Több milliárd forintos hiány és tízezres tonnaszámú eltűnt készlet miatt forrong a kelet-magyarországi gabonapiac. A villámgyorsan felfutó, politikai kapcsolatokkal is emlegetett Bászna Gabona fizetési gondjai gazdákat, vevőket és finanszírozókat sodortak bizonytalanságba, közraktári zárolások indultak.
Áll a bál a Bászna Gabona Zrt. nevű méretes kelet-magyarországi agrárcégnél. Az első jelzést december 20-án kaptuk, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei gabonapiacot az elmúlt években valósággal letaroló mátészalkai Bászna Gabona Zrt.-nél nagy cirkusz van: készlethiány, a pénzüket követelő gazdák, zárolt áruk, közraktári intézkedések.
Kerestük magát a céget és a hatóságokat, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) úgy fogalmazott, hogy nincs nyilvánosságra hozható információja, a társaság a cikkünk megjelenéséig nem válaszolt. Annál inkább ömlött a panasz azokból, akik így vagy úgy kárvallottjai lehetnek a történetnek.
Az, hogy hatalmas a baj – forintban sok milliárd, áruban több tízezer tonna –, egészen biztos. Ugyanakkor a károsultak még mindig abban reménykednek, hogy az a cég, amely a megyében „első volt az egyenlők között”, amelynek nagyon erős politikai hátszele volt, valamiképpen még úrrá lehet a helyzeten. Vagy azért, mert jön egy befektető, vagy a választások előtt a politika nem hagyja bedőlni azt a céget, amelyről korábban a sajtó sokszor megírta, hogy Kósa Lajos fideszes politikus családjának is volt hozzá köze. Más abban bízik, hogy a két magyar közraktár mögött álló erős emberek majd segítenek (a Concordia Zrt. mögött Lázár János építési és közlekedési miniszter alapítványa, a Korona Zrt. mögött Mészáros Lőrinc és az MBH áll).
Azok, akik meséltek a „gőzhengerként” nyomuló cégről, azt mondták, a mátészalkai Bászna Gabona Zrt. piaci mozgásait nem nagyon értették a környéken, de az biztos, hogy lehetetlen volt őket megkerülni. Ha valaki rendre többet fizet a terményekért, mint mások, akkor sokan viszik hozzájuk a kukoricát, búzát, árpát, napraforgót, és ha valaki rendre olcsóbban adja a nevezett terményeket a legnagyobb vevőknek (keverőknek, feldolgozóknak, izocukorgyártóknak, vagy akár olasz, német irányvonatokkal exportáltak is), akkor mindenki tőle fog venni. És valóban ritkán látni a cégregiszterben olyan növekedési ütemet, mint itt:
- 2021-ben 1 milliárd forint;
- 2022-ben 3 milliárd forint;
- 2023-ban 8,2 milliárd forint;
- 2024-ben 15 milliárd forint volt a Bászna Gabona bevétele.
Bár a helyzet egyáltalán nem vicces, a találó képeket használó gabonásoktól nagyon ízes metaforákat lehet hallani. „Ideig-óráig el lehet hinni, hogy tényleg van egy faltörő kos, hogy nem vak az a ló, csak bátor! De aztán mindig szembe jön a fal” – mondta egy szakember.
A nagy aktivitás közben ugyanis csak nőtt a hitelállomány, a rövid és a hosszabb hitelek állománya is több milliárd forintos lett. Azt nem tudjuk, hogy kinek tartozott a cég, de az aktuális cégregiszter szerint az MBH és az OTP volt a két számlavezető bank.
„Én azt hallottam, hogy most csak ketten keresik a pénzüket és a készletüket: boldog és boldogtalan” – mondja egy másik kereskedő.
Pedig a társaság korábban azzal került be a hírekbe, hogy Kósa Lajos fideszes politikus családjához is kapcsolódott, Kósa Lajos testvére, Kósa Karolina Éva is tulajdonos volt. Az Opten immár csak Szilágyi Gábort tünteti fel részvényesként. A társaság már a megalakulása után 500 millió forint állami hitelt kapott – ezt 2019-ben a 24.hu írta meg elsőként.
Miután elkezdtünk telefonálni a környéken aktív agrárcégeknek, az derült ki, hogy a cég tényleg sokaknak tartozik, többféle áruból van készlethiány, éppen ezért egyes vevők és finanszírozók is kértek közraktári intézkedéseket.
Egy érthetetlen modell
A Bászna Gabona „üzletpolitikáját” a szakmában tehát nem értették. Iszonyatosan gyorsan szereztek üzleteket, ennek révén sok versenytárs vagyis kisebb kereskedő tönkrement, és a nagyobbak közül is akadt, aki a megyében teljesen visszaszorult. Olyan áron vállaltak betakarítást, amiről nehezen látható, hogy hogyan jöhetett ki (az amortizáció, az üzemanyag, a munkaerőköltségek kiadnak egy hektáronkénti minimumárat), és olyan áron adtak terményt, amin csak veszteség lehetett. Futottak a cash-flow-juk után is beszállítói, vevői, banki oldalon.
A partnereik azt mesélték, hogy mindenki látta a furcsa modellt, de továbbra is üzleteltek a céggel, mert mindenki valamiben bízott:
- olyan a piac, hogy mindenki lehajolt két forintért;
- azt hitték, hogy annyira erős a cég politikai hátszele, hogy nem lehet baja;
- látták, hogy a fő számok nem jönnek ki, de azt gondolták, hogy a tároláson, a szárításon, a vetőmagon, a növényvédő szeren, a műtrágyán annyit nyer a cég, hogy érdemes bukni a gabonán;
- Bászna Sertés néven sertéssel is foglalkozott a csoport, volt olyan partner, aki azt hitte, azon keresnek, a gabonát meg finanszírozzák.
Ilyen és hasonló érveket hallottunk, de azért akadt olyan is, aki nem titkolta, hogy belebokszolt a levegőbe – és bár tudja, hogy most mindenki hisztizni fog a pénzéért, a készletéért, nem tudja sajnálni azokat, akik nem a megbízható cégekkel üzletelnek.
Sajnos a kárvallottak sora azonban egyáltalán nem rövid. Vannak gazdák, akik már „egyenesítik a kaszát”, ők nem tudnak milliós veszteségeket lenyelni – mondta egy, a helyi piacot jól ismerő vállalkozó, más pedig azon kesergett, hogy a kelet-magyarországi gabonapiacot rendre szétcsapják ezek a pünkösdi királyságok. Hallottunk olyan nemzetközi kárvallottról, ahol pont most volt tulajdonosváltás: „Welcome to Hungary, itt aztán biztosan elő fogják venni a készletértékelőket.”
Egy nagyobb cég vezetője arról mesélt nekünk, teljesen érthetetlen, hogy valaki mindig elhiszi, legyőzheti a gabonapiacot. „A szemes termény homogén világpiaci termék. Ha két évig túlfizetek valakit és generálom magamnak a veszteséget, abból nem lesz lojális ügyfél, amint már nem adom meg a dömpingárat, máshová viszi a terméket. Itt nincs hosszú beszállítói kapcsolat, support, alkatrész, lojalitás, itt mindig azonnali ügyletek vannak.”
Mi lesz a következmény?
A versenytársak azt mondják, ezen a piacon mindig van vita, határidőkről, minőségről, víztartalomról, abból élnek a kereskedők, hogy mindenki mást gondol a piac alakulásáról. Az viszont nyugtalanító, ha valaki több nagy vevőnek nem tudja kiadni a kifizetett árut.
Ha van olyan befektető, akinek valamiért érdemes megmentenie a helyzetet, akkor persze minden múltbeli tett korlátlanul „rendbe rakható”: aki most azon retteg, hogy bukik, ha megkapja a pénzét, a terményét, ilyen esetben már nem szokott pattogni. Most azonban olyan sok a kárvallott, hogy ez nem lesz könnyű menet.
A Telex próbált egy-két versenytársnál arról is érdeklődni, hogy nem lehet-e a sok hiány valamilyen hiba, a túlzott növekedés közben a cég valamit benézett, vagyis a közraktári intézkedéseket, foglalásokat nem magyarázhatta-e az, hogy a Bászna Gabonánál valamit csak elnéztek.
A tehén két szarva között el lehet nézni, 100 tonna gabonát is esetleg, de több ezer, több tízezer tonnát nem.
– kapjuk a választ.
Nem, itt másról van szó, kapzsiság és mohóság uralkodik a piacon: az eladó a bizonytalan vevőnek is eladja, ha lát egy kicsit több nyerőt, a nagy vevők is megvesznek mindent mindenkitől, ha az egy kicsit olcsóbb. Hiába érezték sokan, hogy nem kerek a történet, a cég gomba módra vette meg a telepeket, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében hozzá hordták a gazdák a terményeket, főleg azok, akiknek nem volt saját szárítójuk, tárolójuk.
Drágán venni és olcsón eladni nem a kereskedelem aranyszabálya. A közraktárak mindenesetre, amit tudtak, most zároltak, van áru, aminek nem tisztázott a tulajdonjoga, de legalább már őrzik. A karácsonyi szünet most mindent lelassít, januárban azonban valószínűleg gyorsan folytatódnak az események.
