Az eddigi szinte, Baa2-n hagyta a Moody's hitelminősítő Magyarországot – számolt be a döntésről a Portfolio pénteken. Az ország adósbesorolásának negatív kilátása megmaradt, ez a leminősítés veszélyére utal.
A Moody's szerint a visszafogott GDP-növekedés továbbra is támogatja a Baa2 besorolást. Arra számítanak, hogy a 2026-os választás után erősebb fiskális konszolidáció kezdődik, ami a lap szerint azért lenne fontos, mert a 2020 óta állandó költségvetési hiány, illetve az intézményi- és gazdaságpolitikai gyengeségek a minősítés ellen szólnak.
A GDP-növekedési előrejelzésüket idénre 0,5 százalékra mérsékelték, 2026-ban pedig 2,3 százalékosra számítanak. A szakértőik szerint a magyar gazdaság különösen kitett az autóiparnak és a német gazdaságnak, ez rontja az exportkilátásokat. A növekedési képen az sem javít, hogy visszafogták az állami beruházásokat a kiesett uniós források miatt.
A kormány nemrég a GDP 5 százalékára emelte a 2025-ös és 2026-os hiánycélt 4 százalék környékéről, ezért az adósságráta is kismértékben emelkedhet a GDP 74 százalékára a 2024-es 73,5 százalékról az elemzés szerint. Hosszabb távon az adósságráta csökkenésére számítanak, részben mert középtávon csökkenhetnek a költségvetés kamatkiadásai.
A negatív kilátást azzal magyarázzák, hogy kockázatok vannak a magyar intézmények és kormányzat minősége miatt, ez pedig az EU-források nagy részének elvesztéséhez vezethet.
A kilátásokat az javítaná, ha tartósan javulna az Európai Unió és Magyarország viszonya. Megjegyzik még, ha további költekezés jönne a választások előtt, az rontaná a költségvetési kilátásokat, és akár a besorolásra is hatással lehet. Kockázat még a Moody's szerint az orosz energiafüggőség, ami a szállítások fennakadásával komoly gazdasági következményeket hozhatna – bár ezt az amerikai szankciók alóli egyéves mentességgel egyelőre megúszta.
Péntek este a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) is reagált a Moody's jelentésére, kiemelve, hogy „a hitelminősítő a Standard and Poor’s-hoz és a Fitch Ratings hasonlóan továbbra is befektetésre ajánlja hazánkat”. A közlemény szerint jók a foglalkoztatottsági adatok, nőnek a reálbérek, bővül a fogyasztás és a turizmus, sikeresek a kötvénykibocsátások, áramlanak be a külföldi működőtőke-befektetések és „Magyarország pénzügyei rendezettek”. Ezzel magyarázza a tárca, miért tud a kormány osztogatni „a fiskális fegyelem fenntartása mellett”.
Legutóbb október 10-én az S&P hitelminősítő közölte, hogy a magyar állampapírokat a BBB- besorolásban hagyta, negatív kilátással, ami az utolsó, még befektetésre ajánlott kategória. Ha ezen rontott volna a cég, akkor Magyarország a befektetésre nem ajánlott, köznapi megfogalmazásban bóvli kategóriába került volna, ami komoly hatással lehetett volna a forint árfolyamára, a magyar monetáris és költségvetési politikára, így a jövő évi választásokra is.
