Eurostat-jelentés: Magyarország egyszerre a lakástulajdonosok országa és drágulási bajnok
Megjelent az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat legfrissebb lakhatási jelentése, ami az EU tagországainak lakhatási helyzetét mutatja be. Az elmúlt években nemcsak hazánkban, de az Európai Unió legtöbb országában is egyre komolyabb a lakhatási válság, amit a kormányok különböző módszerekkel próbáltak orvosolni.
Az EU-ban Magyarországon az egyik legmagasabb a saját tulajdonban élők aránya, miközben a lakások túlzsúfoltságban is jelentősen jobban teljesítettünk a régió többi országához képest. Ezzel együtt itthon sem rózsás a kép. Kigyűjtöttünk néhányat az Eurostat jelentésének legérdekesebb pontjaiból.
Rengetegen élnek saját tulajdonban
„Magyarország alapvetően házban gazdag, készpénzben szegény állapotban van” – mondta nemrég Boros Tamás, az Egyensúly Intézet igazgatója a Telex Magyarország jövő időben című műsorában. Ezt támasztják alá az Eurostat jelentésének adatai is, ami szerint 2024-ben a magyar háztartások 91,6 százaléka él saját tulajdonú ingatlanban. Ez több mint 23 százalékponttal volt magasabb az EU átlagánál, csak Romániában és Szlovákiában volt magasabb a saját ingatlanában élő háztartások aránya. Magyarországot a horvátok követték 91 százalékkal. (Az Eurostat definíciója alapján ingatlantulajdonos az a személy, akinek van tulajdoni lapja a lakáshoz, függetlenül attól, hogy van-e azon jelzálog vagy fizetnek-e kölcsönt, saját tulajdonú lakásnak pedig az minősül, amiben legalább egy lakó tulajdonos.)
Németország volt az egyetlen az EU tagországai közül, ahol többségben voltak az albérletben élők, itt csak a háztartások 47 százaléka élt saját tulajdonú ingatlanban. Németország után 54 százalékkal Ausztriában és 61 százalékkal Dániában volt a legalacsonyabb ez az arány.
A Habitat for Humanity szerdán közzétett jelentése szerint 1990 óta a lakástulajdonhoz kapcsolódó, és egyébként szociálisan nem célzott támogatások adták az állami költségvetési kiadásainak legnagyobb tételét. A kormány 2024-ben bejelentett gazdaságpolitikai akciótervében a lakhatás is helyet kapott, kampányuk pedig a saját lakástulajdonra (mint „magyar álomra”) épült. Jó példa erre a 300 milliárd forintból finanszírozott Lakhatási Tőkeprogram, amitől a kormány 30 ezer új lakás megépülését várja – az előzetes felmérések alapján csak az összeg 20 százalékát fogják bérlakásokra és kollégiumokra költeni a programban részt vevő ingatlanfejlesztők.
Nincs túlzsúfoltság Magyarországon
Ha egy ország lakhatásának a minőségét szeretnénk felmérni, az egyik módszer, ha megnézzük, hogy a társadalom hány százaléka él túlzsúfolt otthonokban. Részben ezt a kérdést is érintettük a lakhatásról szóló műsorunkban, a lakhatási válság ugyanis nem csak az árakról szól. „A lakhatási válság megnyilvánulhat abban, hogy túl drágák a lakások, és abban is, hogy rossz minőségűek vagy nem megfelelő a méretük – azaz bizonyos csoportok számára nem elérhető az, ami szükséges lenne nekik a nyugodt, biztos élethez” – mondta a műsorban Szemző Hanna szociológus, a Városkutatás Kft. ügyvezető igazgatója.
A túlzsúfoltság méréséhez az Eurostat megnézi, hány ingatlanban van meg a megfelelő mennyiségű szoba ahhoz, hogy megfeleljen az abban élő háztartásnak. Ilyenkor olyan szempontokat vesznek figyelembe, mint például jut-e saját szoba minden párra vagy egyedülálló felnőttre, van-e egy külön szoba az egész háztartásnak, és a gyerekek közül sincs kettőnél több egyetlen szobában. Ezek alapján az Európai Unióban a háztartások 17 százaléka él túlzsúfolt otthonokban, ami 2 százalékpontos javulást jelent a 2010-es eredményhez képest. A legrosszabb helyen Románia állt, ahol a háztartások 41 százaléka élt túlzsúfolt otthonokban, ezt 31 százalékkal Lettország, 34 százalékkal pedig Bulgária követte. Ugyanennek aránya Cipruson volt a legalacsonyabb, ahol mindössze két százalék élt túlzsúfoltságban. Utánuk 4 százalékkal a máltaiak, 5 százalékkal pedig a hollandok jöttek.
Ennél a mutatónál Magyarország is javított az EU-s átlagon: itt a lakosság 14,6 százaléka élt túlzsúfolt ingatlanban, ezzel pedig két százalékponttal előztük a svédeket, és alig maradtunk el Ausztriától.
