Csak úgy ömlenek Európába a kínai áruk, és sok közülük a budapesti reptéren keresztül jön be

Magyarország az elmúlt években jelentős regionális szereplővé vált a jellemzően Kínából érkező, olcsó e-kereskedelmi küldemények elosztásában. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal adatai szerint idén minden eddiginél több csomag érkezett az unión kívülről, amiknek többsége aztán ismét elhagyja az országot.

A harmadik országból érkező csomagok után az Európai Unió vámszabályai szerint 150 euró értékhatárig nem kell vámot fizetni. 2021. júliusától ugyanakkor minden egyes csomagra kötelezővé vált egy elektronikus vám-árunyilatkozat benyújtása, így a NAV-nak pontos adatai vannak az e-kereskedelmi csomagforgalomról. A vámszabály csütörtökön kilátásba helyezett szigorításakor érdeklődtünk a NAV-nál ennek potenciális következményeiről, és akkor már azt is megkérdeztük hivataltól, hány e-kereskedelmi küldemény érkezett Magyarországra az elmúlt években az Európai Unión kívülről.

A NAV lapunknak küldött adatsora szerint nem uniós országból idén 165 millió e-kereskedelmi küldemény érkezett október 31-ig Magyarországra. A csomagok mindössze 16 százalékának, azaz 26 milliónak volt magyarországi címzettje, a többi küldemény más uniós országokba haladt tovább. Még két hónap hátravan az idei évből, de a küldemények mennyisége már így is felülmúlja a korábbi évekét: tavaly 136 millió, 2023-ban 81 millió, 2022-ben pedig csak 39 millió ilyen csomag érkezett az unión kívülről.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal szerint ráadásul

a küldemények több mint 90 százaléka repülőgéppel érkezik hazánkba.

Ez jól mutatja, hogy a növekedés hajtómotorja a budapesti repülőtér, ami rekordmennyiségű, 200 ezer tonnányi légiárut kezelt 2025 első félévében. Ez 50 százalékkal volt magasabb 2024 első félévének eredményénél, és megegyezett 2023 egész éves légi-áru-forgalmával.

A 24.hu-nak korábban iparági szakértők elmondták, hogy Budapest Airport Kelet-Közép Európa legnagyobb gyűjtő-elosztó központja lett a Távol-Keletről érkező csomagforgalomban. A reptér a kisebb régiós országok viszonylatában számít csomópontnak, ahonnan a küldeményeket többek között Ausztriába, Szlovákiába, és a nyugat-balkáni régióba továbbítják.

Hosszas tárgyalások után, végül 2024 júniusában 3,1 milliárd euróért, azaz akkori árfolyamon körülbelül 1200 milliárd forintért vásárolta vissza a magyar állam a repteret. Nem sokkal később, idén júniusban Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter újabb fejlesztéseket jelentett be a reptéren, amiből úgy tűnik, hogy az utasforgalom növelése mellett a légiárukat kezelő logisztika fejlesztésével is tervei vannak a kormányzatnak.

Mivel a megemelkedett utasforgalom mellett már nem jut szabad idősáv a légiáru-forgalom számára, egy új áruszállító reptér megépítéséről is döntött a kormány 0,4-1 milliárd forint értékben. Nagy Márton akkor azt is hozzátette, hogy a légiáru-forgalom 84 százaléka Ázsiából és az Egyesült Államokból, ezen belül 43 százalékban Kínából érkezik, így főként keleti országból érkező befektetők részvételére számítanak a koncessziós pályázaton – akik nem csak megépítik, de üzemeltetik is majd a repteret.

A légiáru-forgalom gyors növekedése mögött elsősorban az olyan, jellemzően olcsó termékeket kínáló távol-keleti webáruházak állnak, mint a Shein és a Temu, akik évről évre egyre több terméket küldenek az Európai Unióba. Ezek a cégek az elmúlt években váltak a piac domináns szereplőivé, és mára olyan nagyra nőttek, hogy 2025 első felében a Biztosdöntés.hu szerint már több pénzt költöttek a magyarok a külföldi webáruházakban, mint a hazaiakban.

