Uniós jogot sért a mohus hulladékgazdálkodási koncesszió, a Bizottság kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen
Az Európai Bizottság öt ügyben indít kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen – derült ki a testület honlapján olvasható közleményből.
Az Európai Bizottság úgy döntött, hogy kötelezettségszegési eljárást indít, és hivatalos felszólító levelet küld Magyarországnak, mert nem tartotta be az uniós szabályokat a hulladékgazdálkodási koncesszió odaítélésekor. Mint írták, az eljárásban alkalmazott jogosultsági kritériumok diszkriminatívak voltak, és a koncesszió 35 éves időtartama meghaladja az uniós irányelvben megengedett időtartamot. A testület szerint az EU koncessziós szerződések odaítélésére vonatkozó szabályainak célja a gazdasági szereplők egyenlő bánásmódjának és a koncessziók verseny előtti megnyitásának garantálása. Az Európai Bizottság számára úgy tűnik, hogy a koncesszió eredeti feltételeit az uniós szabályok megsértésével módosították.
Ahogy a HVG is írta, Magyarországnak két hónapja van válaszolni a felvetett kifogásokra. Ha ezt elmulasztja, akkor a Bizottság indokolással ellátott vélemény kiadásáról dönthet.
A hulladékgazdálkodási ágazat 35 éves koncessziós eljárása sok szakmai vitát szült Magyarországon. A Mol Nyrt. cége, a Mohu Hulladékgazdálkodási Zrt. által megnyert koncesszió a hulladékszállítást, -kezelést, -válogatást, -bálázást és -tárolást írta át. Ebben a cikkben bővebben írtunk arról, hogy tényleg a Molra szabták-e a koncessziót.
A Bizottság arra is felszólítja Magyarországot – Észtországnak és Lengyelországnak pedig indokolással ellátott véleményt küld –, hogy tartsa be az EU kibertámadásokról szóló irányelvét. Az irányelv az EU kiberbűnözés elleni küzdelemre vonatkozó jogi keretének alapvető részét képezi, és előírja a tagállamok számára a kiberbűnözésre vonatkozó nemzeti jogszabályok megerősítését, és a büntetőjogi szankciók bevezetését, egyebek mellett a nagyszabású kibertámadások esetében is.
A tagállamok kötelesek kapcsolattartó pontokat kijelölni, amelyek a nap 24 órájában, a hét minden napján elérhetőek, hogy biztosítsák a nemzeti hatóságok közötti gyors együttműködést. Az Európai Bizottság úgy véli, hogy Észtország, Magyarország és Lengyelország helytelenül ültette át az irányelvben meghatározott egyes intézkedéseket nemzeti jogába, különösen az irányelvben meghatározott egyes bűncselekmények elkövetéséhez használt jogellenes lehallgatásra vagy eszközökre vonatkozó rendelkezéseket.
Szintén az uniós jogszabály helytelen átültetésére figyelmeztet a testület a büntetőeljárásban gyanúsítottaknak és vádlottaknak nyújtott költségmentességre vonatkozóan. Magyarország és Bulgária sértett EU-s rendelkezést, ezért indul kötelezettségszegési eljárás. Az irányelv célja közös minimumszabályok létrehozása annak biztosítása érdekében, hogy a gyanúsítottak és a vádlottak jogai megfelelő védelemben részesüljenek az egész EU-ban. Lényegében a gyanúsítottak, a vádlottak és az európai elfogatóparancs alapján körözött személyek számára biztosít jogot a büntetőeljárásokban a költségmentességhez, és egyúttal garantálja számukra a pénzügyi támogatást ehhez.
A Bizottság megállapította, hogy mindkét tagállamban nem minden, az irányelv hatálya alá tartozó személy fér hozzá jogi segítségnyújtáshoz. Magyarország esetében további probléma, hogy a segítségnyújtás megadása az egyén kérelmétől függ. Bár Magyarország a kötelező védelem rendszerét alkalmazza, ez a rendszer nem fedi le az irányelvben meghatározott összes forgatókönyvet, és nem biztosítja, hogy a jogi segítségnyújtást indokolatlan késedelem nélkül megadják.
Az Európai Bizottság az észtek és az olaszok mellett Magyarországot is felszólítja, hogy ültesse át a fosszilis tüzelőanyaggal működő önálló kazánok pénzügyi ösztönzőinek fokozatos megszüntetéséről szóló, már elfogadott rendelkezéseket. A 2024-ben átdolgozott jogszabály meghatározza, hogyan érheti el az EU a teljes mértékben dekarbonizált épületállományt 2050-re számos intézkedés nyomán, és ezáltal hogyan csökkentheti az európai polgárok energiaszámláit az épületek energiahatékonyságának strukturális növelésével. Az Észtország, Olaszország és Magyarország által bejelentett intézkedések és a benyújtott magyarázatok vizsgálata után a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy ez a három tagállam nem hajtotta végre teljes mértékben a kötelezettségét, és nem is magyarázta meg teljes mértékben az önálló fosszilis tüzelőanyaggal működő kazánok telepítésére vonatkozó pénzügyi ösztönzők fokozatos kivezetését a 2025. január 1-jei határidőig.
Végül a testület arra szólította fel Csehországot, Ausztriát és Magyarországot, hogy helyesen ültesse át a közúti infrastruktúra használatára vonatkozó útdíjakra és matricákra vonatkozó uniós szabályokat. Az irányelv célja az uniós közúti infrastruktúra és a külső költségek díjszabási mechanizmusainak harmonizálása. Bár Csehország, Magyarország és Ausztria nemzeti jogszabályai, amelyek az irányelvet átültetik, nagyjából összhangban vannak az Eurovignette irányelvvel, olyan konkrét rendelkezéseket tartalmaznak, amelyek nem ültetik át azt helyesen. Magyarország esetében az útvonaljegy érvényessége 120 percre korlátozódik, ami hátrányosan érintheti a nem rendszeres úthasználókat, például a turistákat. Az érintett tagállamoknak két hónapjuk van válaszolni a felvetett aggályokra, javítani azokat.