2010-ben még a magyarok 47,2 százaléka élt túlzsúfolt ingatlanokban, ami az EU akkori átlagának két és félszerese volt. A dinamikus javulás a szomszédos országokra is jellemző volt, és sokáig viszonylag együtt is mozogtak a mutatóik, viszont történt valami, ami miatt a magyarok végül mégiscsak jelentősen jobban végeztek a statisztika szerint a régió többi szereplőjénél. 2017 és 2018 között egy óriási esés volt megfigyelhető a túlzsúfoltsági adatokban Magyarországon, ami miatt egy év alatt több mint a felére, 40,5 százalékról 20,1 százalékra esett vissza a túlzsúfoltságban élők aránya, miközben az EU-s eredmények csak kis mértékben, 0,4 százalékkal javultak.
Ennek egy számításbeli változás volt az oka, ami 2018-ban következett be, miután a magyar módszertant az Európai Unió jövedelmi és életkörülményi statisztikáiban használtra cserélték. Innentől fogva már a konyhák is lakóterületnek minősültek, ha azok mérete meghaladta a négy négyzetmétert, ezáltal hirtelen javítva a statisztikán.
Drágulásból az élen
A válság után jelentősen megemelkedett az ingatlanok ára Európában. Az EU tagországainak átlagában 2011 és 2013 között visszaestek az ingatlanárak, de utána ismét emelkedni kezdett, így 2010 és 2024 között már 53 százalékos volt az ingatlanok inflációja az Európai Unióban. A legnagyobb, 231 százalékos drágulás Magyarországon volt megfigyelhető, ahol 2013-tól kezdve az EU átlagánál jóval gyorsabban nőttek az ingatlanárak. Hazánkat Észtország követte 228 százalékkal, a harmadik helyre pedig Litvánia került 179 százalékos drágulással. A lista aljára Olaszország és Ciprus került, ahol egy kis visszaesés volt megfigyelhető a 2010-es árakhoz képest.
Némileg javul a magyar eredmény, ha lakásvásárlás helyett az albérletárak alakulását nézzük. Magyarországon 107 százalékkal emelkedtek a bérleti díjak, ami a negyedik legnagyobb növekedés volt az Európai Unióban. Az első helyre 208 százalékkal az észtek, a második helyre 177 százalékkal a litvánok, a harmadikra 108 százalékkal pedig az írek kerültek.
Megugró építési költségek
A lakásárak emelkedésével van összefüggésben az építési költségek növekedése is. 2010 és 2024 között 56 százalékkal emelkedtek az építőipari termelői árak az Európai Unióban.
Az Eurostat építőipari termelői árindexe (ami egy lakóház építési költségeinek változását hivatott nyomon követni) a 2021-es évet veszi alapul, és jól mutatja, hogy az igazán nagy drágulás ez után kezdődött, ami miatt 22,7 százalékkal nőttek az árak a következő három évben az Európai Unió tagországaiban.
2010 óta Magyarországon nőttek a legnagyobb arányban az építőipari árak, ahol 14 év alatt 172 százalékos emelkedés következett be. A második helyre Bulgária került 145 százalékkal, a harmadikra pedig Románia 137 százalékkal. A legkisebb változás Görögországban és Olaszországban történt, ahol 6 és 23 százalékkal emelkedtek az árak.
Diszkrimináció
Meglepő lehet, de az Eurostat szerint Horvátország után Magyarországon volt a legalacsonyabb azoknak az aránya a teljes lakosság körében, akik tapasztaltak diszkriminációt lakáskeresés közben 2024-ben, vagy az azt megelőző öt évben. Míg az Európai Unió átlaga 6 százalék volt, ugyanez a szám a horvátoknál 0,4 százalék, a magyaroknál pedig 0,7 százalék volt. Ez az arány Spanyolországban és Szlovéniában a legmagasabb, ahol a lakosság közel 9 százaléka tapasztalt már diszkriminációt lakáskeresés közben.
Ennél rosszabb a helyzet, ha a teljes lakosság helyett csak a szegénység által fenyegetetteket nézzük, ugyanis itt Málta, Görögország, Litvánia és Horvátország kivételével mindenhol emelkedik a diszkrimináció. Ennél az aránynál már 15,9 százalékra emelkedik az EU-s átlag, és a legalacsonyabb továbbra is Horvátországban maradt 0,3 százalékkal. Ezt követte Olaszország 1,7 százalékkal, majd Málta és Magyarország 2,2 százalékkal.
A lakhatási válságot 2024-ben a kormány is felismerte, és 2024-es gazdaságpolitikai akciótervének egyik pillére a megfizethető lakhatás lett. Azóta több, a keresletet és a kínálatot is ösztönző programot indítottak, ilyen a kedvezményes, háromszázalékost hitelt nyújtó Otthon Start, a közszolgálati dolgozóknak járó, hiteltörlesztésre és önerőre felhasználható évi egymillió forintos Otthonteremtési Támogatás, míg a kínálati oldalon a Lakhatási Tőkeprogram. Arról, hogy ezek a programok hogy teljesítettek eddig, és milyen intézkedéseket hozhatna még meg a kormány a lakhatási válság kezelésére, a Magyarország jövő időben című műsorunkban beszélgettünk a szakértőkkel.
