A gazdasági elemzők továbbra sem túl derűlátók a magyar gazdaság helyzetét illetően: a szeptemberi 0,5 százalékos várakozást alulmúlva, várhatóan 0,2 százalékos GDP-bővülés, azaz lényegében a magyar gazdaság stagnálása várható idénre az Erste elemzői szerint. Nyeste Orsolya és Nagy János év végi makrogazdasági előrejelzései alapján ha bekövetkezik jövőre a régóta várt élénkülés Németországban, a magyar exporttermékek iránt is nőhet a kereslet. Becslésük szerint ebben az esetben a hazai GDP akár 2 százalékkal is nőhet. Az ipari növekedést a gyenge külső kereslet, a mezőgazdaság teljesítményét az aszály fogta vissza, ezt épp csak kiegyenlíteni tudták a szolgáltató ágazatok.
Nagy János, az Erste makrogazdasági elemzője a magyar gazdaságot befolyásoló külső tényezőket illetően azt mondta, a német gazdasággal párhuzamosan a magyar gazdaság is három éve stagnál, a jövőre nézve sem fűznek a változáshoz óriási reményeket. Európát jelenleg több tényező is korlátozza, az autóipart a csiphiány sújtja, ami hatással lehet a debreceni BMW-gyárra, és így közvetve a GDP-bővülés jövő évi alakulására. Tendenciózus javulásról továbbra sem lehet beszélni Nagy János szerint, a távol-keleti vállalatok növekedése is megállt a közelmúltban, valamint Németország és Kína külkereskedelmi kapcsolata nem vett pozitívabb fordulatot, így ez egy jelentős limit lesz a hazai ipar előtt.
2026 elején lassulhat az infláció
Az infláció az elemzők jelenlegi várakozásai szerint év végére 4,5 százalék körül alakulhat, 2026-ra jobb kilátásokkal számolnak, 3,8 százalék a jelenlegi várakozás. Az inflációt rövid távon több hatás is lassítja: a február végéig meghosszabbított árrésstopok, a Magyar Nemzeti Bank forintstabilizáló intézkedései és a termelői árak csökkenése is fékezi az inflációt, ezzel szemben a piaci szolgáltatások továbbra is viszonylag gyorsan drágulnak. A mesterséges hatások, vagyis az árkorlátozó intézkedések miatt a rövid távú inflációs kép még kedvezőbbé válik: 2026 első hónapjaiban akár 3 százalék alatti számokra lehet számítani, de mivel azt még nem tudni, mikor vezetik ki az árrésstopot, továbbra is bizonytalan a helyzet hosszú távon. Ezek mellett a lakossági inflációs várakozás is magas szinten maradt, tette hozzá Nyeste Orsolya, az Erste vezető makrogazdasági elemzője.
Amennyiben az árrésstopot kivezetik, a várható egyszeri hatás miatt az infláció tempója jövőre sem marad tartósan a jegybanki 3 százalékos célsávban, az elemzők szerint a jegybanki célsáv tartós elérésére 2027-ben lehet számítani.
Tartósan erős maradhat a forint
Az Erste elemzői úgy látják, hogy az MNB-t egyszerre nyugtalanítják a megemelkedett inflációs várakozások és az árrésstop kivezetése utáni inflációs bizonytalanságok, ezek tovább növelik a jegybankra nehezedő nyomást. A nagy jegybankokkal ellentétben a közeljövőben nem valószínű, hogy az MNB kamatot vágna, mivel továbbra is a pénzügyi stabilitás fenntartására törekszik. Az Erste szakértői szerint érdemi kamatvágás legkorábban 2026 végére képzelhető el: némi bizonytalanság azért itt is van, de az biztosnak tűnik, hogy a következő hónapokban a jelenlegi kamatszint változatlan marad.
Az elemzők szerint a hazai és nemzetközi kamatok közötti, várhatóan tovább növekvő különbség miatt a forint az idei mintegy 7 százalékos nominális erősödés után tartósan erős maradhat. Az árfolyamot a vámháborús feszültségek enyhülése és a folyó fizetési mérleg többlete is támogatja. A jövőben viszont az inflációs különbözet folyamatosan leértékelődési nyomást gyakorol a magyar devizára az euróval szemben. Az euró/forint árfolyam idén és 2026 végén egyaránt 385 körül mozoghat az elemzők szerint.
Nyeste és Nagy arra is emlékeztettek, hogy érdemes lesz figyelemmel követni a Moody’s e heti felülvizsgálatát: a hitelminősítő pénteken közli a magyar államadósság besorolásának felülvizsgálati eredményét. Az elemzők szerint nőtt a leminősítés kockázata, de ha ez megtörténne, még akkor sem kerülne a magyar államadóság a befektetésre nem ajánlott, azaz a bóvli kategóriába. Egy esetleges leminősítést egyébként ajánlott elkerülni, mivel súlyos hatással lehet a forint árfolyamára, a magyar monetáris és költségvetési politikára is, de bizakodásra adhat okot, hogy az S&P hitelminősítő októberben nem változtatott a magyar államadósság besorolásán.
Néhány hete Németh Dávid, a K&H vezető elemzője arról beszélt, 2025-ben 0,5 százalék lehet a gazdasági növekedés. Szerinte is várható jövőre egy felpattanás, de míg a kormányzat 3 százalékról beszél, addig a K&H inkább csak 2,4 százalékot tart reálisnak.
A makrogazdasági helyzetről nemrég a Téma című műsorunkban is beszélgettünk Virovácz Péterrel, az ING elemzőjével:
