A lakosság közel harmada nem tudna kifizetni egy százezer forintos váratlan kiadást
Némileg javult a magyarok életszínvonala, de a lakosság 45 százaléka még mindig havi 300 ezer forintnál kevesebb bevételből él – írja az Egyensúly Intézet a 2025-ös reprezentatív szegénységkutatásában, amiben a magyarok anyagi helyzetét vizsgálják. Elsőre sokkolónak tűnhet ez az adat, de árnyalja a képet, hogy 2024-ben még a lakosság 56 százaléka gazdálkodott kevesebb mint 300 ezer forintból, a megélhetéshez szükséges összeg előteremtéséhez házastársi vagy rokoni segítségre volt szüksége. A magyarok 44 százaléka 300 és 500 ezer forint közötti bevételből él, az átlagos megélhetési szint feletti jövedelemhez pedig a lakosság mindössze 11 százaléka jut.
A szegénység nem csak egyéni probléma, összességében egy ország teljes lakosságát érinti: ha nagyobb a nélkülözés, a termelékenység alacsonyabb lesz, adóbevételek esnek ki, valamint a vásárlóképes kereslet is megcsappanhat. Az Egyensúly Intézet minden évben felméri a háztartások mindennapi megélhetését befolyásoló folyamatokat, például hogy hányan tudnának önerőből fedezni egy váratlan kiadást vagy hogy hányan engedhetik meg maguknak a rendszeres húsfogyasztást, ehhez egy 1000 fős, 18 éven felüliekből álló mintát használnak. Ebben a cikkben az idei kutatás eredményeit mutatjuk be.
A magyarok 2 százaléka nem fogja tudni felfűteni az otthonát
A leglátványosabb változás a megélhetéshez szükséges költségeknél látható: 2024-ben még elég volt 250 ezer forint a szűkös mindennapi megélhetéshez, ez idénre 50 ezer forinttal, 300 ezer forintra emelkedett. Az átlagos megélhetéshez szükséges összeg 400 ezerről 500 ezer forintra, a gondtalan élethez szükséges jövedelem 600 ezerről 700 ezer forintra nőtt.
Az átlagosnak tartott vagy annál magasabb életszínvonal alatt a magyarok közel fele, összesen 47 százalék él. Ide azok tartoznak, akik nem tudnak minden alapvető kiadást – fűtésszámla, rendszeres húsfogyasztás vagy nagyobb összegű váratlan kiadás – fedezni. Nagyjából 800 ezren élnek súlyos anyagi nélkülözésben, ami azt jelenti, hogy az említett három területen korlátozott lehetőségeik vannak. Ezentúl 1,3 millió olyan magyar van, akinek egyszerre jelent gondot a fűtés és a rendszeres húsfogyasztás finanszírozása.
A magyarok 69 százaléka úgy nyilatkozott, biztosan lesz elég pénze arra, hogy felfűtse télen az otthonát. 25 százalék eseti nehézségekre számít, a válaszadók 2 százalékának viszont biztos nem lesz elég anyagi forrása arra, hogy melegen tartsa a lakását. A helyzet meglehetősen javult a 2022-es energiaválsághoz képest: akkor a megkérdezettek 39 százaléka eseti nehézségekkel küzdött, 12 százalék pedig úgy nyilatkozott, lehetetlennek tartja a lakása melegen tartását.
A kutatásban arra is rákérdeztek, a magyarok hány százalékának lesz annyi pénze a következő három hónapban, hogy legalább minden második nap húst vagy halat ehessen. A lakosság 72 százalékának lesz erre elég anyagi forrása, 23 százaléknak viszont nem mindig lesz rá lehetősége. 2022-höz képest ezen a téren is látványos javulás következett be, három évvel ezelőtt csupán a 43 százaléka tudott minden második nap húst vagy halat enni, a lakosság több mint felének viszont nem volt erre elég bevétele.
Egy hirtelen jött, 100 ezer forintos kiadás sokaknak gondot okozna
2024-ben a válaszadók 32 százaléka mondta azt, hogy nem tudnának kifizetni egy 100 ezer forintos hirtelen jött kiadást, 2025-re ez 29 százalékra csökkent. A kutatás szerint 35 százalék számára gondot okozna, de még meg tudná oldani saját erőből, 33 százalék viszont gond nélkül ki tudná fizetni a százezres összeget. 2022 óta a 100 ezer forint reálértéke jelentősen csökkent, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2022 elején egy automata mosógép átlagosan 120 ezer forintba, 2025-ben már 160 ezer forintba, egy átlagos, porzsák nélküli porszívó 2022-ben 29 ezer forintba, 2025-ben már 38 ezer forintba került. A friss eredmények tehát azt mutatják, a helyzet javulása mellett a pénz vásárlóereje is csökkent.
Ennek ellenére jóval optimistábban látják a pénzügyi helyzetüket a magyarok: 2024-ben csak 6 százalékuk bízott abban, hogy érdemben nőni fog a fizetésük a következő három hónapban, 2025-re ez 14 százalékra nőtt. A megkérdezettek 66 százaléka számít arra, hogy a háztartása bevétele nem fog változni, 14 százalékuk pedig kevesebb bevétellel számol. Ez is jelentősen javult 2022-höz képest, akkor még a lakosság több mint negyede (26 százaléka) számolt azzal, hogy csökkenni fog a bevétele. Az optimista várakozások az elmúlt évek gazdasági változásait tükrözik, mivel az infláció 2024 elején tartósan egy számjegyűre csökkent, a reálbérek pedig tavaly ismét növekedni kezdtek.
Az Egyensúly Intézet és a Telex közös, Magyarország jövő időben című műsorában a napi, pártpolitikai csatározásokon felülemelkedve arra keressük a választ, hogyan váljunk sikeres országgá, hogyan legyünk gazdagabb, okosabb, egészségesebb nemzet? A december 2-án, kedden megjelenő adásban arra keressük a választ, hogyan csökkenthetjük a szegénységet. A korábbi részeket itt lehet megnézni, elolvasni.
