Az Európai Bizottság „központosítaná” a tagállami kormányok beruházástámogatási döntéseit, „a korábbi KGST módjára” megmondaná, milyen beruházás jöhet Európába és hogyan, állította hétfőn Szijjártó Péter.
A külgazdasági és külügyminiszter a kereskedelemért felelős uniós kollégáival találkozott, az ülés szünetében pedig úgy látta, „mesterségesen akarják itt Brüsszelben eltüntetni” Magyarország versenyelőnyét, mert „elegük van abból, hogy folyamatosan, rendre legyőzzük a nyugat-európai országokat” a nagyberuházásoknál, rekordokat döntenek a magyarországi beruházások.
Hamarosan dönthetnek a szabadkereskedelmi egyezményről a Mercosurral
Emellett súlyos veszélyt látott az európai és a magyar gazdákra az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur közötti szabadkereskedelmi egyezményben. Megerősítette, hogy az egyezményt a tervek szerint év végéig aláírnák, utána pedig hamar hatályba is léptetnék.
Az Európai Bizottság csak olyan esetekben hozna védőintézkedéseket, ha az az agrártermelés 50 vagy 25 százalékát veszélyezteti, ezért nem védi az öt százaléknál kisebb részesedésű tagállamokat, köztük Magyarországot, vélte.
Az Európai Bizottság októberben javasolt védzáradékokat a Mercosurhoz, a végleges formájáról a két döntéshozó testület, az Európai Parlament és a tagállami Tanács már megállapodott, utóbbi pedig már igent is mondott a tervezetre.
A kereskedelmi részről minősített többséggel szavaznak, azaz egy-két kormány nem tud vétózni. Szerinte a vélemények most „bizonyos esetekben kritikusak voltak”, de a bátorság „nem mindig tartós a többiek részéről”, így nem biztos, hogy a leadott szavazatok is ezzel összhangban lesznek.
Az ülés végén Maroš Šefčovič, az Európai Bizottság kereskedelemért felelős tagja úgy vélte, hogy „nagyon hamarosan” át fogják tolni a célvonalon az egyezményt. Emellett a tucatnyi, többnyire csendes-óceáni országból álló CPTPP-vel is új kereskedelmi tárgyalásokat nyitottak. Indiával, valamint az Egyesült Arab Emirátusokkal is egyezkednek, reményei szerint pedig 2027 végére szabadkereskedelmi szerződéseket véglegesíthetnek a Fülöp-szigetekkel, Thaifölddel és Malajziával. (Az EU tárgyalásairól és okairól itt írtunk bővebben.)
Kína lépéseiről is egyeztetett az EU az USA-val
Az ülésre az Egyesült Államok kereskedelmi miniszterét és főképviselőjét, Howard Lutnickot és Jamieson Greert is meghívták, hogy egyeztessenek a „transzatlanti kapcsolatokról”. Az EU még júliusban állapodott meg az USA-val, hogy enyhítse Donald Trump elnök vámháborújának hatásait, de már a politikai egyezségben is utaltak rá, hogy további termékekről is meg szeretnének állapodni.
Szijjártó az ülés szünetében beszélt, így már nem tudott beszámolni arról, mire jutottak, csak Trump vámháborújának kárait igyekezett az ezt mérséklő megállapodás ellenére Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök nyakába varrni.
A találkozót záró sajtótájékoztatóján Lars Løkke Rasmussen elismerte: volt néhány „hupli” a kétoldalú kapcsolatokban, de ha sikerül ezeken túljutni, és végrehajtják azt, amiről a nyáron megegyeztek, mindkét fél kölcsönös előnyére tudnak együttműködni.
A tagállami Tanács soros dán elnöksége nevében Kínát hozta példának. Számos területen létfontosságúnak tartotta az együttműködést, de szembe kell nézniük a kihívásokkal, „beleértve a méltánytalan kereskedelmi gyakorlatokat és a közelmúltbeli kiviteli korlátozó intézkedéseket”, utalt a csipek és a ritkaföldfémek ügyére. Szerinte nemcsak egymás között, hanem az egyesült államokbeli kollégáikkal is egyeztettek hétfőn arról, hogy kezdeniük kell valamit azzal, ha a függőségeket fegyverként kezelik. Úgy vélte, ezzel remekül tudnak hidakat építeni az „amerikai barátainkkal”.
Szijjártó az ülésre érkezve arról posztolt Facebookra, hogy bemelegítésként a kínai kollégájával egyeztetett majdnem egy órán keresztül. A kínai befektetések miatt „abban vagyunk érdekeltek, hogy a világgazdasági, világkereskedelmi együttműködés zavartalan legyen”, az EU ne gördítsen ez elé akadályokat.
Lutnick az uniós kollégáival közös ülés után jelezte: a ritkaföldfémekéhez hasonló ügyekről közös a megértésük, könnyen együtt tudnak működni.
Hangsúlyozta, hogy az EU-val nyáron kötött megállapodás egy alap, ebből építhetik tovább az együttműködést. Bár a Politico az ülés előtt arról írt, hogy az EU további termékekre is alacsonyabb vámokat szeretne, hétfőn Greer azt hangoztatta, hogy előbb a már meglévő egyezséget kellene végrehajtani, addig „nagyon nehéz” a továbblépés.
A közös sajtótájékoztatón a digitális szabályok körüli viták is hamar előkerültek, amelyekről Lutnick Henna Virkkunennel, az Európai Bizottság digitális szabályaiért felelős biztosával is tárgyalt. Az USA kereskedelmi minisztere szerint a szabályok új „egyensúlyával” ezermilliárd dolláros adatközpont-beruházások jöhetnének az EU-ba, és akkor az USA acélvámjait is „kezelhetik”. Šefčovič a világszintű túltermelést látta problémának (ezzel leginkább Kínára utalt), de hangsúlyozta, hogy a digitális szabályok nem az USA cégeit veszik célba. Ezt Greer vitatta, mert szerinte a megszabott határokba gyakran csak amerikai cégek férnek bele, a jogszabályok betartatása pedig „időnként túl agresszív”.
