Még mindig tárgyal a kormány az orosz kémbankként emlegetett IIB-vel a 26 milliárd forintos tartozásról

„A 26 milliárd forintos tartozást illetően folyamatban vannak a tárgyalások.”

Ezt válaszolta Fónagy János, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő írásban feltett kérdésére, amelyben arról érdeklődött, történt-e érdemi előrelépés az „orosz kémbankként” emlegetett Nemzetközi Beruházási Bank (IIB) adósságának ügyében.

Hadházy Nagy Márton miniszterhez intézett levelében felidézte az ügy részleteit, e szerint a kormány, mióta kilépett a Nemzetközi Beruházási Bankból, többször azt ígérte, hogy vizsgálja annak jogi lehetőségeit, hogyan rendezzék a magyar államot megillető, körülbelül 73,76 millió euró összegű tartozást. A hivatalos tájékoztatások alapján viszont egyelőre nem folyik csőd- vagy felszámolási eljárás.

Hadházy Ákos ezekre a kérdésekre szeretett volna választ kapni:

• Sikerült-e a kormány kilépése óta részletesen megvizsgálni a lehetséges jogi utakat, és van-e ezekről konkrét eredmény vagy döntés?
• Történt-e bármilyen érdemi előrelépés, jogi vagy pénzügyi eljárás az IIB-vel kapcsolatban, amely elősegítheti a magyar államot megillető összeg visszaszerzését?
• Folyik-e jelenleg új vagy korábban megindított jogi vagy pénzügyi procedúra az ügyben, amely eredményt hozhat, illetve terveznek-e további egyeztetést vagy lépést?
• Mekkora jelenleg a magyar államot érő tényleges pénzügyi veszteség, illetve a ki nem fizetett tartozás összege, és mikor várható ezek rendezése vagy megtérítése?

Miután az Egyesült Államok szankciós listára tette a magyarországi központú IIB-t 2023 áprilisában, az uniós államok közül utolsóként hazánk is kilépett az orosz befolyás alatt álló Nemzetközi Beruházási Bankból. A bankot 1970-ben alapították a szocialista országokat tömörítő KGST tagállamai, célja a többi fejlesztési bankhoz hasonlóan a tagállamok gazdasági fejlődésének elősegítése volt, elsősorban kiemelt vállalatoknak vagy projektekre nyújtott kedvezményes hiteleken keresztül. A pénzintézet a rendszerváltás után kifejezetten eljelentéktelenedett, majd az akkor még nyugatbarát első Orbán-kormány idején, 2000-ben Magyarország kilépett a bankból, 2015-ben azonban visszaléptünk. 2019-ben pedig a kormány bejelentette: az IIB a székhelyét Moszkvából Budapestre helyezte át.

Az IBB-ből kilépő országok jogilag igényt tarthatnak a befizetett tőkére, ezt a korábbi négy kilépő állam is kérte, az IIB viszont ellenköveteléssel állt elő. Az egykori tagországoknak így rengeteg pénzük ragadt a bankban.