Hétfőn megjelent az Európai Bizottság 2025-ös őszi gazdasági előrejelzése. A testület közleménye szerint az uniós növekedés 2025 első három negyedévében meghaladta a várakozásokat.
Az EU-ban a bruttó nemzeti össztermék 2025-ben és 2026-ban is 1,4-1,4 százalékkal, míg Magyarországon idén csak 0,4 százalékkal, jövőre már kettővel nő az elemzés alapján.
A testület 2,5 százalékosra saccolja az uniós inflációt 2025-re, ami 2026-ra 2,1 százalékra mérséklődhet. Magyarországon ugyanez a két adat 4,5, illetve 3,6 százalék lenne, ha jól számoltak az Európai Bizottságnál.
Kedvezőbb hír, hogy amíg az uniós munkanélküliség 5,9 százalék lenne 2025-ben és 2026-ban, Magyarországon 4,5-ről 4,4-re csökkenne.
Az államháztartási hiány az EU-ban 3,3-3,4 százalék között alakulna az előrejelzés alapján, míg Magyarországon idénre 4,6, jövőre és 2027-re 5,1 százalékkal számoltak.
A magas hiány miatti eljárásban nagyon nem mindegy, hogyan számolnak
Nagy Márton gazdasági miniszter múlt héten jelentette be, hogy a tervezettnél nagyobb lesz a 2025-ös és 2026-os költségvetési hiány, öt-öt százalék. Csakhogy
másfél héttel korábbi dátummal egy olyan dokumentumot adott le a kormány az Európai Bizottságnak, amelyben még kisebb számok szerepeltek, ami azért sem mindegy, mert a magyar kormányzat ellen 2024-ben eljárás indult a túlzott hiány miatt.
Az ilyen eljárásokat a koronavírus-járvány alatti szünet után, 2024-ben vezették be újra. Bár a korábbihoz képest rugalmasabbá tették, a magyar kormányzat ellen így is első körben elindították. Bár itthonról előszeretettel kommunikálnak róla úgy, mintha már megszűnt volna, csak ideiglenesen felfüggesztették. Ez azt jelenti, hogy egyelőre hivatalosan nem mondták ki, hogy letért volna a bizottsági javaslatra tagállami miniszterek által előírt pályáról.
Eredetileg 2026-ra kellene elérni az előírt háromszázalékos hiányt (a magyar tervet eleve csak halasztás és módosítás után engedték át), de a kormány élt a lehetőséggel, hogy többet költsön a védelmi kiadásokra hivatkozva, erre a kérelemre a miniszterek igent is mondtak. Nagy ugyanakkor májusban még arról beszélt, hogy így 3,7 százalék lehet a hiány.
A kormánynak ősszel le kellett adnia egy jelentést arról, hogyan halad az eljárással. Ez a Központi Statisztikai Hivatalnál szeptember végére datálva jelent meg, de azóta – október végi dátummal – bővebben, szövegesen is elérhető az eljárás oldalán. Itt még 2025-re 4,3 százalékot mondott be a kormány, bár elismerte, hogy ez „kissé magasabb”, mint a középtávú magyar terv. 2026-ra szintén az akkori célnál „kissé magasabbat” adott be, de még ez is csak négy százalékos volt. Így Nagy másfél héttel később már 0,7, illetve egy százalékkal magasabb hiánycélt jelentett be, mint amit a kormány hivatalosan az Európai Bizottsággal közölt.
Az előrejelzés alapján az október végi számokat a testület sem hitte el, bár idénre a kormány mostani céljánál mérsékeltebbel számolnak. Uniós forrásból úgy értesültünk, hogy eleve saját adatokból indultak ki, és utaltak rá, hogy a kormány október végi tervei mögött sem látták a számításokat.
A hétfői szöveges értékelés alapján ráadásul további intézkedések, mint a 14. havi nyugdíj, még magasabb hiányt okozhatnak, ami alapján ezzel még nem foglalkoztak. Az erről szóló javaslatot történetesen épp a jelentés megjelenésének napján adták be, így nem is számolhattak vele hivatalosan.
Nagy a múlt heti megemelt hiánycél bejelentésekor arra utalt: szeretnék, ha maradna az eljárás ideiglenes felfüggesztése, a hiány csökkenne, de legalábbis nem nőne, az államadósság pedig fenntartható pályán maradna. Utóbbi a hétfői előrejelzés szerint az idei 73,7 százalékról jövőre 73,9, 2027-re 74,9 százalékra nőne.
