befektetéseknek. Egy szélesebb felsorolással kezdjük, aztán egy sokkal szűkebb eszközosztályról részletesebben is írunk.
A világ befektetői a hagyományos elemek (részvények, kötvények, ingatlanok, készpénz, befektetési jegyek) mellett fektethetnének árupiaci eszközökbe, kriptóba, műtárgyakba, magántőkébe (private equity), magánhitelekbe (private credit), infrastruktúra-projektekbe (repterekbe, autópályákba, gázvezetékekbe), hedge fundokba (fedezeti alapokba), de ennél is színesebb projektekbe, fesztiválokba, filmsorozatok sikerébe, fociklubokba is. Természetesen ezek között is van olyan, ami tőzsdén jegyzett cégek révén lefedhető, de az ezen a szférán kívüli üzletekre is érdemes odafigyelni, mert öt cégből csak egynek vannak nyilvánosan kereskedett papírjai.
Kállay András előadása alapján három, immár Magyarországon is elérhető csoportot részletesebben bemutatunk. Ezek a saját lakáson túlmutató nagy ingatlanfejlesztési projektek (irodák, raktárak, lakóparkok), a hedge fundok, illetve a private markets (privát piacok) összefoglaló névvel emlegetett eszközcsoportok. Főleg az utóbbi kettőt nézzük, mert ezek valódi újdonságok itthon.
Különlegességük, hogy akár bőven két számjegyű hozamokat is el lehet érni velük, viszonylag moderált kockázatokkal. Igaz, Nikolaos Panigirtzoglou, a JP Morgan globális piaci stratégája nemrég éppen arról írt, hogy a korábbi optimizmus éppen alábbhagyott: a magántőke-befektetések 2024-es átlagos 7,3 százalékos hozama sem gyenge, bőven infláció feletti, de az S&P 500 indexben szereplő nagyvállalatok 25 százalékos, míg a Russell 2500 indexben szereplő kis- és közepes tőzsdei részvények 12 százalékos hozama magasabb volt.
Egyre meghatározóbb lesz
Nézzünk pár ilyen érdekes piacot, ráadásul olyanokat, amelyek immár itthon is elérhetők. Kezdjük a private markets csoporttal!
Budapesten járt ugyanis Matthias Zeinitzer, a 663 milliárd dollár alternatív befektetést kezelő BlackRock közép-európai értékesítési igazgatója is, az Apelso hazai együttműködő partnere, aki elmondta, hogy ennek a gyűjtőnévnek több alosztálya van. Nagyon speciális elemek is vannak itt, private equity cégek, infrastrukturális befektetések, privát hitelek, reáleszközök, akár fesztiválok, televíziós sorozatok jogai vagy sportklubok. Ezek elsőre nem olyan projektek, amelyekbe könnyű egy egyedi befektetőnek beszállni, de erre is van lehetőség.
A BlackRock például már több mint egy évtizede a Manchester Unitedbe szállt be így, de nemrégiben az olasz Monza is új, amerikai intézményi befektetőre talált. De ilyen befektetés – igaz, nem túl sikeres – volt például a KKR gigantikus alapkezelő beszállása a Szigetbe is. A KKR kimagasló ezen a piacon, de rajta kívül is sok kifejezetten nagy szórakoztatásbefektető működik világszerte.
Matthias Zeinitzer előadásában elmondta,
ma 13 ezer milliárd dollár van private markets típusú eszközökben globálisan, de várakozása szerint 2030-ra 20 ezer milliárd dollárra nő ez az eszközosztály.
Az igazgató szerint a következő öt évben lesz egy nagy elmozdulás, amely során legalább a portfóliók 5–20 százaléka ilyen eszközökbe fog átvándorolni. Mint mondta, az alternatív eszközosztály segíthet a hozam/kockázat arány javításán, de természetesen nem ajánlott mindent eladni és rohanni egy ilyen portfólióba. Vagyis egy egyszerű példán: ha korábban egy befektető a 60 százalék részvény mellett 40 százalék kötvény portfóliót preferálta, akkor neki ehelyett az 50 százalék részvény, 30 százalék kötvény, 20 százalék alternatív befektetés portfólióval érdemes lehet megpróbálkoznia.
Zeinitzer elmondása alapján a konkrét országok közül Svájc ma is élen jár alternatív befektetésekben, de világszerte az tapasztalható, hogy a nemzeti kormányok egyre jobban számítanak a magántőkére. Az elkövetkező másfél évtizedben közel 100 ezer milliárd dollárnyi infrastrukturális beruházásra lehet szükség (utak, vasutak, kikötők, repterek, áramhálózatok), ennek csak a töredékét tudják az eladósodott államok saját zsebből finanszírozni. Ezért az államok számítanak a magánforrásokra az infrastruktúra-építés, de az egészségügy, a mesterséges intelligencia, illetve az energiaátmenet világában is. Utóbbi kettő össze is függ, az MI-fejlesztések ugyanis elég sok energiát igényelnek.
Már hedge fund alapokba is be lehet szállni
Az alternatív befektetéseket ismertető eseményen bemutatkozott az apai ágon angol, anyai ágon magyar Marton Peter Price, az MPP&E Capital alapítója is. A Gödöllőn nevelkedett pénzügyi szakember korábban nem a gazdasági, inkább a sporthírekben szerepelt, mert sikeresen megmászta a Mount Everestet, de mint mondta, a fizikai csúcshódításhoz képest nem tartja kisebb eredménynek, hogy magyar háttérrel, saját cégével sikeres lett a világ egyik legfontosabb hedge fund központjában, Londonban.
Az MPP&E Capital 11 munkavállalója közül 9 magyar. Mint hallottuk, a társaság magyar fizikusok és matematikusok tudásával, de londoni szabályozással dolgozik a globális tőkepiacon. Elsőként egy New York-i befektető megbízásából kezeltek egy 100 millió dolláros hedge fundot, de immár a magyar befektetőknek is indítanak Everest néven egy hedge fund alapot, ami az első ilyen hazai termék lesz.
Na, de mibe fektet egy ilyen hedge fund alap? Kis túlzással mindenbe, ami likvid, vagyis amit nemzetközi piacokon kereskednek. A termék lehet részvény, kötvény, áru, áram, volatilitás, de a lényeg, hogy minden modellek alapján működik. Vagyis amikor a cégvezető éppen előad Budapesten, akkor is dolgoznak, kereskednek az algoritmusok, amelyeket az egykor Cambridge-ben együtt tanuló, de magyar iskolatársak fejlesztettek ki.
Ma még az MPP&E Capital befektetőinek a 90 százaléka amerikai, de nagyon fontos a cég alapítójának, hogy a magyarok is elérjék a termékeiket, mert ahogy Marton Peter Price mondta: a tehetség egyenlően oszlik meg a világon, vagyis Magyarország ebben biztosan nincs lemaradva, de a tőkepiaci hozzáférés mégsem egyenletes, ebben New York, London, Dubaj, Szingapúr a gócpontok.
A világ tőkepiacainak egyik aktuális trendje, hogy ne csak a befektetők szűk köre élvezhesse az ilyen fejlett eszközök hozamait. A 10 millió forintos minimális belépési küszöb miatt a lehetőség egyelőre inkább csak a gazdagabbaknak áll, ettől függetlenül a cég hazai megjelenése is a pénzügyi demokratizálódás folyamatába illeszkedik.
