A Tisza gazdaságpolitikusa szerint az amerikai pénzügyi védőpajzs nem helyettesítheti a befagyasztott EU-s forrásokat

Miután pénteki rádióinterjújában Orbán Viktor is beszélt arról, mit jelenthet Magyarország számára egy amerikaiakkal kötött devizacsere-megállapodás – más néven swap line –, Kármán András, a Tisza Párt gazdaságpolitikusa is kommentárt fűzött a Facebookon a miniszterelnök által „pénzügyi védőpajzsnak” nevezett megállapodáshoz.

Kármán szerint „igaz, hogy ha szükség esetén kellően nagy összeg hívható le, akkor ennek a swap line-nak már a megléte is segíthet visszatartani a forintot veszélyeztető esetleges spekulációt”. Szerinte egy ilyen megállapodás akkor tölti be a szerepét, ha soha nem kell felhasználni az ily módon elérhetővé tett devizát, továbbá mindez nem klasszikus hitelt jelent, amit a költségvetési hiány finanszírozására, vagy fejlesztésekre lehet költeni.

„Következésképpen, ez semmilyen módon nem helyettesítheti a befagyasztott Európai Uniós forrásokat – amelyek ráadásul nem hitelek, hanem vissza nem térítendő támogatások”

– írta Kármán András, hozzátéve, hogy egy ilyen devizacsere-ügylettel a költségvetés idei és megemelt hiányát sem lehetne megfinanszírozni. „Ezen a ponton kimondottan zavaros és félrevezető volt a kormányzati kommunikáció az első napokban” – írta, hiszen Lázár János építési és közlekedési miniszter a washingtoni találkozó után úgy fogalmazott: „Ha nincs brüsszeli pénz, akkor lesz amerikai. Tehát az amerikaiak adtak egy pénzügyi védőpajzsot” – ezzel kifejezetten az EU-s források helyettesítéseként beállítva az amerikaiakkal kötött megállapodást.

A miniszterelnök november 9-én jelentette be, hogy Amerika pénzügyi védőpajzsot ígért Magyarországnak „spekulációs támadások” ellen. Később Lázár János is posztolta, hogy „spekulációs vagy politikai támadás esetén számíthatunk egy amerikai pénzügyi védőpajzsra”. Egyikük sem nevezte meg, pontosan miről is van szó.

Kármán András pénteki posztjában arról is írt, hogy ilyen swap line létrehozására az Európai Központi Banknál is van lehetőség. Ahogy írja, a svájci, a svéd és a dán jegybankkal is kötött ilyen megállapodást az EKB, a Magyar Nemzeti Bankkal viszont nem. Az eddig nem teljesen ismert megállapodás lehetséges tartalmáról és jelentőségéről ebben a cikkben írtunk.

„Kézenfekvő lett volna Magyarországnak hozzájuk fordulni, de az Európai Központi Bank üzletszabályzata egyértelműen fogalmaz, hogy ilyen megállapodást csak a legjobb hitelminősítéssel rendelkező országokkal köthet” – írta a szakpolitikus, hozzátéve: „Ezért végül maradt nekünk az Egyesült Államok, mint partner és az a konstrukció, amelyet a folyamatos finanszírozási nehézségekkel küzdő Argentínával már korábban kialakítottak.”

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter úgy fogalmazott a megállapodásról: „Ez egy védőpajzs, nem mentőöv. Azt érezzük, hogy Brüsszel is bent van a kampányban, pénzeink egy része be van fagyasztva, ez egy szorongatás. A brüsszeli kérdéskör erősen benne van a politikusok fejében. Nem kapjuk meg a pénzeinket. Ha így nézem, van egy pénzügyi támadás ellenünk, jó lenne kivédeni.” Hozzátette, hogy: „az Európai Központi Bankkal Magyarországnak nincs swap line megállapodása, pedig az jó lenne”.

Az Amerika által a „spekulációs támadások” ellen Magyarországnak ígért pénzügyi védőpajzsról ebben a cikkben olvashatnak.