Nagyban csökkenti a távol-keleti webáruházak termékeinek árát, hogy az uniós jogszabályok szerint az EU-n kívülről érkező küldemények 150 euróig vámmentesek. Míg ilyen küldeményekből 2022-ben 1,4 milliárd ilyen csomag érkezett az unióba, addig ez a szám 2023-ra már 2,3 milliárdra, 2024-re pedig 4,6 milliárdra nőtt. Ráadásul 2024-ben az e-kereskedelemben vásárolt vámmentes küldemények 91 százaléka egyetlen országból, Kínából jött.

Az egyre nagyobb számban érkező küldemények kezelése a vámhivataloknak is kihívást jelent. Egyrészről az Európai Unió Tanácsa szerint az importőrök rengeteg küldeményt értékelnek alul amiatt, hogy beférjenek a 150 eurós küszöb alá és megússzák a vám fizetését. Másrészről az Európai Bizottság szerint a rengeteg beérkező csomag miatt több olyan is átjuthat a határon, ami az uniós követelményeknek nem felel meg, így akár a fogyasztók egészségére is veszélyt jelenthet.

Ebből következik az is, hogy a külföldi, kevesebb biztonsági intézkedést előíró országból érkező termékek jogtalan előnyhöz juthatnak az Európai Unió termékeivel szemben – hiszen nem feltétlen kellett ugyanazoknak az előírásoknak megfelelniük, amiknek egy unión belüli gyártónak.

Az unió tagországai között egyre többen vannak azok, akik módosítanának a vámszabályokon, hogy megálljt parancsoljanak az EU-s piacokra szakadó olcsó kínai termékek dömpingjének. Az Európai Unió Tanácsa már 2023-ban javaslatot tett az EU vámrendszerének megreformálására, amire szerintük a részben az e-kereskedelemből beérkező, nagyszámú küldemény miatt van szükség. A vámmentesség eltörlése azonban egészen idáig nem történt meg, a Financial Timesnak nyilatkozó diplomaták szerint azért, mert a döntéshozók nem tudtak megállapodni arról, hogy a vámmentesség eltörléséből befolyó pénzt a tagállamoknak vagy az EU költségvetésének kellene-e megkapnia.

Az Európai Bizottság májusban arra tett javaslatot, hogy két eurós vámot vessenek ki a 150 eurónál olcsóbb küldeményekre, de ez több mint két év múlva, 2028 közepétől lépne életbe. Csütörtökön ülésezett az EU gazdasági és pénzügyminiszteri tanácsa, amin a tagállamok végül megállapodást kötöttek a vámmentesség eltörléséről. Brüsszelben most még a tagállamokkal és az Európai Bizottsággal együttműködve ki kell dolgozni az intézkedés részleteit, de a tanács azt reméli, hogy

2028 helyett már a jövő évben megtörténhet a vámmentesség eltörlése valamilyen átmeneti rendszerben.

Azzal kapcsolatban, hogy a vámok eltörlése okozhatna-e visszaesést a reptér forgalmában a Budapest Airportot is megkerestük. Válaszukban arról írnak, hogy az e-kereskedelem volumene a piaci folyamatok függvénye, és úgy vélik, hogy a 150 euró alatti küldemények vámmentességének megszűnése nem jelentene számottevő többletköltséget az importőröknek. „Az online vásárlás mára alapvető fogyasztói szokássá vált, a légi úton szállított áruk mintegy 20 százaléka e-kereskedelmi küldemény. A repülőtér kiemelten kezeli ezt a szegmenst, miközben tovább fejleszti cargo tevékenységét olyan iparágak logisztikai támogatására, mint az autógyártás, elektronika, gyógyszeripar vagy a minőségi élelmiszerexport” – írták.